Negyven éve ismert, hogy egy jóízű nevetés enyhíti az autoimmun betegségek tüneteit – ahogyan azt egy Norman Cousins nevű kutató megfigyelte. Ez a kutatás folytatódott a ’80-as években is, amikor dr. Lee S. Berk leírta, hogy a nevetés csökkenti a stresszhormonok szintjét és serkenti a védő hatású immunsejtek termelődését. Sőt, ekkor már úgy fogalmazott, hogy a nevetés élettani hatásai nagyjából megfelelnek a közepes intenzitású testmozgásénak. Milyen változásokat eredményez tehát a legjobb orvosságnak is nevezett felszabadult kacagás?
Erősíti az immunrendszert.
Csökkenti a stresszhormonok és „rossz” koleszterin szintjét.
Növeli a védő hatású koleszterin szintjét.
Csökkenti a feszültséget, segít kilábalni a lelki mélypontokról, így megóv a krónikus betegségektől.
Hatására kevesebb kortizol és dopamin nevű hormon termelődik, amelyek így kevésbé gátolják az immunrendszert, vagyis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a fertőzésekkel.
Aktív mozgás és érvédelem egyben.
Jó hír lehet a kevésbé elszánt sportolóknak, hogy a nevetés valóságos kardioedzés is. Egy amerikai tanulmány szerint mindössze 1 percnyi kacagással olyan szívritmus gyorsulást érhetünk el, mintha 10 percig dolgoztunk volna az evezőgépen. Ráadásul ilyenkor a vérnyomás is megemelkedik, számos izmunk megfeszül, és a gyorsuló lélegzés hatására a szövetek oxigén- és tápanyagellátása is javul. Sőt, a nevetéssel sokkal több kalóriát is égethetünk.
A sok nevetés az erek állapotára is jó hatással van. Ez egy olyan kísérletben bizonyosodott be, amelyben egy humoros és egy felkavaró videoklipet néztek végig a kísérleti alanyok. Kiderült, hogy rossz hangulatú film megtekintése után átlagosan 35 %-kal csökkent az ereket bélelő hámszövetben a véráramlás, míg a vicces film után 22 %-kal javult. Vagyis ha nevetünk, egészségesebbek maradnak az érfalak, ami viszont döntő jelentőségű az érszűkület megelőzése szempontjából.
~¤~
