Burgonya = sucsorka, földi alma, kartifli, kolompér, krumpér, krumpli, kutyatök pityóka, sváb-tök (Solanum tuberosum L.), A róla nevezett Solanaceák faja és változéka kitelelő gumókkal, melyekből a burgonyának 60-150 cm. magas bokra növekedik.
Husos, elágazó szára s ágas, váltakozva és egyenetlenül szárnyas levele rövidszőrű; levélkéje tojásdad, tövén ferde-szivü, épszélü. Hosszukocsányos, bogernyős virágának tányéralaku pártája mocskos-fehér, sárga, rózsaszinü v. ibolyaszinü, ami a gumó szinével is megegyező; sárga porzója összecsucsorodva áll; bogyója zöldesfekete és sokmagvu.
A burgona hazájáról csak annyit tudunk, hogy Amerika mérsékelt részeinek valamelyikéből való. Vadon találták gumós rokonát az Egyesült-Államokban.
Annyit tudunk, hogy a rabszolgakereskedő John Hawkins 1565-ben, Walther Raleigh 1584-ben és Drake Ferenc 1585-ben éppen nem a burgonya, hanem a batátasz gumóját hozták Európába. A burgonya Európában már jóval azelőtt ismeretes volt. Már 1536-ban szól róla Petrus Martyr, 1544-ben Zarata, 1553-ban Pietro Cieca Peru leirásában említi meg, 1578-ban Benzoni irja le, aki 1542-től 1556-ig járt Dél-Amerikában.
A sokat szenvedett Acosta korában 1570 körül Spanyolországban termesztették, de mivel a burgonya délamerikai nevét (papasz) a batátasszal, összetévesztették, itt nem követhetjük történetét. Angolországban is hiába kutatnók, mert a burgonya neve ott is potato. Világosabb a burgonya termesztésének haladása Itália felől, ahova (Rómába) Redi 1654. hozta Spanyolországból. Innen a belgiumi pápai legátus közvetítésével Sivry Fülöp kormányzó kapta. Ő küldte a gumókat 1588 elején az akkor Bécsben élő Clusiusnak, aki a növénykertben el is ültette. Valamivel előbb a boroszlói Scholtz doktornak is birtokába jutott, elültette, lerajzolta és 1587-ben a rajzát Bauhinus Gáspárnak küldte. Ő a rajzot lemásolta, a növényt leírta és Phytopinax cimü művében 1599. közölte először. Ő nevezte el Solanum tuberosumnak és nemcsak saját kutatásáról tudósította Clusiust, hanem még Scholtz eredeti rajzát is elküldte neki. Clusius az 1601-iki művében (Rariorum plantarum historia) ismét bemutatja a burgonya képét és leirását.
Már Bauhinus emlegeti a burgonya termesztésének és étkül való elkészítésének módját, amint ezt Franciaország Bourgogne nevü hegyvidékén látta. Magyarországba innen kerülhetett, amint ezt a más nyelvben ismeretlen burgonya névből következtethetjük. Itáliában Clusius tanusága szerint általánosan termesztették; ez a tudós csodálkozik rajta, hogy a hasznos növényt másutt nem veszik művelés alá.
~¤~
