HTML

Tudtad ?

Általam érdekesnek vélt események, történésék, évfordulók, több területet érintve.Úgy gondolom, lesz itt szó, tudományról, technikáról, egészségről, kultúráról, sportról, hobbiról, állatokról, érdekességekről stb...

Friss topikok

Linkblog

ÜDVÖZÖLLEK KEDVES LÁTOGATÓ!

2010.08.30. 13:21 Myzus

Tudod e honnan ered a mondás?...

 

A mondás: "Ez a vesszőparipája, állandóan ezen lovagol!" Akkor mondjuk, amikor egy ember állandóan "ugyanazt hajtogatja", rendszeresen viszatér valamilyen beszédtémához és gyakran ugyanazt a témát fejtegeti.

Talán abból az időkből származhat a mondás, amikor még a gyerekeknek nem volt olyan sokféle játékuk és amik voltak, azok is természetes anyagokból készültek. Ilyen volt a "vesszőparipa" (fából, vesszőből készült imitált lovacska), ami az igazi lovat helyettesítette: a gyerek a lábuk közé kapták és ezzel szaladgáltak. Volt vesszőparipájuk, amely mindig kéznél volt, és "állandóan azon lovagoltak"...

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.28. 16:17 Myzus

Tudod e az almaecetről?...

 

Az almaecet tisztítja a szervezetet és törődik az egészséggel

 

Ismert, hogy az alma igen értékes táplálék, amelyet a szakirodalom az ideális táplálékok közé sorol. Az alma „bioenergia" bombának számít, mert olyan tápanyagokat tartalmaz, mint a: vitaminok, ásványi anyagok, szénhidrátok, valamint jelentős ballaszt anyagok.

A természetes és értékes almaecet hazai termesztésű almából készült, aroma, színezék és tartósítószer hozzáadása nélkül. Ezek a Dr. Förster Almaecet kapszulák jellegzetességei. Terápiás és védő tulajdonságai miatt az almaecet sikeresen alkalmazható számos egészségügyi problémánál. Pektint tartalmaz, amely csökkenti a vér koleszterinszínjét, valamint tartalmaz 19 -féle ásványi anyagot nátriummal, káliummal, magnéziummal, foszforral, kalciummal és vassal együtt. Az almaecet 93 -féle hasznos anyagot tartalmaz. Az emberek többségének a súlyfelesleg a testi problémák mellett lelki tüneteket is okoz.

Az ALMAECET javallott az EGÉSZSÉGES FOGYÁSHOZ. Az almaecet biztosítja a természetes karcsúságot. Az almaecet kapszulák hosszan tartó szedésével a túlsúlyos egyének könnyebben veszítik el az elraktározott zsírrétegeiket. Az almaecet megnyitja a zsírsejteket, átadva a zsírt a vérnek, amivel serkenti a zsírréteg csökkenését, eltávolítását, illetve energiává alakítását.

Az almaecet sikeresen bontja le a zsírokat már a belekben, a telítettség érzetét keltve. Rendezi a bélflórát, mert savtartalmával sikeresen megöli a káros baktériumokat - fiziológiailag tisztítva a beleket. Emellett serkenti az emésztést, a zsiradék kisebb mennyisége megemésztődik, a maradék pedig sikeresen távozik.

Az almaecet az említett ballaszt anyagokkal különösen fontos a cukorbetegeknél, mert kihat a vér cukorszintjének stabilizálására: az anyagcsere erőteljesebb, így a bevitt kalóriák gyorsabban elégnek, a mérgek és a lerakódások gyorsabban kiválasztódnak a sejtekből. Méregtelenítő hatása folyamatosan jelen van. Mivel serkenti a pH- savakat, amelyekben nem szaporodhatnak a mikroorganizmusok, biztos őre a szájüreg nyálkahártyájának.

Az almaecet kapszulák a vékonybélben szívódnak fel, így a Dr. Förster terméknek a hatása hatékonyabb. 1 db kapszula 1,2 - 1,5 dl folyékony almaecetnek felel meg. Az almaecet kapszulák sikeresen hatnak: ízületi gyulladás, fejfájás, torokfájás, álmatlanság, értágulás, magas vérnyomás, a vér méregtelenítése esetében, serkentik a húgyvezeték működését és gátolják a fertőzéseket. Ismert amerikai orvos Dr.D.C. Jarvis, a ,,A DOCTORS GUIDE TO GOOD HEALTH" című könyvében ajánlja, mint kipróbált szert a masztitisz (az emlő gyulladása szoptatás idején), fájdalmas csuklók kezelésének kiegészítéseként, valamint az egészséges terhesség elősegítésére és az újszülötteknek, bőrbetegségeknél, égési sebeknél. Sokat írtak a káros (patogén) baktériumokról, valamint a bázis környezetről, amelyben ezek a legjobban fejlődnek.

Az almaecet segítségével, megváltoztatva a lúgos környezetet savasra, mindig kiváló a hatása számos betegség gyógyításában és megelőzésében. Az idézett szakember kutatásának eredményeként megállapította, hogy a mikroorganizmusoknak és a patogén változások megjelenésének nincs esélye az almaecet által generált savas környezetben.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.25. 18:57 Myzus

Tudod e a fogkrémről?...


  A fogkrémet nem csak fogmosásra használhatjuk!


1. Könnyedén eltávolíthatjuk a hajfestéket

Az otthoni hajfestés során előfordul, hogy a homlokunkra, a fülünkre, sőt még a tarkónkra is kerül egy kis festék, s ez bizony csúnya nyomot hagy. Dörzsölgetjük szappannal vagy sminklemosóval, de bizony a festék csak nem akar eltűnni. Egy kevéske fogkrém azonban csodákra képes. Nyomjunk az ujjunkra egy borsónyi hagyományos, fehér fogkrémet, és dörzsöljük vele a festékes bőrt, amíg a folt el nem tűnik. Végül öblítsük le egy kis meleg vízzel. A pasztában lévő parányi radírszemcsék könnyedén helyrehozzák az otthoni hajfestés során elkövetett baklövést.

2. Gyerekrajzok a falon

A gyerekek csak úgy ontják a szebbnél szebb rajzokat, s mi büszkén dekorálnánk ki velük az egész lakást. Csakhogy sajnáljuk ragasztóval összekenni vagy rajzszögekkel telelyuggatni a falat. Elő a fogkrémmel! A papír hátulján lévő sarkokra tegyünk egy kevés fehér pasztát, majd egy rövid időre szorítsuk a falhoz a rajzot. A fogkrémben lévő cellulózgumi garantáltan odaragad a falhoz. Később aztán nyom nélkül leszedhetjük a rajzokat a falról. Egy nedves rongy segítségével maradéktalanul és nyomtalanul eltüntethetjük a fogkrémet.

3. Gyorssegély a méhcsípésre

A méh csípése pokoli fájdalommal jár. Ha ilyenkor a kezünkbe akad egy tubus fogkrém, kenjünk egy keveset azonnal a csípésre. Szinte azonnal érezni fogjuk a hatást. A fogkrémben lévő lúgok ugyanis perceken belül semlegesíteni kezdik a méh mérgében lévő savakat, s tizenöt perc múlva nyomtalanul elmúlik a fájdalom. Ráadásul, miután a fogkrém megszáradt a bőrön, légmentesen elzárja a csípést a nedvességtől, és így a gyógyulást is meggyorsítja.

4. Mentsük meg az üvegasztalt

Aki üvegasztalt vásárol, szinte egy életen át rettegésben él, mikor sérül meg a szépséges bútordarab. Márpedig egy-egy baleset szinte elkerülhetetlen: egy rosszul lerakott üvegpohár, a gyerek kisautója, és máris megvan a baj. Vékony kis karcolás a sima üvegen! Ismét segíthet egy egyszerű trükk. Egy kevés fogkrémet dörzsöljünk el az ujjunk hegyével a karcoláson. Öt perc múlva, ha már megszáradt, töröljük le a felesleget egy ronggyal. A dörzsölés hatására a krémben lévő kalcium-foszfát-részecskék ismét visszaadják az üvegfelületnek a tökéletes ragyogást.

5. Olcsó autóillatosító

Állandó veszekedés tárgya: miért eszik a gyerek az autóban? A nők védekeznek, a férfiak joggal dühösek, mert bizony a kiborult kakaónak egy idő után szaga lesz. Egy egyszerű trükkel azonban mindezt megszüntethetjük. Egy darab konyhai papírtörlő közepére nyomjunk ki egy jó adag fogkrémet. Görgessük fel, akár egy palacsintát, és csúsztassuk be az egyik ülés alá. Minden alkalommal, ha fűteni kezdünk a kocsiban, a meleg hatására a szódabikarbóna, igazi légfrissítőként, kellemes mentolszagot áraszt majd magából.

6. Ékszer tisztítása

Nagyanyáink régi ékszertisztító módszerét is feleleveníthetjük egy kicsit. Az ezüst sajnos gyorsan oxidálódik. Csúnya fekete színe lesz, az embernek már nincs is kedve felvenni egy régi nyakláncot. Pedig egy puha fogkefe és egy kis fogkrém segítségével pillanatok alatt újjávarázsolhatjuk kedvenc ékszereinket. Dörzsöljük kitartóan fogkrémmel, a csillogás újra életre kel!

7. Nincs többé párás úszószemüveg

A gyerekek az iskolai úszásból hazaérve gyakran panaszkodnak, hogy nem láttak semmit a víz alatt, mert bepárásodott a szemüvegük? Elő tehát a fogkrémmel! Kenjük be belülről az úszószemüveget a pasztával, majd meleg vízzel öblítsük ki. A következő vízbe merüléskor a fluorid megakadályozza majd a bepárásodást, és a csemete boldogan lubickolhat a vízben.

8. Viszlát, fűfolt!

Az iskolai focibajnokság után a farmerek térdén mindig ott éktelenkedik a zöld, kitisztíthatatlan fűfolt. Mielőtt betennénk a mosógépbe, gondosan dörzsöljük át az anyagot egy adag fehér fogkrémmel. A nátrium-lauril-szulfát oldja a fű színét adó klorofillt, így könnyebben kijön majd a nadrág térdéből a folt a mosás során.

9. A hófehér bőrtáska

Könnyű beleszeretni egy hófehér bőrtáskába az üzlet kirakatában. Aztán jön a bosszúság: itt-ott egy kis tintafolt, amely kifolyt a golyóstollból, megszürkült pánt, olajos ujjlenyomatok mindenhol. Egy puha fogkefével és egy kevés fogkrémmel azonban ezt is újjávarázsolhatjuk. Dörzsöljük át fogkrémmel a koszos részeket, végül töröljük át egy nedves ronggyal. A fogkrémben lévő nátrium-karbonát segítségével a fehér táska ismét a kedvencünk lehet!

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.23. 13:46 Myzus

Tudod e a burgonyáról?...

Burgonya = sucsorka, földi alma, kartifli, kolompér, krumpér, krumpli, kutyatök pityóka, sváb-tök (Solanum tuberosum L.), A róla nevezett Solanaceák faja és változéka kitelelő gumókkal, melyekből a burgonyának 60-150 cm. magas bokra növekedik.

Husos, elágazó szára s ágas, váltakozva és egyenetlenül szárnyas levele rövidszőrű; levélkéje tojásdad, tövén ferde-szivü, épszélü. Hosszukocsányos, bogernyős virágának tányéralaku pártája mocskos-fehér, sárga, rózsaszinü v. ibolyaszinü, ami a gumó szinével is megegyező; sárga porzója összecsucsorodva áll; bogyója zöldesfekete és sokmagvu.

A burgona hazájáról csak annyit tudunk, hogy Amerika mérsékelt részeinek valamelyikéből való. Vadon találták gumós rokonát az Egyesült-Államokban.

Annyit tudunk, hogy a rabszolgakereskedő John Hawkins 1565-ben, Walther Raleigh 1584-ben és Drake Ferenc 1585-ben éppen nem a burgonya, hanem a batátasz gumóját hozták Európába. A burgonya Európában már jóval azelőtt ismeretes volt. Már 1536-ban szól róla Petrus Martyr, 1544-ben Zarata, 1553-ban Pietro Cieca Peru leirásában említi meg, 1578-ban Benzoni irja le, aki 1542-től 1556-ig járt Dél-Amerikában.

A sokat szenvedett Acosta korában 1570 körül Spanyolországban termesztették, de mivel a burgonya délamerikai nevét (papasz) a batátasszal, összetévesztették, itt nem követhetjük történetét. Angolországban is hiába kutatnók, mert a burgonya neve ott is potato. Világosabb a burgonya termesztésének haladása Itália felől, ahova (Rómába) Redi 1654. hozta Spanyolországból. Innen a belgiumi pápai legátus közvetítésével Sivry Fülöp kormányzó kapta. Ő küldte a gumókat 1588 elején az akkor Bécsben élő Clusiusnak, aki a növénykertben el is ültette. Valamivel előbb a boroszlói Scholtz doktornak is birtokába jutott, elültette, lerajzolta és 1587-ben a rajzát Bauhinus Gáspárnak küldte. Ő a rajzot lemásolta, a növényt leírta és Phytopinax cimü művében 1599. közölte először. Ő nevezte el Solanum tuberosumnak és nemcsak saját kutatásáról tudósította Clusiust, hanem még Scholtz eredeti rajzát is elküldte neki. Clusius az 1601-iki művében (Rariorum plantarum historia) ismét bemutatja a burgonya képét és leirását.

 Már Bauhinus emlegeti a burgonya termesztésének és étkül való elkészítésének módját, amint ezt Franciaország Bourgogne nevü hegyvidékén látta. Magyarországba innen kerülhetett, amint ezt a más nyelvben ismeretlen burgonya névből következtethetjük. Itáliában Clusius tanusága szerint általánosan termesztették; ez a tudós csodálkozik rajta, hogy a hasznos növényt másutt nem veszik művelés alá.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.21. 13:17 Myzus

Tudod e mit hozott a 21. század?...

Civilizációs betegségek 
 
Korkórok, mit hozott a 21. század?

Az elmúlt évszázadban, különösen az utóbbi 2-3 évtizedben egyes betegségek előfordulása elsősorban a városi lakosság körében jelentősen megnőtt. Ezeket a kórokat civilizációs betegségeknek nevezzük, amelyek a mai kor modern emberét sújtják.

A civilizációs betegségek túlnyomórészt a nem megfelelő életvitel eredményeként alakulnak ki

- mozgásszegény,

- stresszel teli életmód,

- igénytelen, rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény étrend

- koleszterinben és szénhidrátban gazdag táplálkozás,

- környezeti ártalmak (pl. légszennyeződés),

- káros szokások (dohányzás, alkohol, drog)

Ide tartoznak többek között a daganatos megbetegedések bizonyos fajtái (pl.: vastagbélrák), a magas vérnyomás, a koszorúér betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a különféle ízületi bántalmak, a csontritkulás, az alvászavarok, a pánikbetegség és a depresszió is.

Bár az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi száz évben, ugyanezen idő alatt a városi lakosság egészségi állapota nem javult ugyanolyan mértékben. A legszembetűnőbb növekedés az immunrendszer legyengüléséből adódó daganatos, allergiás, illetve a nem elsősorban a fent említett okból adódó mozgásrendszeri, szív- és érrendszeri betegségeknél tapasztalható. Emellett olyan kórok, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek, mára egyre fiatalabb nemzedékeket sújtanak.

Miért "hódítanak" a civilizációs betegségek?

A ma embere zömében ülő munkát végez, alíg mozog sőt, szabadidejét is jobbára otthonában, tévé vagy számítógép előtt tölti, miközben nassol. Sokszor napközben étkezni sincs ideje, ezért a vacsora válik számára a legjelentősebb étkezéssé, ám az este elfogyasztott nagy mennyiségű táplálék a legegészségtelenebb. A mozgáshiány, az ülő életmód teljesen természetellenes, és ezért nagy veszélyeket rejt. Ennek következménye lehet az elhízás, egyes anyagcsere- és mozgásszervi betegségek.

A másik fő problém a táplálkozás minősége. Idő hiányában gyakran sajnos olyan ételeket eszünk, melyek adalékanyagokat, tartósítószereket tartalmaznak, melyek rendszeres fogyasztása folyamatosan mérgezi szervezetünket.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.20. 13:00 Myzus

Tudod e a spenótról?...

 

Mindenki tudja, hogy a spenót sok vasat tartalmaz, ezért aztán a szülők erőszeretettel erőltetik le gyermekeik torkán. Az igazság azonban az, hogy a spenót semmivel sem tartalmaz több vasat, mint bármely más zöldség. A félreértés még az 50-es évekből származik, amikor egy élelmiszerkutató rossz helyre tett egy tizedesvesszőt, így a vizsgálat eredménye tízszeres vastartalmat mutatott a valósághoz képest.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.18. 13:44 Myzus

Tudod e mi a bulgur?...

 

  török rizsnek is nevezett tört búza   
 
A bulgur
tulajdonképpen tört búza, Magyarországon a török éttermekben „török rizsnek” is nevezik. Leginkább a közel-keleti és a török konyha által kedvelt köret. A még éretlen vagy a meghántolt érett búzaszemeket párolják, kiszárítják, majd durvára összetörik . Mivel a bulgurt előzetesen párolják, ezért a magyarok által ismert búzadarától eltérően jóformán alig kell főzni, akár elég csak vízzel leforrázni. Az íze enyhén a dióra emlékeztet.

A bulgur kétféle méretben kapható: van nagyobb, rizsszem nagyságú fél-egész búzaszemekből álló, és egészen apróra tört, a búzadarához hasonlító. Előbbit köretként fogyasztják, utóbbi saláták, főtt ételek alapanyaga.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.17. 12:22 Myzus

Tudod e a nevetésről?...

Negyven éve ismert, hogy egy jóízű nevetés enyhíti az autoimmun betegségek tüneteit – ahogyan azt egy Norman Cousins nevű kutató megfigyelte. Ez a kutatás folytatódott a ’80-as években is, amikor dr. Lee S. Berk leírta, hogy a nevetés csökkenti a stresszhormonok szintjét és serkenti a védő hatású immunsejtek termelődését. Sőt, ekkor már úgy fogalmazott, hogy a nevetés élettani hatásai nagyjából megfelelnek a közepes intenzitású testmozgásénak. Milyen változásokat eredményez tehát a legjobb orvosságnak is nevezett felszabadult kacagás?

Erősíti az immunrendszert.

Csökkenti a stresszhormonok és „rossz” koleszterin szintjét.

Növeli a védő hatású koleszterin szintjét.

Csökkenti a feszültséget, segít kilábalni a lelki mélypontokról, így megóv a krónikus betegségektől.

Hatására kevesebb kortizol és dopamin nevű hormon termelődik, amelyek így kevésbé gátolják az immunrendszert, vagyis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a fertőzésekkel.

Aktív mozgás és érvédelem egyben.

Jó hír lehet a kevésbé elszánt sportolóknak, hogy a nevetés valóságos kardioedzés is. Egy amerikai tanulmány szerint mindössze 1 percnyi kacagással olyan szívritmus gyorsulást érhetünk el, mintha 10 percig dolgoztunk volna az evezőgépen. Ráadásul ilyenkor a vérnyomás is megemelkedik, számos izmunk megfeszül, és a gyorsuló lélegzés hatására a szövetek oxigén- és tápanyagellátása is javul. Sőt, a nevetéssel sokkal több kalóriát is égethetünk.

A sok nevetés az erek állapotára is jó hatással van. Ez egy olyan kísérletben bizonyosodott be, amelyben egy humoros és egy felkavaró videoklipet néztek végig a kísérleti alanyok. Kiderült, hogy rossz hangulatú film megtekintése után átlagosan 35 %-kal csökkent az ereket bélelő hámszövetben a véráramlás, míg a vicces film után 22 %-kal javult. Vagyis ha nevetünk, egészségesebbek maradnak az érfalak, ami viszont döntő jelentőségű az érszűkület megelőzése szempontjából.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.16. 12:40 Myzus

Tudod e melyik város a "királynék városa"?...

 
 
Veszprém   
 
Veszprém, a királynék városa
Az 59 000 lakosú Veszprém a Dunántúl közepén a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik.

A város történelmi múltja a honfoglalás idejéig vezethető vissza, amikor Veszprém a fejedelmi család birtokába került. Első királyunk, Szent István felesége, Gizella révén vált a királynék városává és az 1001-ben itt alapított püspökség okán a katolikus egyház egyik meghatározó központjává. A csodálatos barokk épületegyüttesben, a várban található Szent Mihály-bazilikát Magyarország első és legrégibb székesegyházaként említik a korabeli oklevelek. A katolikus egyház a mai napig meghatározó Veszprém életében, hiszen a város 1993 óta érseki székhely.

Veszprémet az év minden szakában élénk kulturális élet jellemzi. Három színház és fesztiválok sora szórakoztatja egész évben nemcsak a város polgárait, hanem az iránta érdeklődő vendégeket is. A kulturális események és a történelmi múlt látványait egészíti ki az európai hírű állatkert, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.14. 11:21 Myzus

Tudod e a paradicsomról?...

A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Népies neve: paradicska, tomata, tomató.

Származása, elterjedése

Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században.

 Ma már az egész világon termesztik.

Nevének eredete

A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott gyümölcs eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, angol tomato, orosz томат (tomat).

A paradicsom Magyarországon

Hazai források először 1651-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének. Az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.12. 19:49 Myzus

Tudod e a visszhangról?...

 

Visszhang = (echo), a keletkezési helyre visszavert és itt ismét észrevett hang. Ha valamely faltól, erdőszéltől bizonyos távolban hangosan kiáltunk, azon idő mulva, amely szükséges, hogy a hang a falhoz érjen és onnan visszatérjen, a hang újra hallatszik.

Egytagu visszhang keletkezik, ha a visszaverő felület a hangforrástól 34 m.-nyire van. T. i. egy szótag kiejtéséhez legalább 1/5 mp. kell; ha ennyi idő mulik el a hang keletkezésétől számítva addig, mig a hang a faltól visszatér, a hang éppen abban a pillanatban érkezik vissza, amelyben a beszélő egy szótagot bevégzett.

 Ha a távolság 2-, 3-, 4-szer 34 m., akkor 2, 3, 4 szótagu visszhang jön létre. Igen rövid tartamu hang esetében 17 m. távolban levő fal is okoz már visszhangot, mert akkor 1/10 mp. kell ahhoz, hogy a hang a hangzó testtől a visszaverő falig és visszatérjen, a fül pedig az 1/10 mp. mulva érkező hangot már különválasztja az eredetitől. Ha a visszaverő fal távola kisebb, akkor a hang hamarább érkezik a fülhöz, semhogy külön észrevehető lenne s ekkor keletkezik az u. n. utóhang, mely a beszéddel, énekkel stb. részben összeolvad és ennek hatását zavarja. Nagy termekben, templomokban, szinházakban ez sokszor előfordul (rossz akusztika).

Kisebb zárt helyiségekben a falaktól visszavert hang oly gyorsan érkezik vissza a hangforráshoz, hogy az eredeti hangot erősíti. Ha a falaknak ezen rezonanciája túlságos erős, az szintén zavarólag hat a beszédre v. énekre.
Ahol a falak okozta rezonanciát csökkenteni kell, ezt alkalmas helyen függönyökkel s általában a hangot elnyelő lágy szövetekkel lehet eszközölni.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.11. 19:25 Myzus

Tudod e a koaláról,...

 

A koala (Phascolarctos cinereus)

Ausztráliában honos erszényes, növényevő állat.
A koala szó a katang benszülött nép nyelvéből származik, jelentése „nem ivó”. A név nem teljesen találó, bár tényleg keveset isznak. A „koalamedve” megnevezés helytelen, mivel a koalák nem tagjai a medvék családjának. A tudományos neve görögül "erszényes medvét" jelent, mivel az első telepesek helyi medvefajnak gondolták a fura állatot.

Előfordulása

A koalák mindenhol megtalálhatók Ausztrália keleti partjain, de a belső vidékeken is, olyan távolságig, ahol még elég a csapadék a megfelelő erdők létezéséhez

Életmódja

A koala majdnem kizárólag eukaliptuszlevelekkel táplálkozik, folyadékszükségletét is ebből biztosítja.

A nőstény koalák egyedül élnek és külön körzetük van, amelyet ritkán hagynak el. A termékenyebb vidékeken ezek a körzetek fedhetik egymást; az olyan zónákban, ahol a tápláléknak alkalmas fák ritkábban fordulnak elő, ezek a zónák nagyobbak és kizárólagosak.

A hímek nem kötődnek területhez, de nem tűrik el egymást, főleg a párzási időszakban.

A koalák majdnem teljesen a fákon élnek. Nem készítenek fészket, hanem a fa ágán alszanak. Általában lassan mozognak, de ha szükséges, gyorsan is tudnak mászni. Át is tudnak ugrani egyik fáról a másikra, ha elég közel vannak. Hosszabb utakat a földön tesznek meg. Veszélyhelyzetben meglepő gyorsasággal galoppoznak a legközelebbi fáig, ahol biztonságos magasságig felmenekülnek. Ott aztán türelmesen megvárják, amíg a támadó elmegy.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.10. 12:56 Myzus

Tudod e a rostokról?...

 

Az egészséges étkezéshez – különösen a diétázáshoz – hozzátartoznak a növényi táplálékok természetes összetevői, a rostok is, amelyek a növények sejtfalából származnak. Főzéskor számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy minél tovább főzzük az ételt, annál inkább csökken a rosttartalom.

Az emésztés számára nélkülözhetetlen rostoknak tápanyagtartalma gyakorlatilag alig van. Az egyébként renyhe emésztőrendszert meg tudjuk erősíteni, ha nagy mennyiségű rostot fogyasztunk. A sok rost további előnye, hogy csökkenti a koleszterinszintet, segíti a vércukor szabályozását. Külön haszna, hogy az erős teltségérzet miatt könnyebben elkerülhetjük a zsíros és cukros ételek fokozott fogyasztását.

A fokozott rostbevitelhez megemelkedett mennyiségű vízbevitelre is szükség van.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.07. 11:40 Myzus

Tudod e a pandáról?...

Pandabocs

Az újszülött panda vak, csaknem teljesen csupasz, és kevesebb mint 150 g. Élete első három hetében anyja szinte szünet nélkül a karjában ringatja, gyakran ülő helyzetben, úgy, hogy szophasson. A kicsi gyorsan nő: egy hónapos korára kinő a szőre, és már jól kivehető rajta a kifejlett állatokra jellemző mintázat. Két héttel később kinyílik a szeme. Járni azonban csak három hónapos kora táján tanul meg, addig anyja hordozza magával.
A pandabocs öt hónapos kora táján kezdi kóstolgatni a bambusznádat, és anyja egy hónappal később választja el. Valamikor egy- és másfél éves kora között válik meg anyjától és áll a maga lábára. Az óriás pandák csak 6 éves korukban kezdenek el szaporodni, ettől kezdve a nőstény két-, esetleg három évenként ellik. Ez a lassú szaporodási ütem az egyik akadálya annak, hogy a természetben élő óriás pandák egyedszáma jelentősebb növekedésnek induljon.

Élőhelye

Az óriás panda vadon csak Dél-Kína középső részinek hűvös, csapadékos éghajlatú hegyvidékein, az 1200-4000 m magasságban található bambuszerdőkben él. Itt terem kedvenc eledele, a bambusz. A bambuszerdők összesen mintegy 30 ezer négyzetkilométert foglalnak el, de az óriás panda ebből föltehetően csak legföljebb 6000négyzetkilométert népest be. Erdei élőhelyükön az óriás pandák illat-mirigyeiket fák kérgéhez dörzsölve jelölik ki "birtokukat", azaz territóriumukat. E területek között van ugyan némi átfedés, de az állatok rendszerint kerülik egymást, magányosan élnek.
 Az óriás panda éjszakai életmódot folytat: alkonyattól napkeltéig jár táplálék után. Napközben alszik vagy pihen, de nincs állandó "lakása"; hol itt, hol ott húzódik

Táplálkozása

Bár az óriás pandát a ragadozók közé sorolják, étrendje túlnyomó részben növényi anyagokból áll, elsősorban a bambusz leveléből, hajtásából és szárából. Általában egy bambuszcsoport közepén lekuporodik a hátsó felére, és elülső mancsaival ügyesen tördeli a bambuszszárakat. Amit letört, azt a szájához tartja, és módszeresen - levelestül, hajtásostul, szárastul - az egészet megeszi.

Amikor az óriás panda ébren van, jobbára táplálkozással tölti idejét, naponta akár 16 órát is. Nagy testtömegének fenntartásához rendkívül sok bambuszt kell megennie, részben azért, mert ez a növény csak nagy mennyiségben fogyasztva ad elegendő tápanyagot, részben azért, mert a panda emésztőrendszere nem működik olyan hatékonyan, mint más, növényi táplálékon élő állatoké. Ezek az állatok általában táplálékuk 80%-át megemésztik, a panda azonban csupán 17%-ot.

Az óriás panda bambuszon kívül más növényeket is elfogyaszt, pl. füvet, virágot, gombát, gumókat, gyökereket, fakérget. Ha sikerül elkapnia egy kisemlőst vagy egy halat, vagy ha belebotlik egy tetembe, azt sem hagyja ott. Rokonaihoz, a medvékhez hasonlóan méhkaptárokat is szívesen fosztogat.


Szaporodása

Az óriás panda szaporodási időszaka március közepétől májusig tart. Ezekben a hónapokban párt keresnek maguknak. Egy-egy nőstényért négy vagy öt hím is verseng, de miután - jókora zajt csapva - nyélbe ütötték a párzást, visszatérnek magányos életformájukhoz. A nőstény 3-5 hónappal később keres egy meleg, biztonságos odút - ez lehet barlang, de lehet egy fa odva is-, ott levelekből és ágakból vackot készít, s világra hozza fejletlen, magatehetetlen kölykét. Gyakran ikrek, sőt nemegyszer hármas ikrek születnek, de olyan sok gondoskodásra van szükségük, hogy az anya általában csak egyet próbál meg fölnevelni, a másodikat sorsára hagyja.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.06. 11:01 Myzus

Tudod e hogyan lehet megelőzni a napszúrást?...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Hogyan lehet megelőzni a napszúrást?

A napszúrás megelőzésével kapcsolatban legfontosabb, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjunk a tűző napon! A kisgyermekeket, csecsemőket soha ne tegyük ki a direkt napfényre, játék közben viseljenek fehér (de legalább világos) kalapot és gyakran kínáljuk őket folyadékkal!

Erős nyári napsütés esetén soha ne tartózkodjanak hosszabb ideig az autóban, utazáskor mindenképpen rögzítsünk az ablakokra árnyékoló alkalmatosságot!

Melyek a napszúrás legjellemzőbb tünetei?

A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti. Csecsemők esetében jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető. A csecsemő enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozgásokkal reagál.

Mit tegyünk napszúrás esetén?

A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot - lehetőleg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt!

Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Azonban ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.

Súlyos esetben a fenti teendőkön túl mindenképpen a mentők vagy orvos értesítése szükséges, mivel a beteg intézeti megfigyelést igényel! Csecsemőket minden esetben lásson orvos!

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.04. 12:20 Myzus

Tudod e a kalciumról?...

A kalcium a testet felépítő ásványi anyagok közül az egyik legfontosabb: nagy tömegben van jelen a csontokban és a fogakban, kis mennyiségben elengedhetetlenül szükséges a szívizom, az egyéb izomzat, az idegrostok és a sejtfal működéséhez.

Az átlagosnál jóval több kalciumot igényel a szervezet csecsemőkorban, a terhesség és a szoptatás idején. A kalciumnak a bélből való felszívódásához D-vitaminra van szükség, hiánya rachitist, angolkórt okoz, a baj lényege, hogy a csontok - mésztartalmuk csökkent volta miatt - gyengék.

Az ésszerűen megválasztott táplálék megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmaz, mely a csecsemő, a várandós és szoptató anya fokozott szükségletét is kielégíti. Sok kalcium van a tejben és sajtban, sokkal kevesebb számos gyümölcsben és főzelékben.

Kalciumhiány esetében nem annyira a bevitelt kell fokozni, hanem az alaphelyzetet rendbe hozni (vitaminhiány, elhúzódó hasmenés, hibás táplálás stb.). Az alapbaj rendezése nélkül adott kalciumot a bél nem szívja fel, az egész mennyiség kiürül a széklettel. Ha a kalciumhiányt gyorsan kell megszüntetni, az orvos injekcióban adja be a kalciumot.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.03. 11:36 Myzus

Tudod e, hogy félreértik egymást?...

Félreértik egymást a kutyák és a gyerekek

sként értelmeznek egyes jelzéseket a kisgyerekek és a kutyák, gyakran ez vezet végzetes támadásokhoz - állapították meg tudósok a Canine Science Forum 2010 elnevezésű konferencián Bécsben.

A világ legnagyobb, az ember és kutya kapcsolatát vizsgáló tudományos kongresszusán Kertin Meints, az angliai Lincoln Egyetem kutatója rávilágított: elsősorban a négyéves gyerekek azok, akik a figyelmeztető jelzésként szolgáló vicsorgó fogakat nevető, boldog, barátságos arcként értelmezik. Ezt az arckifejezést az esetek 62 százalékában kapcsolatfelvételre való felhívásként értékelik, még akkor is, ha kutya társaságában nevelkedtek.

Egyelőre nem világos, miért épp négyéves korban jellemző ez a probléma. Később a gyermekek megtanulják, hogy az emberi arckifejezések nem ültethetők át egyszerűen más fajokra. Ebben nagy szerepe van a szülői tanításnak is.

Alexandra Horowitz, az amerikai Columbia Egyetem tudósa szerint is túlságosan emberi módon értékeljük a kutyák jelzéseit és viselkedését. Empirikus kutatások során megállapították, hogy - bár a gazdik gyakran meg vannak róla győződve - négylábú kedvenceik nem néznek "bűnbánó arccal", hiszen nincs lelkiismeret-furdalásuk sem. Az ebek ugyanis nem saját, hanem a gazdi szigorú, feddő viselkedésére reagálnak.

A kutyák tehát a szó hagyományos értelmében véve nem szégyellik magukat, csupán bizonyos nyugtató viselkedést tanúsítanak, amelyet az emberek hajlamosak rossz lelkiismeretként értelmezni. A vizsgálatok során kiderült, hogy a kutyák akkor is alázatosan viselkednek, ha nem követtek el semmit, de ok nélkül szembesülnek a gazdi büntető jelzéseivel.

Ugyanakkor négylábú barátaink rendelkezhetnek bizonyos szintű igazságérzettel: ha úgy vélik, igazságtalanul bánnak velük, csökken együttműködési készségük és kevésbé akarnak megfelelni a gazdinak. Hogy ennek hátterében egyfajta természetes igazságérzet, vagy pedig a kontaktszemély következetlen viselkedéséből fakadó zavar áll-e, egyelőre kérdéses.

A Bécsi Egyetemen tartott konferencián bemutattak egy a Konrad Lorenz Kutatóközponttal (KLF) közösen készített tanulmányt is, amely arra a következtetésre jutott, hogy a kutyák máshogy viszonyulnak a női és a férfi gazdikhoz. Kurt Kotrschal, Manuela Wedl, Iris Schöberl és munkatársaik megállapították, hogy az ebek gyakrabban keresik a kapcsolatot és a testi közelséget a férfiakkal, mint a nőkkel.

Ezzel összefüggésben az emberek részéről is megfigyelhetőek a viselkedést illető nemi különbségek: a férfiak gyakrabban tartják ebüket fizikai kontroll alatt, mint a nők.

A viselkedéstanulmányok mellett a kutatók gyakran végeznek olyan kísérleteket is, amelyek során az embert és a kutyát ért stressz mértékét vizsgálják különböző helyzetekben a nyálban lévő stresszhormon, a kortizol segítségével.

Megállapították, hogy a házon kívüli stresszhelyzetekben - például állatorvosnál - gyakorlatilag egyáltalán nem emelkedik a kortizolkoncentráció. Kutya és gazdija ugyanakkor egyaránt erőteljes stresszt él át, ha otthonukba vendég érkezik - mondta el Schöberl. Ez az állat esetében egészen egyszerűen magyarázható a területvédő viselkedéssel, az embernél azonban nem találtak rá magyarázatot.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.02. 12:04 Myzus

Tudod e a gesztusaidról?...

Vigyázat, elárul a gesztusod!


Egyformán fontosak gesztusaink és kimondott szavaink – derítette ki egy amerikai kutatás. Agyunk nem választja szét a kettőt, sőt: együtt értelmezi őket.

Nem újdonság, hogy a gesztusok ugyanolyan beszédesek lehetnek, mint az elhangzott szavak – sőt, nemegyszer sokkal többet mondanak el, és mögöttes tartalommal látják el a kimondott szót. Csakhogy ennél is többet állítanak az egyesült államokbeli Colgate Egyetem friss kutatásai, számol be a Los Angeles Times. A szakértők szerint ugyanis egymással „egyenrangúan” működik a két kommunikációs rendszer, és pusztán „két oldalát képezik ugyanannak az éremnek: a nyelvnek”.

A Psychological Science folyóiratban megjelent eredmények azt bizonyítják, hogy az egyik fajta kommunikációs mód használatakor önkéntelenül is figyelemmel követjük a másikat is. Szintén bebizonyították, hogy sokkal hatékonyabb az információk átadása, ha a beszélőnél összhangban van a gesztusnyelv a verbális eszközökkel.

Ha tehát az ember politikus, tanár vagy éppen reklámszakember, nem árt, ha nem csak a szavaira, de a gesztusaira is figyel. Nehogy a szemfüles hallgatóság előbb-utóbb kiszúrja az eltérést a kettő között...

~¤~

Szólj hozzá!

2010.08.01. 12:29 Myzus

Tudod e a bonszájról?...

 Bonszáj a lakásban  
  
 
 Néhány éve egyre több üzletben, bevásárlóközpontban árusítanak bonszájokat. Meglátjuk ezeket a fákat és megszeretjük. Az áruk elviselhető, és ha magunknak nem is akarjuk, szeretteinknek ünnepi alkalomra, karácsonyra, születésnapra megvesszük. S mivel a vásárló nem ért hozzá, a legszebbet veszi meg, fényes, apró levelekkel, fehér virágokkal. Az eladó nem tud felvilágosítást adni a tartásáról, sőt gyakran a fa neve sincs feltüntetve. Szegény vásárló látja a mini méretet, és arra gondol, hogy ez a fa a szobában tartható. Sajnos ez többnyire nem így van. A növények évmilliók alatt idomultak környezetükhöz. A fajtól függően más-más a környezeti igényük, ha ezeket nem biztosítjuk, akkor a fánk rövidebb-hosszabb idő alatt elpusztul.

Vegyük sorra a fontosabb élőhelyeket:

Szárazföldi (kontinentális) klíma: Ide tartoznak az erdeink és kertjeink növényvilágának nagy része. Ezeknek nyáron szükségük van a napsütésre, télen pedig a hűvösebb környezetre, amikor pihennek. Ezek kissé védett körülmények közt elviselik a téli fagyokat. Ha a pihenés elmarad, akkor legyengül a fa, ez előbb-utóbb az elpusztulásukhoz vezet.


Szubtrópusi
(mediterrán) klíma: Ide tartoznak a citrom, narancsfélék, gránátalma és számtalan más fa. Ezek is igénylik a nyári szabad levegőt, napfényt, télen szintén pihenő időszakuk van. A fagyot nem viselik el, esetleg néhány fokot elbírnak. A szobát ezek sem viselik el, nyáron kevés a fény, télen túl meleg van a szobában. 0 és 10 fok közt kellene télen tartani. Ehhez fűtetlen helyiség, pince kell. A lombhullatókat sötétben is lehet télen tartani.


Trópusi (egyenlítői) klíma: Ezek világos ablak mellett kibírnák a szobai hőmérsékletet, de itt más probléma adódik. Ezeken az élőhelyeken a levegő relatív páratartalma a 80 és 100 % közt van, ezt hazai körülmények közt csak üvegházban tudjuk biztosítani. Az én panel szobámban 20% a páratartalom, ez közel sivatagi klíma. Napi 5 liter víz elpárologtatásával felmegy 40 %-ra, ez még mindig alig a fele annak, amit a fa megkívánna. Japánban a klíma sokkal kedvezőbb a bonszáj tartásához, többnyire mégsem a lakásban tartják, csak ha vendég jön, akkor viszik be a házba és helyezik el a „tokonamában”


 Néhány gyakorlati tanács, milyen fát vegyünk:


A kislevelű fikuszfélék jól tarthatók. (Ficus retusa)

Az ezercsillag fácska, télen a túlfűtött szobát nem szereti. (Serissa foetida)

Narancsvirágfa (Murraya paniculata), nagyon ritkán hozzák be, pedig elbírja a panelt.

Podocarpus macrophylla, (kőtiszafa) sajnos ezt is ritkán látni az üzletekben, télen kissé hűvösebb hely ajánlatos.

Kínai szil (Ulmus parvifolia), ez egy kiszámíthatatlan fa, nem tudni miért, van olyan lakás amelyikben megél, máshol hetek alatt tönkremegy.

Ne vegyünk meg olyan fát, amelyiken nincs rajta a latin neve. 2 szóból áll, nem elég, ha csak a nemzetség neve van meg, pl. Ligustrum, mert ebből legalább 20 faj van, eltérő igényekkel.

Ne vegyünk semmilyen tűlevelű, pikkelylevelű fát, fenyőt, borókát, ciprust.

Nem marad meg lakásban az igen gyakran árusított Carmona microphilla, és a Sageretia theezans, ezek üvegházban (esetleg szobai üvegházban) tartandók.

Abban az esetben, ha biztosítani tudunk a teleltetéshez hűvös helyet, (fűtetlen helyiség, lépcsőház, esetleg pince vagy erkély), akkor alaposan megnő azoknak a fajoknak a száma, amit meg tudunk tartani.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.07.31. 12:22 Myzus

Tudod e, hogy?...


A burgonya semmivel sem hizlal jobban, mint mondjuk az alma.

A nyers brokkoli fajlagosan kétszer annyi C vitamint tartalmaz, mint a narancs és közel annyi kalciumot, mint a tej.

A "banán" szó afrikai eredetű. Az ókori görögök "pala" néven ismerték.

A kivi nevű gyümölcs Kínából származik.

A reggeli almaevés éberebbé teszi az embereket, mint a koffein.

A zeller negatív mennyiségű kalóriát tartalmaz; több energiát éget el evés közben az, aki megeszi, mint amennyi energiát tartalmaz a zeller maga.

A szamócában több a C vitamin, mint a narancsban.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.07.30. 12:46 Myzus

Tudod e kinek tulajdonítják?...

Kinek tulajdonítják a távcső felfedezését?

 
Hans Lipperhey  

 
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz. Teleszkóp és messzelátó néven is ismert, ezen elnevezései a görög tele = „messze”, „távol” és szkopein = „látni”, „nézni” szavakból (teleszkoposz = messze-látó) származnak.

Az első, biztosan létező távcsöveket viszont Hollandiában készítették 1608 körül. Hans Lipperhey-nek tulajdonítják a távcső felfedezését, ugyan mások is maguknak követelték ezt a címet (Lipperhey 1608. október 2-án kérte meg a szabadalmi védettséget, két hét múlva Lipperhey konkurense, Jacob Adriaanszon, majd kicsit később az összetett mikroszkóp feltalálója Zacharias Janssen), de mindenesetre Lipperhey ismertette meg a világgal az új eszközt, amelyet rövidesen gyártásba is vettek.

Amikor az új találmány híre elért hozzá, Galileo Galilei is megépítette a saját távcsövét, és elsőként használta azt csillagászati megfigyelésekhez: a Jupiter négy holdját, a Vénusz fázisváltozásait és a Hold hegyeit fedezte fel a segítségével. Galilei kezdetben perspicillumnak, később telescopiumnak nevezte el az eszközt. Ezeket a korai – domború és homorú lencsékből álló, egyenes állású képet adó – műszereket holland, vagy Galilei-féle távcsöveknek nevezik, napjainkban is hasonló elven működik a hétköznapi életben használt távcsövek többsége.

Johannes Kepler elsőként írta le az optikai lencsék tulajdonságait és használatát az Astronomiae Pars Optica és Dioptrice című könyveiben. Kepler újfajta, két domború lencsét tartalmazó távcsövet (Kepler-féle vagy csillagászati) épített, amely ugyan fordított állású képet adott, de csillagászati célokra alkalmasabb volt elődeinél.

Az első tükrös távcsövet (reflektort) 1672-ben építette Isaac Newton, miután a fénytörés jelenségének vizsgálata során rámutatott arra, hogy a lencsék a prizmához hasonlóan a fehér fényt színeire bontják, azaz a csillagok színes foltok lesznek fehér pontok helyett.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.07.29. 12:27 Myzus

Tudod e mi a címe?...

Mi a Feszty-körkép címe?   
 
A magyarok bejövetele  

 
A Feszty-körkép (tulajdonképpeni címén: A magyarok bejövetele) Feszty Árpád festőművész panorámaképe a honfoglalásról. Jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható.

A körkép története 1891-ben kezdődik. Feszty Árpád egyik párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: ő a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa, Jókai Mór, rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet: a körkép témája: a honfoglalás, címe A magyarok bejövetele.

Feszty a körkép témájának tanulmányozására elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz. A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről és folyamatosan tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: 1893. augusztus 20. A Fővárosi Tanács elvállalta az érdeklődés láttán a költségeket. Szerződésükben kijelölte a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet a körkép elhelyezésére szolgáló épületnek.

Augusztusra még csak a színvázlat készült el 1×8-as méretben. (az eredeti 15×120 méteres). Áprilisban Újváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Újváry és Spányi festették, a csoport- és egyesalakokat pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket.

1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak.

A megnyitás napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási közönség volt kíváncsi a képre, mely a budapesti milleniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított. A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. 1909-ben vitték vissza Budapestre. 1909. május 30-án volt A magyarok bejövetele második ünnepélyes megnyitója, ezután újabb felújításra szorult rossz állapota miatt. Miután befejezték a munkákat, a körkép látogatottsága csökkent.

A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és vászna is károkat szenvedett. Ennek következtében eső és hó verte a képet. A határmódosítások után az egyetlen megmentője, Feszty István „külföldivé” vált, Feszty Masának, Feszty Árpád unokatestvérének pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet.

Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történelmi Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. Megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport elvállalta az újabb helyreállítást. 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, a Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként hatalmas érdeklődést vált ki a látogatókból.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.07.28. 12:24 Myzus

Tudod e a tasmán ördögről?...

 

A tasmán ördög a legnagyobb húsevő erszényes állat, amely kizárólag Tasmania szigetén él, Ausztráliában.

Mérete egy kisebb kutyáé, de tömzsi és izomzata fejlett. Jellegzetes a fekete szőre, átható bűze, ha izgatott, hangos sikolya és vad étkezési szokásai.

Vadászik és dögevő állat, emellett közösségi étkezésekben is részt vesz. A tasmán ördög 400 évvel az 1788-as európai megtelepedés előtt kipusztult az ausztrál kontinensről.

Tasmánia lakói kártékony állatnak tekintették, mivel csökkentette a marhaállományt, és egészen 1941-ig vadászták, amikor az állatot hivatalosan védetté nyilvánították. Az 1990-es évek vége óta egy arc-tumor betegség jelentős mértékben csökkentette a populációt, és veszélybe került a faj fennmaradása.

~¤~

Szólj hozzá!

2010.07.27. 11:06 Myzus

Tudod e mi a kacagány?...

A kacagány  =  kabátféle   
 
A kacagány türk származású ősi szavunk, és a történelmi magyar viseletben a vállon átvetve hordott, állatbőrből készült ruhadarabot jelentette, amely félvállra ("panyókára") vetve eredetileg pajzs helyett a kardcsapások felfogására szolgált.

A kacagány, hátibőr: nyakba akasztható vagy köthető, a hátat borító prémes állatbőr. Szabott és szabatlan formában is viselték. Az előbbit a bőr legszebb háti részéből készítették. A szabatlan megőrizte a bőr természetes formáját; a mellső lábak nyakkötőül, a hátsók derékkötőül szolgáltak, a farkat dísznek szánva hagyták rajta.

 

Krónikásaink szerint honfoglaló eleink is viselték a nemes vadak bőréből készült kacagányt. A 18. sz. előtti okleveles adatokban és képes ábrázolásokon többnyire mint katonai és nemesi viseletdarab szerepel. E körökből való eltűnését a 18. sz. elejére tehetjük. A nép, különösen pedig a pásztorok körében azonban továbbra is igen elterjedt. Főként a juhászok voltak a farkas- és juhbőr kacagányok elismert mesterei.

Az 1760. évi jászkunsági tiltó rendelkezés arra enged következtetni, hogy abban az időben a nép a szépen és jól kimunkált farkasbőrből készülteket nevezte kacagánynak, a szabatlan juhbőrből valót pedig hátibőrnek: „Úgy a juhászok és akarminemű pásztorok, egyszóval akarmi renden levő kényes ifjak ... a kacagányt ne viseljék ..., kivévén mindazonáltal a hátibürt, aki már juhbürbül vagyon”. A farkas- és fekete juhbőr kacagány, ugyanis a hetykélkedő legények divatja volt, s ezért a Sárréten még a 19. sz. első évtizedeiben is hadakoztak ellene az elöljáróságok: „... némely imposztor suhancok megittasodván, templomba menet idején a kántor kocsma előtt botránkoztattak, ... juhok és kosok módjára ugráltak, miértis fekete kacagányuk farkát lemetszették”.

Az egyszerű fehér hátibőrt nem érte megrovás. Erről mondták a régiek: „Ha egy kocogánt magukra vehettek, abban tisztességgel megvénhedtek.” Ott találjuk a fázó parasztok hátán, a falusiak köznapi, de még alkalmi viseletében is. Hódmezővásárhely követei 1820-ban a hátibőrt is magukkal vitték Bécsbe, ahol azt már annyira magyar viseletnek tekintették, hogy nem is okoztak vele feltűnést. Az iskolás gyerekek és az asszonyok is hordták. Emlékezők szerint a Hajdúságban, a Nagykunságon, a Sárréten még a 19. sz. közepén is az asszonyoknak hímzett és fehér vászonnal alábélelt kacagányuk volt. A kacagány, a hátibőr viseletét a suba szorította ki, de mint subagallér tovább élt. Ezért mondták: „A hátibőr is megszokja a subát.” (elejbőr) 

~¤~

Szólj hozzá!

2010.07.26. 11:10 Myzus

Tudod e kinek a lánya?...

 


Kinek a lánya Iphigeneia a görög mítosz szerint?   
 
Klütaimnésztra   
 
Iphigeneia a görög mondában Agamemnón és Klütaimnestra leánya. Mikor a Trója ellen készülő görög hajóhad Aulisz kikötőből szélcsend következtében nem tud elindulni, Kalkhas jós kijelenti, hogy a szélcsend mindaddig nem ér véget, míg a görögség fővezére, Agamemnón saját leánya feláldozásával ki nem engeszteli Artemiszt, kit az istennőnek szentelt szarvas megölésével megsértett. Agamemnón hosszú habozás után beleegyezik a szörnyű áldozatba s azon ürügy alatt, hogy Akhilleusszal való menyegzőjét fogják Auliszban megtartani, elhozatja hazulról Iphigeneiat a táborba.

~¤~

Szólj hozzá!