Az otthon idilli melege. Amely sokszor napi mérgeinknek ad menedéket. Létezik-e még egyáltalán friss levegő, kristálytiszta víz, a természet ajándékát idéző zamatos gyümölcs? Egyre kevésbé. Mérgekkel élünk együtt. Van, aki sokat „fogyaszt” belőlük, mások kevesebbet.
Rossz a levegő… Hol is? A lakásban, a munkahelyen, az iskolában vagy moziban, a hivatalokban és éttermekben – és sorolhatnánk még a zárt, belső tereket, ahol legtöbbünk idejének kilenctizedét tölti. Egyre több adat utal rá, hogy a beltéri levegő számos betegség kialakulásához járulhat hozzá. A zárt terek levegőjében található kórokozók hatásaira az irányította rá a kutatók figyelmét, hogy a hetvenes évek végétől halmozottan fordultak elő bizonyos tünetek – egyebek között felső légúti és bőrpanaszok, gyakori fáradtság és fejfájás, s egyes kóros szembántalmak.
Az elmúlt évtizedekben a lakóépületek hőszigetelésének módszerei nagymértékben megváltoztak. Emiatt gyakrabban alakultak ki hőhidak, a lecsapódó pára pedig kedvező feltételeket teremtett a gombák növekedéséhez. Az újszerű szigetelési eljárások bevezetésével egy időben az életmódunk is változott.
Egészségesebben élünk – véljük. Gyakrabban zuhanyozunk, korszerűbbek lettek a főzési technikák. Csakhogy a kevésbé gondosan hőszigetelt lakóépületekbe beépített, ám kifogástalanul záródó ajtók és ablakok miatt rosszabbul szellőzik a lakás, főleg a hálóhelyiségek. Megnőtt tehát a beltéri levegő páratartalma, s így kedvezőbb életfeltételekre leltek a penészgombák is.
~¤~
