...hogy egy átlagos emberi agy a testsúly mindössze 2%-át teszi ki, és a belélegzett oxigén 25%-át használja fel. A vesék az oxigén 12%át, míg a szív csupán 7%-át használja el.
Az emberi agy működését fürkésző kutatatók rájöttek, hogy miért hallgatunk vakon olyan tanácsadókra, akiket nem is feltétlenül ismerünk. A vizsgálatok során kiderült, ilyenkor agyunk aktivitása lelassul, kikapcsol a racionalitásunk.
Brit agykutatók azonosították azt az ősi agyterületet, mely kalandvágyóvá teszi az embert. A megállapítás segíthet megmagyarázni, miért mindig a legújabb kütyüre vágyik a vásárló. A tesztalanyok agyi véráramlását képalkotó eljárással követve azt találták a kutatók, hogy a ventrális striatum elnevezésű agyterület aktiválódott, amikor újszerű tárgyakat választottak a vizsgálat során. A ventrális striatum az agy jutalmazási folyamatában vesz részt az egyik ingerületátvivő anyag, a dopamin közvetítésével. A kutatók úgy vélik, hogy az ősrégi jutalmazási mechanizmus léte azt jelzi, evolúciós előnyt hordoz az ismeretlen kipróbálása. "Az új és ismeretlen tapasztalatok keresése alapvető viselkedési hajlam az embernél és az állatoknál. Értelmet ad az új lehetőségek kipróbálásának, melyek aztán hasznosnak bizonyulhatnak hosszú távon" - mondta Bianca Wittmann, a londoni Wellcome Trust Centre for Neuroimaging munkatársa.
A merészség azonban kockázatokat is hordoz. Egyes választások veszélyesek lehetnek, a modern világban pedig a mindig újabb akarása egyebek mellett a fogyasztás, költekezés jelentős növekedését vonhatja maga után. "Embereknél a megnövekedett újdonságkeresés szerepet játszhat a szerencsejáték- és drogfüggésben, melyeknél a dopaminkibocsátás zavara játszik közre" - mutatott rá további hátrányokra Nathaniel Daw, a New York University kutatója, a Neuron című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány másik szerzője.
-*-
