Talajtisztítás mustárnövénnyel
A két legelterjedtebb mustárnövény egyikét, az úgynevezett szareptai mustárt (Brassica juncea) vetik be moszkvai ökológusok a gépolajokkal és nehézfémekkel szennyezett talajok tisztítására.
A városi önkormányzat egyik illetékese elmondta: a himalájai eredetű növény arról ismert, hogy éppen olyan anyagokkal táplálkozik, amelyek a talajban szennyezésnek számítanak, s ezeket gyorsabban nyelik el, mint amilyen tempóban fel tudnak halmozódni a földben.
A mustáros talajtisztítást kísérletképpen már megkezdték a főváros Szavjolovszkij kerületében. Másutt aszerint ültetik majd ki a mustárt, ahogyan és ahová az ökológusok javasolják.
Májusban a moszkvaiakat a mustár ragyogó sárga virága örvendezteti meg.
Az ökológusok azonban nyomatékosan ajánlják, hogy senkinek ne jusson eszébe gyűjteni a júliusban érő mustármagokból, ugyanis nem tudni, milyen káros anyagokat tartalmaznak majd.
A régebben Kínában és Közép-Ázsiában elterjedt növény is mérges, de szinte minden része nagyon hasznos. A benne lévő hatóanyagot gyógyszerekben az étvágytalanságtól a nemi problémákig sokféle elváltozás kezelésére használják. Őrölt magjaiból az orosz gyógyszeripar mustáros borogatást készít, amely remek hatással van mindenféle megfázás és légúti megbetegedések esetén, és a mustárporos lábfürdő ugyancsak kiválóan enyhíti a megfázásos tüneteket. Illó anyagai fertőtlenítő hatásúak.
A mindenki által ismert mustárt már a rómaiak is ismerték és szerették: a kiáztatott magokat összetörték és megfőzték, majd az így készített pépet mézzel és növényi olajjal keverték össze, úgy fogyasztották, ugyanis kis mennyiségben a mustár elősegíti a gyomornedvek termelődését és az emésztési folyamatot.
A Földközi-tenger térségében őshonos fehér vagy angol mustárral (Sinapis alba) együtt a szareptai mustár a legelterjedtebb mustárfaj. A szárazságtűrőbb és pergésmentes szareptai mustár már csaknem teljesen kiszorította a korábban széles körben termesztett fekete vagy francia mustárt (Brassica nigra), mely amúgy is alkalmatlan volt a gépi betakarításra, és ma már csak gyomként terjedt.
A szareptai mustárt a repcéhez hasonlóan magjának olajáért is termesztik; fontos szántóföldi kultúra Észak-Indiában, Pakisztánban, Kínában, Dél-Oroszországban és Kazahsztánban.
(National Geographic Online)
~¤~
