Mi a kapcsolat a termés és az ember egészségi állapota között?”
A makkegészséges kifejezést olyan emberekre mondják, akik teljesen egészségesek, és szinte kicsattannak a jó erőnléttől. Biztos eredete nincsen ennek a kifejezésnek, de valószínű, hogy a külterjes sertéstartással hozható kapcsolatba. Egész pontosan azzal, amikor még a sertéseket nem termesztett vagy gyűjtött takarmányokkal etették, hanem legeltették őket a legelőn, vagy kihajtották őket mezőre, erdőbe.
Az állatállomány télen-nyáron kint a szabad ég alatt tartózkodott, fedél nem volt a fejük felett, takarmányozásáról külön nem gondoskodtak. Passzív takarmányozásban az állatok élelmét a természetes növénytakaró biztosította. Ilyen volt a makkoltatás, amikor az állatokat kihajtották az erdőbe, ahol csak a nagy hó akadályozhatta meg az állatok táplálékhoz jutását.
Ez a takarmányozási fajta főként olyan területeken alakulhatott ki ahol a természetes növénytakaró erre alkalmas volt. A tölgymakkot értékesebbnek tekintették, mint a bükkmakkot, azért mert a tölgymakk nagyobb és vékonyabb héjú, minélfogva a sertés kevesebb fáradsággal lakott jó vele. A makkoltatással felhizlalt állatok vastag zsírréteget eresztettek, ami a makkoltatás történelmének legaktívabb időszakában az egészség, jólét, életerő jelképe volt. Valószínű, hogy a makkegészséges kifejezés ebből az időszakból és összefüggésből eredeztethető.
(Szabados Melinda, National Geographic Online)
~¤~
