Tudtad ?

Milyen az, ha igazán betörik a fej?

Koponyatörések:
       
A koponyatörések általában a súlyos, életveszélyes állapotok közé tartoznak, ezért gyors felismerésük és ellátásuk első percei is igen meghatározóak.

A koponyacsontok

A több mint húsz koponyacsont többféle feladatot is ellát. Az agykoponya csontjainak (fal-, nyakszirt-, homlok-, ék-, halántékcsont) elsődleges feladata az agy védelme, míg az arckoponya csontjai többek közt egyes érzékszerveink felépítésében és működésében segítenek, a rágást segítik elő és számtalan egyéb funkciót látnak el. Ennek megfelelően tehát a koponyacsontokat két nagy csoportra, az agy- és arckoponyára osztjuk. Az agykoponya csontjai varratos, az arckoponya csontjai csontos összenövéssel kapcsolódnak egymáshoz.Koponyatörések

 A koponyasérülések többségét vérzés is kíséri, sok esetben vérzés esetén el is felejtik megvizsgálni az esetleges törés lehetőségét. Fontos tudni, hogy a koponyatörések csak egy része érzékelhető könnyen, elsősorban a súlyos sérülések, sok esetben csupán csak nehezen vehető észre. Apróbb mélyedések a fejen, duzzanatok, zúzódások is törésre, repedésre utalhatnak.

A koponyacsontok sérülésének tünetei lehetnek:

látható külsérelmi nyom a fejen
folyadék vagy vér szivárgása az orrból;
folyadék vagy vér szivárgása a fülből;
vér a szemfehérjében;
szemkörüli vérömleny, ún. pápaszem hematóma;
arc vagy fej deformitása;
arc vagy fej asszimetriája;
vérzések a fejen, arcon;
dudorok, torzulások a fejen;
eszméletvesztés, eszméletlenség;
amnézia, emlékezet zavar, emlékezet kiesés;
hányás, hányinger, szédülés;
kóros reflexek;
fül mögötti terület kékes elszíneződése;
szaglási zavarok;

A koponyatörés veszélye, hogy a zárt és steril koponyaüreg megnyílik, ezáltal fertőzés alakulhat ki. Az elmozduló csontok további sérüléseket okozhatnak, fontos idegpályák sérülhetnek meg, továbbá veszélybe kerülhet a szem, orr és fül normális működése. Szerencsére a leggyakoribb koponyatörések közé az orrcsont és állkapocs-törése tartozik, de ezek is lehetnek veszélyesek. Koponyasérültek ellátása

A koponyatörések esetén indokolt a mozgatási tilalom, a sérültet helyezzük nyugalomba, fektessük le, fejét támasszuk meg kissé emelt állapotban, védjük az esetleges időjárási tényezőktől (izolációs fólia, esernyő). Vérzés esetén mielőbb alkalmazzunk fedőkötést (sapkakötés) a fertőzések megelőzése érdekében, ügyeljünk a gondos fertőtlenítésről! Vizsgáljuk meg alaposan a sérültet, keressünk további sérüléseket, kérdezzük ki alaposan. Kövessük nyomon a kísérő tüneteket (hányinger, hányás, fájdalmak stb.).

~¤~

Mit "szabadított" a világra Pandóra azzal, hogy kinyitotta a szelencét?  

 
szenvedést   
 
Pandóra (görög: „csupa ajándék”) a görög mitológia szerint az első nő volt, akit Zeusz teremtett, hogy megbüntesse az emberiséget, amiért Prométheusz ellopta nekik a tüzet. Magát Prométheuszt azzal büntette, hogy egy sziklához láncolta, ahol egy keselyű lakmározott Prométheusz májából.

Pandórát Zeusz a többi isten segítségével teremtette: Héphaisztosz formálta meg agyagból az első asszonyt, Aphrodité adott neki szépséget, Apollón zenei tehetséget és a gyógyítás képességét. Hermész ezután egy szelencét ajándékozott Pandórának.

Prométheusz, mielőtt a sziklához láncolták, figyelmeztette testvérét, Epimétheuszt, hogy ne fogadjon el ajándékot az istenektől, Epimétheusz azonban beleszeretett Pandórába. Hermész elmondta neki, hogy Pandóra Zeusz ajándéka, és figyelmeztette, hogy ne nyissa ki a szelencét, amelyet az asszony hozott.

Ebben az időben az emberek még paradicsomi állapotban éltek, semmiféle baj nem gyötörte őket. Egy nap azonban Pandóra kíváncsiságból kinyitotta a szelencét, amiből az emberiségre szabadult az összes csapás (betegség, bánat, szegénység, bűn stb.) Pandóra megijedt és gyorsan lecsapta a szelence fedelét, amiben egyedül a remény maradt benn. A világra szenvedéssel teli időszak köszöntött, míg Pandóra újra ki nem nyitotta a dobozt, hogy a remény is kiszabaduljon.

Epimétheusz és Pandóra lánya volt Pürrha, az emberiség ősanyja az özönvíz után.

~¤~

... a szúnyogok ellen?

Tudod e a szúnyogokról?...

Kinek ne lenne olyan nyári emléke, amikor a felhőtlen szórakozást épp egy szúnyoghad döngicsélése, esetleg csípései zavarták volna meg? Nézzük, hogyan védekezhetünk ellene!

A vérszívók az orruk után (is) mennek

Általánosságban elmondható, hogy ezek az apró, ám annál kellemetlenebb rovarok szeretik az édes illatokat, a melegebb testfelületet, illetve azokat, akik bőrén keresztül az átlagnál nagyobb mennyiségben választódik ki koleszterin.

És hogy mi az, amit nem kedvelnek? A citromos, mentolos illatokat semmiképp. Ha a szabadban tartózkodunk, csepegtessünk citromfű vagy eukaliptusz illóolajat bőrünkre, esetleg keverjük el semleges illatú testápolóval, és azzal együtt vigyük fel a testünkre. Otthonunkba szereljünk fel szúnyoghálót, párologtassuk citrusos, mentolos illóolajokból.

~¤~

Itt a gyümölcsszezon, a piacok pultjai roskadoznak az ínycsikalndó és gyönyörű friss finomságoktól. Táplálkozási szakérők szerint mindannap legalább két adag friss gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. Most bemutatjuk, miből mekkora mennyiség felel meg kb. 100 kalóriának.

...az első papírpénzt?   
 
Kína   
 
Az első papírpénzeket Kínában bocsátották ki a X. századtól császári rendeletre.

A X. században a kínai kormányzat csekély értékű, de súlyos vaspénzeket bocsátott ki. Az emberek a kereskedőknél hagyták ezeket az érméket, és inkább azokat a kézzel írott elismervényeket használták, amelyeket az érmék helyett kaptak. A XI. század elején a kormányzat a nyomtatott nyugtákat hivatalosan is pénznek nyilvánította, és a nyugtákat rögzített értékkel ruházta fel.

A pénzjegyek forgalmát tehát rendeletileg kényszerítették ki, kötelező volt azokat fizetésnél elfogadni, illetve a fémpénzeket rájuk beváltani. A pénzjegyekkel szembeni fedezetet nem garantálták. A császár gyakran folyamodott a pénzjegykibocsátáshoz kiadásai fedezésére, így a kínai pénzjeggyel együtt megjelent az infláció is. A pénzjegyek valamelyest kényelmesebbé tették a kereskedelmet, de forgalmuk a birodalom területére korlátozódott. Marco Polo hírét vitte Európába a találmánynak, de nem keltett fel érdeklődést. A kínai modellre ma legjobban a kormányzatok által kibocsátott államjegy hasonlít. Ilyenek voltak a magyar korona pénzjegyei vagy a több szocialista országban forgalomba hozott kis címletű pénzjegyek.

Európa első papírpénzei az 1660-as években Stockholmban, térségünkben pedig 1762-ben jelentek meg a hétéves háború (1756-63) finanszírozására, a nemesfém (elsősorban ezüst) fizetőeszközök pótlására.

~¤~

...fehér sportnak?   
 
teniszt   
 
Fehér sportnak azért nevezik a teniszt, mert hajdanán csak hófehér ruhában léphettek pályára a versenyzők. Miközben a tenisztornákon sorra engedélyezték, hogy a divat befolyásolja a résztvevők öltözködését, és színes holmikban is játszhassanak, addig egy helyen, Wimbledonban a mai napig kötelező maradt a teljesen fehér viselet.

~¤~

 
Gyorsabban - magasabbra - bátrabban    
 
Coubertin szerint a sport a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a világ összes népét összefogja, és közöttük barátságot alakítson ki. Tehát tervei szerint 1894. június 23-án Párizsban összeültek a világ összes országának képviselői, és döntést hoztak az olimpiai játékok megrendezéséről. Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (magyarul: NOB, angolul: IOC), amely az olimpiai játékokra vonatkozó összes ügyről döntött, és dönt azóta is.

Ők találták ki azt, hogy az olimpiai zászló hogyan nézzen ki: az öt különböző színű karika az öt földrészt jelképezi. A Bizottság ötletei alapján született meg az olimpiai játékok jelmondata is: "citius, altius, fortius" (latinul), amely magyarul annyit jelent, hogy "gyorsabban, magasabbra, bátrabban".

~¤~

...a szorbok?   
 
Németország   
 
A szorbok a Németország területén élő legnagyobb lélekszámú nem-germán nemzeti kisebbség, eltekintve a cigányoktól és a vendégmunkás törökök, illetve ibériaiak tömegeitől. A szorbok a mintegy másfél évezredes "kontinentális migráció" következményeként kerültek erre a vidékre. A Visztula és az Elba, a Saale és az Unstrut folyók közét a 9-10. században szállták meg a germán és a nyugati-szláv törzsek, melyek az éghajlati változás elől húzódtak dél felé. A középkorban ezt a területet aztán a német telepesek nagyrészt germanizálták. A szláv eredet jobbára csak a családnevekben maradt meg (az -ow és az -itz végződés).

~¤~

...a joghurt?   
 
Balkán-félsziget    
 
A joghurt manapság szerte a világon elterjedt tejtermék, amit a hajdani időkben egyes török törzsek készítettek először. Ezért a Balkán-félszigetet tekinthetjük a joghurt szülőföldjének. A korabeli forrásokból tudjuk, hogy a török népek nemcsak készítették és fogyasztották ezt a kellemes táplálékot, hanem isteneiknek és istennőiknek is áldozták oltalmuk reményében. Egykor a joghurt elnevezése opuszkalam vagy okszigara volt, majd, az i.sz. VIII. századtól fogva a mai is használatos török eredetű néven joghurtként ismerik.

~¤~

...Amerigo Tot szobrászművész?   
 
Fehérvárcsurgó   
 
Amerigo Tot, eredetileg Tóth Imre (1909. szeptember 27. – 1984. december 13.) magyar szobrászművész. Fehérvárcsurgón született, majd 1926 és 1928 között Budapesten tanult Helbing Ferenc és Leszkovszky György tanítványaként. Később csatlakozott Moholy-Nagy László Bauhaus mozgalmához Németországban. 1933-ban költötözött Rómába, ahol élete hátralévő részét töltötte.

Első figyelemfelkeltő munkája egy fríz volt, melyet a római Termini pályaudvarra készített. Absztrakt munkákat először 1950-ben alkotott. 1968 és 1969 között visszatér Magyarországra és hagyományos szobrokat készített. Közülök a leghíresebb a Csurgói Madonna, melyet szülővárosa számára készített.

Ugyancsak ismert alkotása „A Mag apoteózisa” című szobra, valamint a vatikáni Szent Péter Bazilika Magyar Kápolnája számára készített történelmi domborműve is. A pécsi Amerigo Tot Múzeum őrzi alkotásainak egy részét. 1960 és 1970 között több filmben is alkalmi szerepet vállalt.

Rómában halt meg 1984. december 13-án. Végakarata szerint Magyarországon temették el.

~¤~

...biciklifék feltalálója? 

John Jacob Astor   
 
John Jacob Astor (1864-1911) a híres Astor család sarja. A Harvard Egyetemen tanult, a biciklifék feltalálója, de mint családjának méltó tagja érdeklődött a művészet iránt is. Még sci-fi regényket is írt. Első házassága boldogtalan volt. A második felesége hozza el számára a boldog házaséletet. Nászútjukon Egyiptomba utaznak, majd a Titanicra szállnak. 1911. április 14-én a hajó jéghegynek ütközik. A terhes felesége mentőcsónakban megmenekül. Későbbi visszaemlékezésében azt mondta férjéről: nyugodt és méltóságteljes volt. A következő szavakkal nyugtatta feleségét:" A tenger nyugodt, semmi baj nem fog történni. Jó kezekben vagyok. Holnap reggel látjuk egymást."

~¤~

 
sajt...
 
A sajt savanyított és felfőzött tejből, préseléssel, vagy anélkül készülő étel. Általában tehén, kecske, juh vagy bivaly tejéből készül savanyítással és felfőzéssel. A sajttejet általában rövid idejű hőkezeléssel pasztőrözik, amelynek során a patogén mikroorganizmusok elpusztulnak, majd speciális baktériumtenyészettel beoltják, gyakran fűszerezik és érlelik. Az ókortól kezdve világszerte ismert és kedvelt, egészséges tejtermék. A világon több száz féle sajtot gyártanak. A fajták elkülöníthetők a tej eredetétől, a vajzsírtartalomtól, a feldolgozás és az érlelés hosszától, stb.

Kvargli sárga bevonatú, erős szagú túrósajt féle.

~¤~

Komló = Humulus lupulus
     
"A sörgyártás növénye" 
 
Népies neve: szeleginy, sörkomló, sullyogó iszalag

A növény leírása:

A kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó, árokpartokon, nyirkos helyeken termő kúszó, más növényekre felkapaszkodó, kétlaki növény.

~¤~
 
A rómaiak a fiatal komlóhajtásokat főzelékzöldségként fogyasztották.
Sörgyártáshoz, kenyérsütéshez is használják.
 
Gyógyászati célokra a teljesen még nem érett, zöld színű termésfüzéreit (komlótoboz) használják. A terméseket és a murvalevelek belső oldalát sárga mirigyek borítják. Ezek tartalmazzák elsősorban a hatóanyagokat. A növény június-júliusban virágzik, termése pedig szeptembertől érik.

~¤~

A növény illóolajat (mircént, humulént), metilbutenolt, cseranyagokat, komló keserűanyagokat (humulont, lupulont), flavonoidokat tartalmaz.

Mire jó?

A komló bizonyítottan jó nyugtató- és altatószer, de használják étvágytalanság és gyomorpanaszok ellen, továbbá idegi eredetű hasmenés esetén is. Gyakran más növényi nyugtatókkal (macskagyökérrel) együtt alkalmazzák.

Teája többek között a változókor problémáira ajánlott.

A komlót a népi gyógyászatban emésztési panaszok kezelésére, külsőleg borogatásként fekélyek esetén alkalmazták.

Hogyan készül?      

Tea: Forrázzunk le 2 dl forrásban lévő vízzel 2 teáskanálnyi szárított komlót, hagyjuk állni negyedórán át, majd szűrjük le. Mézzel édesíthető. Altató hatású.

Fürdő: Lenzsákba tegyünk 3 maréknyi komlót, majd tegyük a fürdővízbe.

Párna: Lenzsákba tegyünk 3 maréknyi komlót, és tegyük a párnánk alá. Illóolajai a belégzett levegővel jutnak a szervezetbe. 10 naponta cseréljük "komlópárnánk" tartalmát.

A komlófürdők és komlópárnák nyugtató hatását biztosra vehetjük.

Jó tudni!

Autóvezetés és odafigyelést, jó koncentrációs képességet igénylő tevékenység végzése előtt nem javasolt teájának fogyasztása, mert elálmosít!

~¤~

Ki nyerte Magyarország második olimpiai aranyérmét?   
 
Hajós Alfréd   
 
Az első és a második olimpiai aranyérmünket is Hajós Alfréd szerezte 1896-ban Athénben.

Első magyar olimpiai bajnokunk - Guttmann Arnold néven - 1878. február 1-én született. Született sportzseni volt, aki úszásban két olimpiai aranyérmet nyert, míg a BTC labdarúgó-csapatával kétszeres magyar bajnok lett (1901, 1902), sőt egy alkalommal a válogatottban is bemutatkozhatott. Építészmérnökként Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, ő tervezte a debreceni Aranybika szállót, az Újpesti Stadiont és a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát. 1924-ben, a párizsi olimpián, a művészeti verseny építészet kategóriájában stadiontervére ezüst-érmet kapott.

Az első olimpiai aranyérmet a 100 méteres gyorsúszásban 1896. április 11-én szerezte. A viadal érdekessége, hogy még nem uszodában, hanem nyílt tengeren rendezték, s a versenyzőket kis gőzösökkel szállították az öböl közepén fekvő, kezdetleges rajthoz. A versenyen végig Hajós vezetett, végül biztosan, elsőként ért célba. A díjátadáskor a versenybíróság hajóján maga a görög trónörökös vonta fel a főárbócra a zászlót. A zenekar az osztrák himnuszt kezdte el játszani (Magyarország ekkor még az Osztrák-Magyar Monarchiába tartozott), ám a jelen lévő magyarok hangosan belekezdtek a magyar Himnuszba. És a zenekar elhallgatott.

Jó órával később indult az 1200 méteres verseny mezőnye. Hajós faggyúval kente be testét, védekezve a 10 fokos víz dermesztő hidege ellen. Győzelme után a görög újságok magyar delfinnek nevezték el a kétszeres bajnokot. 77 évesen, 1955. november 12-én hunyt el.

~¤~

Hol található hazánkban tojásmúzeum?   
 
Zengővárkony   
 
Tojásmúzeum, Zengővárkony

A Míves Tojás Gyűjtemény az ország első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása,melynek darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak.

A gyűjtemény különleges darabja Charlton Carina német tojásdíszítő A Himnusz dallama egy strucctojás felületén című munkája, amelyet a magyar millennium alkalmából készített. Egyedi Horváth Józsefné több mint 30 éves, karcolt technikával készült Isten Báránya nevű hímes tojása is. A jellegzetesen magyar díszítő módszerrel - patkolással illetve vasalással - készült dísztojásegyüttes Kuris Lajos alkotása.

Érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel applikált darabok. Különleges a leheletfinomságú csipkére emlékeztető áttört tojások mintázata. A múzeumban helyet kapott számos iparművészeti alkotás is, amelyek különféle anyagúak (fa, ásvány, kő, üveg), és a tojásforma felhasználásával készült kompozíciók.

A legszebb darabokról képeslapok illetve másodpéldányok vásárolhatók a helyszínen, de az otthoni tojásfestéshez is kínál egységcsomagot és képes albumot a múzeum.

A múzeum 2007-ben, a látogatók szavazatai alapján elnyerte az év Vendégbarát Múzeuma díjat.
 
~¤~

Mi a címe Petőfi Sándor egyetlen ránk maradt regényének?   
 
A hóhér kötele   
 
A hóhér kötele című regényt Petőfi Sándor 1846. január 16. és  február 20. közötti intervallumban írta szülei házában, Szalkaszentmártonban. Ez az alkotói korszak a Felhők ciklus személyes és művészi válságának ideje. Az alkotás művészileg ellentmondásos, amennyiben az énformájú elbeszélés sokféle, egymástól eltérő szemléletet tükröz, megemlítve V. Hugo és Eötvös József A karthausi énregényének hatását. A regény 27 fejezetből áll. A mű a szerelem és a bosszú történetét dolgozza fel, ma azt is mondhatnánk rá, hogy thriller. A regény elbeszélője, Andorlaki Máté a bosszúvágytól hajtva szörnyeteggé válik. A regény mottója: "Megbüntetem az atyák vétkeit a fiakban harmad- és negyedíziglen".

~¤~

A legfontosabb tudnivalók a mérgezésekről
       
 
Szeretné tudni, mikor beszélünk mérgezésről, és mi alapján csoportosítjuk őket? A mérgezés számtalan helyen bejuthat a szervezetbe, érdemes elővigyázatosnak lenni.

Mérgezési alapfogalmak 

A mérgezésekkel, a mérgek fizikai és kémiai tulajdonságaival a mérgek tudománya, a toxikológia foglalkozik, melynek története az ókorig vezethető vissza. Dioszkoridész (1.sz.) szerint a "toxikus" kifejezés a görög "toxikon", illetve "toxon" (nyíl) szóból ered, amely a mérgezett nyilak használatára utal. A Kr.e. 4500-ból származó sumér ékírás és egyiptomi hieroglifák már tartalmaznak gyógyászati jellegű feljegyzéseket. Egy Kr.e. 1550-ből származó feljegyzésben (Ebers-papiruszok) több ma ismert méreg anyag is beazonosítható. A nyílmérgek és az egyes fémek toxikus hatásai legalább 3000 éve ismertek. Az egyetemes történelemben nem kevés mérgezéses gyilkosság lelhető fel a világ minden részéről. Az ókorban a gyógyszer "kísérletek" és a mérgező anyagok "kutatása" nem különíthető el. A középkorban a tudományos kutatás szinte lehetetlen volt, a 15. századtól a toxikológiai megfigyelések és elméletek azonban ismét fellendültek. Jelentősen fejlődött az ipari toxikológia, amely a bányászok, ötvösök, fémfeldolgozók figyelmét hívta fel a veszélyekre. A reneszánsz korából olyan polihisztorok neve említhető meg, akik nemcsak a toxikológia, hanem általánosságban az orvostudomány, természettudományok terén jelentőset alkottak. Így Paracelsus, Francis Bacon, Galenus, Vesalius, Harvey, Priestly és sorolhatnánk. A modern toxikológia atyjai közt Cristenson, March, Eresemius, Babo, Selmi, Berthelot, Gauthier és Chelle nevét említenénk a teljesség igénye nélkül az 1819-1865 közti időszakból.

A méreg (toxin) fogalmát ősidőktől ismerik, ennek ellenére a mai napig egységesen elfogadott definíciója nem ismeretes. Talán Fabre és Truhant meghatározása a jelenleg legpontosabb: "méregnek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek megfelelő mennyiségben és kellő idő alatt alkalmas módon a szervezetbe hatolva, kémiai, fizikai vagy fizikokémiai hatásukkal a szervezet életfolyamatait átmenetileg, tartósan vagy véglegesen megzavarják". A gyakorlatban azonban csak azokat az anyagokat tekintjük méregnek, amelyek csekély mennyiségben is súlyos egészségkárosodást, vagy halált okoznak.

Mérgezések típusai

A mérgezések számtalan szempont alapján csoportosíthatók.

Leggyakrabban a keletkezési ok szerint, így lehet szándékos és véletlen. A szándékos mérgezések öngyilkossági vagy gyilkossági szándékkal történnek, előbbi esetben főleg gyógyszer, míg utóbbiban színéről, szagáról, ízéről fel nem ismerhető mérget használnak. A véletlen mérgezések többsége túladagolásból, illetve ételmérgezésből adódik. Ezek mellett természetesen számtalan egyéb mód is lehetséges. A szervezetbe kerülő kórokozók is okozhatnak mérgezést, bizonyos baktériumok pl. mérgeket termelnek. Egyes anyagcsere betegségek, pl. zavart máj- vagy veseműködés szintén mérgezést eredményezhet.

Egészségügyi szempontból súlyosságuk szerint érdemes különbséget tenni.

Eszerint négy csoport alakítható ki. A könnyű lefolyású mérgezések enyhe tüneteket váltanak ki, amelyek viszonylag gyorsan és általában maradéktalanul eltűnnek. Középsúlyos mérgezésénél a toxin kifejezett, de nem súlyos tüneteket vált ki, ez esetben utóbetegség is fennmaradhat.

Az életveszélyes mérgezés azonnali, sürgősségi ellátást igényel, egy vagy több szervrendszer súlyos működési zavarát eredményezi. A halálos mérgezésnél vagy maga a méreganyag vagy annak utóbetegsége okozza a halált.

A mérgezések harmadik, leggyakoribb szempont szerinti csoportosítása az időbeli kifejlődésük alapján lehetséges. Az ide tartozó három csoport közül a heveny vagy akut mérgezést gyors, néhány perctől pár óráig, ritkábban pár napig tartó kifejlődés jellemzi. Többnyire egyetlen, nagyobb adag toxin hatására következik be. A félheveny vagy szubakut mérgezés több nap alatt fejlődik ki, míg az utolsó, az idült vagy krónikus tünetei hónapok vagy akár évek elteltével jelentkeznek. Ezeket általában kis mennyiségű, de folyamatosan a szervezetbe jutó toxinok idézik elő.

Mérgek útja a szervezetben

A mérgek bejutási módjának számtalan formája lehetséges. Bekerülhetnek a bőrön felszívódva, az orr vagy száj nyálkahártyáján, a légutakon és a tápcsatornán keresztül, de a végbélnyíláson, húgy-ivari utakon keresztül, sőt még a szem szaruhártyáján keresztül is. A bekerülő mérgek helyi vagy általános hatást váltanak ki, de mindkettő is előfordulhat. Helyi hatások közt leggyakoribb a bőrirritáció, maró, égető érzés, a nyálkahártyák váladéktermelése, köhögés, hányinger, hányás és sorolhatnánk. Ennek megfelelően a mérgezés általános hatásának is igen sokféle változata lehet. A mérgeket a szervezeten belül a véráram szállítja és az, hogy melyik szervbe kerül, hol halmozódik fel, szintén a méreganyag milyenségétől függ. Vannak olyan toxinok, amelyek a májban, míg mások a csontokban, vesében kötődnek, de ez gyakorlatilag bármely szervben elképzelhető. A toxinok egy része rövidebb-hosszabb idő elteltével a széklettel vagy vizelettel távozik, míg mások felhalmozódnak bizonyos szervben.

Egy-egy méreganyag felhalmozódását a szervezetben akkumulációnak nevezzük. A méregkiválasztásban résztvevő szervek a következők: vese, tüdő, máj, bőr, különböző mirigyek (izzadság-, nyál-, bélmirigyek stb.), köröm, haj.

~¤~

Kullancs: amit tudni kell róla
     
Vajon kivel-mivel van dolgunk, amikor eltávolítjuk a kis fekete élősködőt? Mennyi idő áll rendelkezésünkre a kullancs veszélytelen eltávolítására?

Kis kullancskalauz a kezdődő túraszezonra.

A kullancsokról

 A kullancsok a pókokkal, még pontosabban az atkákkal állnak rokonságban, ennek jól látható bizonyítéka a négy pár járóláb. Szerte a világban közel 800 fajuk ismert, hazánkban 42 fordul elő. A hazai kullancsfajok közül féltucat alkot ún. kullancskommandókat, amelyek veszélyt jelentenek a háziállatokra és az emberekre is. Egyetlen nőstény mintegy 3000 petét rak le. A petékből kikelő, hatlábú kullancslárvák a talaj üregeiben élő kisrágcsálók kölykein szívják meg magukat vérrel. A lárvák puha páncéllal rendelkeznek csupán, szívó szájszervük is puha még ahhoz, hogy az emberi bőrbe hatoljon.

Ha kellő fejlettségűre nőttek, a lárvák gúnyája felreped, és kilép belőlük a nyolclábú kullancsnimfa, mely az erdei állatokon, s olykor az emberen szívja meg magát vérrel. Az emberből kiszedett kullancsok nagy része ilyen nimfa állapotú. Ennek a formának még nincs neme. Továbbfejlődés után "bőréből" kilépve már kifejlett nőstény- vagy hímkullanccsá lesz. Az egyedfejlődési állomásokon, az erdei vadakból szívott vérrel "veszik magukhoz" a kórokozó mikroorganizmusokat és oltják a következő áldozatukba. A háziállat és az ember megfertőzése azon múlik, hogy az adott földrajzi régióban az erdei állatok körében milyen kullancs terjesztette betegség honos, mert annak a kórokozóját oltja tovább a kedvenc háziállatba, vagy az emberbe.

Kullancsveszély erdőn, mezőn, nagyvárosban !!!

Kullancstámadásra két irányból számíthatunk.

A szemmel rendelkező, látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire alulról kapaszkodnak fel. E stratégiát alkalmazza például a Birkakullancs (Dermacentor marginatus), mely a somogyi legelőkön és a Hortobágyon is őshonos. A szem nélküli, "vak" kullancsok a lombos erdők lakói. Tájékozódásuk fő szerve az elülső lábaikon lévő Haller-szerv, mely biológiai-kémiai radarként üzemel és képes jelezni, ha potenciális áldozat közeledik. Ahhoz, hogy ily módon tájékozódjon a vak kullancs, magasra (max. 1,5 m-re) kell másznia a cserjéken vagy a facsemetéken. Az árnyékot adó levelek fonákján kapaszkodó vak kullancs fentről veti magát áldozatára. E támadási módot alkalmazza például a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), mely főleg a csertölgy alapú erdőségek lakója.

Kullancs terjesztette betegségek

A kullancsok által terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és a kullancs-encephalitist. Az említett betegségekért felelős kórokozókat általában szúrásával (nyálával) terjeszti, de ettől eltérő fertőzések is lehetségesek. Így:
beszáradt széklete felporzik és az állat vagy ember légúti fertőzést szenved;
a bőrsebbe került széklet is fertőzhet; az elpusztult kullancs testében a kórokozók életben maradnak, a tetem porladása után az előzőkhöz hasonló módon fertőzhet; az erdei állatok által szennyezett növények, sőt akár a birka vagy kecske tején keresztül is fertőződhetünk; a kullancs vagy annak ürüléke tápcsatornán át (lenyelve) is fertőzhet; A kullancs szakszerűtlen eltávolításakor is történhet fertőződés, ha a kullancs "feje" bennszakad a bőrben. A szétszakadt kullancs testéből kiömlő kórokozó-tartalmú testváladék fertőzi a csípett személyt, s ha körömmel tépték ki, még a körömágyi hajszálrepedésű sebeken keresztül az eltávolítást végző személy is fertőződhet. Ennek kivédésére szolgál a kullancseltávolító kanál, mely állatpatikákban és gyógyszertárakban kapható, de ez is csak egyszer használható a fertőzésveszély miatt.
 
Arra, hogy Lyme-kór (Lyme borreliosis) baktériuma az áldozatba kerüljön, a kullancs bőrberögzülésétől számítva 48-72 óra elteltével van esély. A többi kullancs terjesztette kórokozó a néhány órától néhány napig terjedő időszakban juthat be az élősködő nyálával az áldozatba. Kontinensünkön a kullancs terjesztette fertőző betegségek közül előfordul a nyúlpestis (tularemia), a kérdőjeles láz (Q-láz), a vérzéses kullancsláz (Ehrlichiosis), a mediterrán foltos láz, a Tibola és a közismert agyhártya- és agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis). E kórokozók az embereket és a háziállatokat egyaránt megbetegíthetik.

A kullancseltávolítás általános szabályai a következők:

A kullancsokat minél előbb el kell távolítani!
A kullancs kivételekor sohase használjunk kenőcsöt, alkoholt, vagy más, a kullancsot károsító anyagot.
A kullancscsípéskor nyílt seb keletkezik! A kullancs lágy részét megnyomva a kórokozót bepréseljük a nyílt sebbe!
Az eltávolítást követően fertőtlenítsük a sebet!

A kifejlett kullancs biztonságos, fertőzésveszély-mentes eltávolítására a kullancseltávolító kanál alkalmazható. Ez az új eszköz úgy nyomja ki a bőrből a kifejlett kullancsot, mint ahogy a meggymagkinyomó a meggyből a magot. A kanál megkapta - több nemzetközi díj mellett - a Találmányi Világkiállítás aranyérmét is.

Védekezés a kullancsok ellen

A kullancsok elleni védelem lehet a zárt ruházat és a különböző kullancsriasztó sprayk, kenőcsök használata. A leghatékonyabb megoldás azonban a védőoltás, amely igaz azonban csak a kullancs-encephalitis ellen véd. Az oltás egy éves kor fölött bárkinek beadható. Minél idősebb korban következik be a megbetegedés, annál súlyosabb lefolyású, így az idősek számára különösen ajánlott. Az oltóanyag elölt kórokozókat tartalmaz. Az oltási sorozatot érdemes ugyan télen megkezdeni, hogy a koranyári kullancstámadás idejére kialakuljon az immunitás, de nyáron sem fölösleges. A gyorsított oltási rend hamarabb eredményez védettséget. Normál rend szerint az első oltást 1-3 hónap elteltével követi a második és 9-12 hónappal a harmadik oltás. Háromévenkénti emlékeztető oltás szükséges a védettség folyamatos fenntartásához. Gyorsított rend szerint a második oltás 14 nap múlva követi az elsőt.

~¤~

~*~

http://levelbonto.blog.hu/2010/6

~*~

Ennek az érdekes növénynek megvan az a jellegzetes tulajdonsága, hogy az alakja a keresztre emlékeztet. Ez a szimbólum pedig már a keresztény kor előtt is létezett, és mindenütt bajelhárító, szerencsehozó hírében állt.

Ezt a hitet furcsa módon csak erősítette a kereszténység, hiszen ebben a világvallásban a babonákat ugyan nem fogadják el, a keresztnek azonban különleges szerepe van.

Ez az egyik oka a négylevelű lóhere népszerűségének, a másik pedig a ritkasága. Azért, persze, nem olyan ritka, mint a fehér holló vagy az ötös találat a lottón, hiszen ha valaki szorgalmasan keresgél a lóherésben, akkor előbb vagy utóbb talál négylevelű lóherét. Igen ám, de csak az az igazi szerencsehozó, amire véletlenül bukkanunk rá! [ :)) ]

~¤~

Válj Te is szerencséssé! A siker 9 lépcsője

Mitől függ, hogy valaki szegény, mint a templom egere vagy jómódú? Mitől függ, hogy valaki sikeres, szerencsés vagy állandóan eredménytelen?

Prof. Richard Wiseman, a Hertfordshire Egyetem pszichológusa azt mondja, megtalálta a választ arra hogyan lehetünk szerencsések: Tíz évvel ezelőtt a szerencsét kezdte el vizsgálni 100 ember életének a megfigyelésével.

Az Eredmény:

A professzor szerint van néhány tanulható trükkje a szerencséssé válásnak:

Figyelni kell a váratlan lehetőségek felbukkanására

Hallgatni kell az ember ösztöneire

Önbeteljesítő jóslásokat kell generálni pozitív várakozásokkal

Rugalmasan kell kezelni az eseményeket, a balszerencsés történetekben is megtalálva azok jó oldalát

A pechesek túlságosan ragaszkodnak a rutinhoz, a szerencsések készek elfogadni a változatosságot

Légy nyitott az új tapasztalatokra és változtass a szokásos dolgaidon!

Tölts el minden nap néhány pillanatot azzal, hogy visszaemlékszel, mik voltak azok a dolgok, amik jól mentek.

Képzeld el saját magadat szerencsésnek egy fontos tárgyalás vagy egy telefonbeszélgetés előtt!

Dolgozz meg azért, hogy szerencsés legyen a napod!

~¤~

Nem azok a legboldogabb emberek a világon, akiknek nincsenek problémáik, hanem akik meg tanultak együtt élni az olyan dolgokkal is, amik nem tökéletesek.

Kívánjuk neked hogy legyél sikeres, jószerencsés, legyen a jövőd olyan amilyennek szeretnéd!

~¤~

Ki volt az alvilág révésze, aki a holtak lelkét átvitte az alvilág folyóján ?   
 
Kharón   
 
Kharón görög mitológiai alak. Erebosz és Nüx gyermeke, az Alvilág révésze. A holt lelkeket ő szállította át ladikjában a Sztüx folyón. Azonban Kharón mindig is mogorva, sovány démon volt, aki nem szállított át olyan holt lelket, akit nem temettek el tisztességesen. A révészkedésnek árat is szabott, és aki nem tudott neki fizetni, azt száz éves bolyongásra ítélte a Sztüx túlsó partján. A fizetségnek obolosz volt a neve, ami egy érme volt. Ezt a görögök halottjaik nyelve alá helyezték (más források szerint szemeikre), majd így a megfelelő rítusok után elégették a testet. Az Alvilág folyóján azonban nem mindenki fizetett az átkelésért. A halandóknak ugyanis megvolt az erejük ahhoz, hogy Kharónt nyers erővel rábírják egy fuvarra, így jutott át a Sztüxön Héraklész, Thészeusz és Peirithoosz is.

~¤~

Milyen távolságra vannak egymástól a vasúti sínek?   
 
1435 mm   
 
Az európai és amerikai vasúti sínek 1435 mm azaz 4 láb 8.5 hüvelyk távolságra vannak egymástól. Amikor az első vonatokat kezdték gyártani a szekerek mértékeit alkalmazták. A szekerek kerekei is ilyen távolságra vannak egymástól, mert a régi utak e méretek szerint voltak kialakítva. A rómaiaknál - akik az első utakat építették - a kocsikat rendszerint két ló húzta. Ha egymás mellé teszünk két lovat abból a fajtából amit akkor használtak meglátjuk, hogy pontosan 1435 mm széles helyet foglalnak el. Ezek szerint tehát a mai vasúti sínek fesztávja, amelyeken modernebbnél modernebb, gyorsabbnál gyorsabb vonatok közlekednek, nos ezeknek a vasúti síneknek a távolságát a rómaiak határozták meg.

~¤~

Ki a legfőbb isten a római mitológiában?   
 
Jupiter   
 
Zeusz római megfelelője Jupiter, vagy klasszikus írásmóddal Iuppiter; ez a név a Iovis Pater (Dieus atya) kifejezésből származik. Neve legtöbbször Iuppiter Optimus Maximus (Legnagyobb és Legjóságosabb Jupiter).

Jupiter a legelső megszemélyesített római istenek egyike: Marsszal és Quirinusszal együtt alkottak egy ősi istenhármasságot, mely az egész államot képviselte és oltalmazta (nem csak egyes közösségeket). Az etruszk hatásra a Capitoliumon épült első hivatalos állami szentélyben azonban már egy „fiatalabb” triász tiszteletére mutattak be áldozatokat: ebben Jupiter mellett Iunót és Minervát találjuk. Alakja a dél-itáliai görögökkel való érintkezés során azonosult Zeuszéval.

~¤~

Melyik a világ legmagasabban fekvő fővárosa?   
 
La Paz   
 
La Paz Bolívia adminisztratív fővárosa, az Andok hegység egyik völgyében fekszik tengerszint fölött 3660 méteren. Spanyolok alapították az ősi indián településre (Aymara). Bolívia kulturális központja, a kormány székhelye. Bolíviának van egy másik "hivatalos" fővárosa is, Sucre, amelyet a Simon Bolivart segítő Sucre tábornokról neveztek el.

~¤~