Tudtad ?

Nem csupán ételeink ízesítésére, hanem sok más gyakorlati célra is felhasználhatjuk a konyhasót.

1. Zománcedény súrolására. Az edény visszakapja csillogó felületét.

2. A szarvasbőr sós vízben nem keményedik meg és nem ugrik össze.

3. Fémtárgyakat só és ecet keverékével tisztíthatunk. Minden folt eltűnik róluk.

4. Szőnyegeink visszakapják eredeti fényüket, ha időnként száraz sóval átkeféljük őket.

5. Tinta- és vörösborfoltra azon melegében szórjunk sót. A foltos rész alá tiszta fehér ruhát tegyünk, a besózott részt pedig másik ruhával dörzsöljük. A folt átmegy a terítőről az alatta lévő ruhára. Utána a kitisztított holmit vízzel öblítsük át. (Csak akkor használ ez a módszer, ha a folt teljesen friss!)

6. Zsírfoltot száraz sóval, majd tiszta ruhával dörzsöljünk át.

7. A kialvó félben lévő parázs lángra lobban, ha sót szórunk rá.

8. A tojásfehérjébe tegyünk csipetnyi sót, könnyebb lesz felverni.

9. Újjávarázsolhatunk vesszőből font tárgyat, ha sós vízzel keféljük át.
 

~¤~

Húsvéti sonka és tojás

 Közel egy évezredes szokás, hogy húsvétvasárnap reggelén a hívők fehér kendőbe egy tányért kötnek, melyre sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát helyeznek. A mise végeztével a pap megszenteli a csomagot, majd hazatérve az ünnepi asztalnál minden családtag kap egy kis szeletet a templomot járt ételből. Népesebb családoknál előfordul, hogy hártyavékony szeletekre kell a tojást vágni, és az igazán hagyománytisztelők nem sajnálják a fáradságot, hogy a távollevő családtagnak is elküldjék a részét.

~¤~

A tojás

 A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.

Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában  maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.

A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották.

Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.
Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

~¤~

Nyúl

 A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.

Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

~¤~

Bárány

 A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust  is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.

Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".

~¤~

Barka

 A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

~¤~

Locsolkodás

 A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.

Ez a főleg vidéken elterjed szokás ősi termékenységvarázsló rítusból ered. Régebbi időkben a fiatal legények csapatokban járták a falvakat, és vízzel alaposan meglocsolták a leányzókat. A lányok hálából, hogy nem maradtak szárazak, hímes tojásokat osztogattak nekik. Persze a húsvéti locsolóversek sem maradhattak el, népköltészetünk gazdag tárházát kínálja a különböző rigmusoknak. Később ez a szokás is modernizálódott, a fiúk nem csapatokban mentek a lányokhoz, és előkerültek a kölnisüvegek is. A lányok pedig megvendégelték őket, és a locsolókat fáradozásaikért aprópénzzel is megjutalmazták.

~¤~

Pogány hagyomány: Ostra istennő és a tojás

 A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe.

A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered.

Ostra az újjászületés, a termékenység istennője, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja.

Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.

~¤~

A gyógynövények ősidők óta meghatározó szerepet töltenek be a gyógyítás és a szépségápolás területén egyaránt. Létjogosultságukat ma már tudományosan is elfogadják, és számos hatékony gyógyszer készül gyógynövények felhasználásával.

A természetnek ezek a csodálatos építőkövei a bőr egészségének és szépségének megőrzésére is kiválóan alkalmasak. A civilizáció ártalmai, az egyre növekvő mértékű környezetszennyezés bőrünkön, hajunkon is nyomot hagy, nem beszélve a nem látható jelekről. A helyesen kiválasztott növények számos kozmetikai, bőrgyógyászati probléma megelőzésére és kezelésére jelenthetnek megoldást.

Sokszoros segítség

A növényekben található keserűanyagok erősítik a bőrt, az aromás olajok a baktériumokkal veszik fel a harcot. A csersav a pórusokat húzza össze, akárcsak az azulén, a biszabolol és az illóolajok is, és gyulladások esetén nyugtatóan hatnak. A kovasav és a szaponinok puhítják és tisztítják a bőrt, a glükozidok és a nyálkaanyagok pedig vízmegkötő hatásuk révén segíthetnek a bőrápolásban. A flavonoidok, a vitaminok és az ásványi anyagok a vérkeringést és az anyagcserét fokozó tulajdonságuknál fogva rendelkeznek regeneráló hatással.

Ám a gyógynövényeket ki kell "bontanunk", vagyis ahhoz, hogy érvényesülhessen a bennük található anyagok jótékony hatása, megfelelően elő kell készíteni azokat. A házi kozmetika hatásos eszközei a forrázatok vagy gyógyteák, amelyeket azon kívül, hogy elfogyasztjuk, borogatásként és fürdővízben is hasznosíthatunk.

Próbáld ki!   

Tegyünk egy-két evőkanál aprított növényt 2–3 dl forrásban lévő vízbe, és az időnkénti kevergetés mellett legalább 5–10 percig hagyjuk állni. Ezzel a forrázattal, amennyire lehet, megkímélhetjük a növények hőérzékeny alkotórészeit.

Az enyhébb, akut panaszoknál már egy-egy gyógyteával is eredményt lehet elérni, a teakeverékek azonban a tapasztalat szerint jóval hatásosabbak. A tisztátalan, pattanásra hajlamos bőr esetében segít például a cickafarkból, csalánból, rozmaringból, körömvirágból álló teakeverék.

Mindazonáltal hamis az a nézet, hogy a természetes anyagok nem lehetnek ártalmasak. Bizonyos növények, mint például a kamilla, a cickafark és az árnika az arra érzékenyeknél mellékhatásokat, irritációt is kiválthatnak. A teakeverékekben egy-egy növény azonban olyan csekély mennyiségben van jelen, hogy igen csekély az allergiás reakció kockázata.

A levendulatea segít az alvászavaroknál és az idegi eredetű gyomorpanaszokat is enyhíti. A pszichés állapot és a gyomorműködés normalizálása a bőr állapota szempontjából is fontos. A népi gyógyászatban a levendulaforrázatot ezeken kívül sebkezelésre is használják.

A vérkeringés serkentésére akár mindennap ihatunk csipkebogyó- vagy zsurlóteát, ezek erősítik a kapillárisokat, azaz a hajszálereket.

Egy sor olyan növényt is ismerünk, amelyek elősegítik a rosszul hegedő sebek gyógyulását. A körömvirágból készült teával átitatott lenkendővel például a nehezen gyógyuló sebeket lehet – sikerrel – borogatni.

Amikor a gyógyteákat fürdők készítéséhez használjuk, akkor legalább 1 marék virágot teszünk a forrásban lévő 1 liter vízhez, amelyet 30 percig hagyunk állni. A forrázatot végül a fürdővízbe öntjük.

A vérkeringés serkentésére akár mindennap ihatunk csipkebogyó- vagy zsurlóteát, ezek erősítik a kapillárisokat, azaz a hajszálereket. A rozmaringlevelek, a majoránna, a kakukkfű serkentik a vérkeringést. Keringési zavarok esetén tehetünk erdeifenyő tûleveleiből készült főzetet is a fürdővízbe. Kéz és láb felmelegítésére lábfürdőként frissen őrölt mustármagforrázatot használhatunk.

Mire jó?

Akácvirág – száraz, korpázó arcbőr ápolására.

Bojtorján – irritált, gyulladásos, ekcémás arcbőr kezelésére, a fejbőr korpásodásának meggátolására.

Borsmenta – viszketés csökkentésére.

Cickafű – bőrnyugtató, pórusösszehúzó.

Csalán – hajhullás ellen.

Csipkebogyó – értékes C-vitamin-forrás.

Diólevél – zsíros, pattanásos bőrre.

Hársfavirág – bőrnyugtató, adsztringens.

Kamillavirág – irritációt csökkent, fertőtlenít.

Körömvirág – rosszul gyógyuló sebek, fekélyek kezelésére.

Ligetszépe – ekcémák gyógyítására.

Útifű – sebgyógyító, gyulladásellenes.

Fte ribiszke – érfalvédő tulajdonságú.

~¤~

A hópárduc (Unica, unica), más néven irbisz bundájának szőrmepiaci értéke miatt a veszélyeztetett állatok közé tartozik. Az 1960-as években 1000-re csökkent a vadon élő példányok száma. Szerencsére sikerült növelni az egyedszámot, azonban az orvvadászatnak köszönhetően 2005-re már csak körülbelül 4500-7500 állat maradt a Pakisztán és Mongólia közötti területen, és ez a létszám azóta sajnos egyre csökken.

A hópárduc Közép-Ázsia hegyvidéki területein élő macskaféle ragadozó. Nyáron a 3500-6000 méteren található fennsíkok és sziklás magashegyek lakója, azonban télire leköltözik 2000 m körüli területekre.

Az elszigetelt csoportokban élő egyedeket a beltenyészet veszélye is fenyegeti, ezért a WWF azon dolgozik, hogy ezek az egyedek kapcsolatba tudjanak lépni egymással, és így képesek legyenek más hópárduc-csoportok tagjaival is párosodni.

Többnyire magányosan él, a januártól március közepéig tartó párzási időszakot, majd a 100 napos terhességet követően az anya a sziklák között vagy barlangban szüli meg 2-3 (esetenként 7) kölykét, melyeket utána egyedül nevel. A kifejlett állatok körülbelül 23-41 kg-osak, testük 1,2-1,5 m hosszú, a farkuk egy méteres. Rövid lábaikat vastag szőrzet borítja, ez segíti őket abban, hogy könnyebben járjanak a hóban. Bundája fekete-fehér, a törzsén és a farkán gyűrű és patkó alakú minták, fején, nyakán és a lábain pettyek találhatók, így álcázza magát a havas terepen.

Vadászterülete akár 10-40 km2 is lehet, ahol általában alkonyatkor vagy éjszaka indul zsákmányszerzésre. Táplálékai közé tartoznak a hegyvidéken élő kecske-, juh- és szarvasfélék, a vaddisznók, de bármilyen állatot megtámad, amit képes elejteni, még akkor is, ha az akár háromszor nagyobb nála. Szükség esetén azonban a rágcsálókkal és a madarakkal is beéri, sőt időnként megtámadja a háziállatokat is. Ha kell, a prédát hosszabb távon követve becserkészi, majd egyetlen csapással leteríti. Akár 16 méteres távolságot is képes átugrani, ami a macskafélék között egyedülálló teljesítménynek számít.

A hópárducnak jelentős kulturális szerepe is van. Ez a ragadozó a nemzeti jelképe Tatárföldnek és Kazahsztánnak. Az egykori Szovjetunióban azokat a hegymászókat, akiknek sikerült az ország mind az öt 7000 méteres csúcsát megmászniuk, a hópárducról elnevezett díjjal jutalmazták. Ugyancsak ezt az állatot választotta jelképéül a Kirgiz Női Cserkészszövetség is. A Himalájában élő népek szellemleopárdnak is nevezik, mivel a természetben ritkán látható.

~¤~

Mindenki tudja, hogy a spenót sok vasat tartalmaz, ezért aztán a szülők erőszeretettel erőltetik le gyermekeik torkán. Az igazság azonban az, hogy a spenót semmivel sem tartalmaz több vasat, mint bármely más zöldség. A félreértés még az 50-es évekből származik, amikor egy élelmiszerkutató rossz helyre tett egy tizedesvesszőt, így a vizsgálat eredménye tízszeres vastartalmat mutatott a valósághoz képest.

 ~¤~

Az otthon idilli melege. Amely sokszor napi mérgeinknek ad menedéket. Létezik-e még egyáltalán friss levegő, kristálytiszta víz, a természet ajándékát idéző zamatos gyümölcs? Egyre kevésbé. Mérgekkel élünk együtt. Van, aki sokat „fogyaszt” belőlük, mások kevesebbet.

Rossz a levegő… Hol is? A lakásban, a munkahelyen, az iskolában vagy moziban, a hivatalokban és éttermekben – és sorolhatnánk még a zárt, belső tereket, ahol legtöbbünk idejének kilenctizedét tölti. Egyre több adat utal rá, hogy a beltéri levegő számos betegség kialakulásához járulhat hozzá. A zárt terek levegőjében található kórokozók hatásaira az irányította rá a kutatók figyelmét, hogy a hetvenes évek végétől halmozottan fordultak elő bizonyos tünetek – egyebek között felső légúti és bőrpanaszok, gyakori fáradtság és fejfájás, s egyes kóros szembántalmak.

Az elmúlt évtizedekben a lakóépületek hőszigetelésének módszerei nagymértékben megváltoztak. Emiatt gyakrabban alakultak ki hőhidak, a lecsapódó pára pedig kedvező feltételeket teremtett a gombák növekedéséhez. Az újszerű szigetelési eljárások bevezetésével egy időben az életmódunk is változott.

Egészségesebben élünk – véljük. Gyakrabban zuhanyozunk, korszerűbbek lettek a főzési technikák. Csakhogy a kevésbé gondosan hőszigetelt lakóépületekbe beépített, ám kifogástalanul záródó ajtók és ablakok miatt rosszabbul szellőzik a lakás, főleg a hálóhelyiségek. Megnőtt tehát a beltéri levegő páratartalma, s így kedvezőbb életfeltételekre leltek a penészgombák is.

~¤~

A horkolás: komoly betegség tünete is lehet.

A horkolás igazi rémálom lehet mind a horkoló, mind pedig az örökké kialvatlan párja számára. Egy új kutatás szerint azonban nemcsak a kapcsolatokra veszélyes, hanem sokkal komolyabb egészségügyi kockázatot jelenthet, mint azt eddig gondoltuk.
 
Sajnos a horkolás nem az a dolog, amiről beszámolnánk az orvosunknak. Azonban mikor többször is felébredünk miatta, vagy már a légzésünket is zavarja, az komoly problémára utal.

Legtöbbször a tartós horkolás az egyik jele az alvási apnoe-nak, amely során a beteg légzése többször is leáll alvás közben, és akár százszor is felébredhet emiatt egy éjszaka alatt, anélkül, hogy emlékezne rá. Többek között ezért is van, hogy a sokat horkolók reggel kialvatlannak érzik magukat.

Idővel csak rosszabbodik a horkolás

A horkolás az életkorral egyre rosszabbodik, és a közvélekedéssel ellentétben ugyanakkora az előfordulási aránya a nők körében, mint a férfiaknál. A menopauza és a testsúlynövekedés mind növelik a kockázati tényezőket. A testsúly növekedésével megvastagodnak a légjáratok, így akadályozva az oxigén áramlását.

Noha egyre több szó esik az alvási apnoe tüneteiről és veszélyeiről, még mindig nagyon sokan alulbecsülik azt.

A háziorvosok általában nem kérdeznek rá a beteg alvásminőségére, a betegek pedig nem beszélnek róla, csak akkor, mikor már a kapcsolatuk is veszélyben van miatta.

Hogyan előzhető meg a horkolás?
 
Csökkenthető a horkolás erőssége, ha elkerüli a nehéz vacsorákat, nyugtató hatású antihisztaminokat és alkoholos italokat lefekvés előtt.

Segít, ha nem a hátán, hanem az oldalán alszik, illetve azonnal kezeli az allergiás és megfázásos betegségeket, melyek nehezítik a légzést, erősítik a horkolást. Figyeljen oda arra, hogy megtartsa az ideális testsúlyát!

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendszeresen horkolónak alvási apnoéja van, ez a betegség a horkolók körülbelül 50-60 százalékánál fordul elő.

A horkoló hang akkor jelentkezik, amikor a levegő a szájból vagy az orrból a tüdő felé áramolva a járatok valamiféle dugulása vagy elkeskenyedése miatt vibrál. Minél inkább blokkolt a levegő útja, annál jobban kell a testnek dolgoznia, mely megterhelheti a szívet. Ezért is van, hogy idővel a horkolás magas vérnyomáshoz vezethet.

A hangosan horkolóknak 40 százalékkal nagyobb az esélyük a magas vérnyomás kialakulására, mint azoknak, akik nem horkolnak. 34 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy szívinfarktust kapnak, és 67 százalékkal nagyobb az esélyük a stroke-ra.

~¤~

    
 
A gulipán (Recurvirostra avosetta) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj. Európában és Ázsia középső részén honos. Lagúnák, iszapos tengeröblök, szikes tavak madara. Telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul. Átlagos testhossza 42-45 centiméter, szárnyfesztávolsága 77-80 centiméteres, testtömege 260-290 gramm közötti. Csőre hosszú és jellegzetesen felfelé ívelő. Feje és tarkója fekete, nyaka, hasi része és szárnyainak egy része fehér. Lépeget a sós, sekély vízben és specializálodott csőrével kaszáló mozdulatokkal keresi táplálékát, mely evezőlábú rákokból áll.

~¤~

Az ókori Rómában Vesta a családi tűzhely istene volt.
  
Vesta a családi tűzhely, az otthon és a család istennője volt a római mitológiában, a görög mitológia Hesztia istennőjének megfelelője. A római mítoszok nem is külön személyiségként emlegetik, akihez történetek kötődnének, mint más istenekhez. Még csak nem is ábrázolták: a szent lángban lakott. A Forum Romanum-on körtemploma állt, mellette pedig a Vesta-szüzek háza.

A Vestalia ünnepet június 7-étől június 15-éig tartották.

A szent tüzet a Vesta-szüzek őrizték. Minden március 1-jén a tüzet megújították. A láng 391-ig égett, amikor Theodosius császár betiltotta a pogány kultuszokat.
 

~¤~

Szilva tabletta = Prunus domestica

Mire jó a szilva tabletta?

Emésztési zavarokra, mint puffadás, székrekedés. Másnaposságra, nagy evések után. Szabályozza a vérnyomást. Könnyed segítő, már 6 éves kortól.
 
Hogyan csinálja?

A szilvában található poliszacharid prebiotikum megeteti a bélflórában lakó probiotikumokat, amivel a belek egyensúlyát (pH értékét) állítjuk helyre. A szilva tablettában található kálium a vér pH értékéért felel.
 

~¤~

Gyömbér = Zingiber officinale

Mindenhol nagy becsben tartják a gyömbért gyógyhatása és a konyhaművészetben betöltött szerepe miatt. A népi gyógyászok is már ősidők óta használják. Korunkban émelygés és egyéb kellemetlen panaszok elmulasztására alkalmazzák.

Általánosan javallt:

* Émelygés és szédülés megszüntetésére.
* Ízületi gyulladás és fájdalmak csökkentésére.
* lzomfájdalmak enyhítésére.
* Allergiák megszüntetésére.
* Bélpuffadás enyhítésére.

FIGYELMEZTETÉS!

A naponta négyszer, legfeljebb 250 mg gyömbér elfogyasztásával megelőzheti a reggeli hányinger kialakulását a terhesség első két hónapjában. De hosszabb ideig, vagy nagyobb dózisban már csak orvosa megkérdezése után szedje.
A kemoterápiás kezelés alatt álló betegek soha ne vegyék be a gyömbért üres gyomorra, mivel a gyomor nyálkahártyáján irritációt válthat ki.

Tulajdonságai

A gyomornyugtató hatásáról híres gyömbért India egyes területein, Kínában, Jamaicában és más trópusi vidékeken termesztik. Ez a meleg éghajlatot kedvelő évelő növény szoros rokonságban áll a kurkumával és a majoránnával, s főzéshez, gyógyításhoz egyaránt a gyökértörzsét (rizomáját) használják fel. Az olyan, egymástól teljesen eltérő ételeknek is, mint például a sertéssült és a gyömbéres sütemény, csípős, citromos ízt ad. Gyógyhatását a mai gyógynövényszakértők továbbra is nagy előszeretettel használják ki.

Hatása

Ezt az átható illatú fűszernövényt évezredek óta a világ szinte minden táján elsősorban emésztési zavarok - enyhe gyomorrontás, haspuffadás, émelygés, hányinger - megszüntetésére használják. Megfázás és ízületi gyulladás ellen is alkalmazható.

FŐBB ELŐNYEI:

Tengeribeteg a tengerész? Adjunk neki gyömbért! Egy dániai kísérlet során 40 tengerészkadét naponta 1 g gyömbér tabletta kivonatot kapott; hatására jóval ritkábban tört ki rajtuk a tengeribetegség klasszikus tünet együttese (hideg verejtékezés, hányinger), mint a 39, placebót szedő társukon.

Mivel a gyömbér az emésztőnedvek termelődését fokozza, a savak hatását pedig közömbösíti, ezért főleg az emésztőcsatornára hat. Így elképzelhető, hogy a központi idegrendszerre ható s levertséget is okozó gyógyszerek helyett ezt a szelídebb gyógymódot érdemes választania panaszai elmulasztására. Hasi vagy komolyabb nőgyógyászati műtéten átesett nőket vizsgálva kiderült, hogy az operáció előtt adott 1 g gyömbér jelentősen csökkenti az operációt követő rosszullét és hányinger előfordulását; ezek a tünetek gyakoriak sebészi beavatkozások és altatások után. A kemoterápiás kezelésekkel együtt járó rosszullét megszüntetésében is segíthet a gyömbér, bár ilyen esetekben jobb, ha étkezés közben veszi be, mivel így csökkentheti a gyomorpanaszok kialakulásának kockázatát.

A gyömbér émelygést csökkentő hatását idős betegeken is kifejti. Náluk igen gyakran jelentkezik szédülés, illetve reggeli rosszullét. Hosszú éveken át a népi gyógyászat a gyömbért tartotta a legjelentősebb gyógyhatású szernek, elsősorban emésztési zavarok kezelésében. A gyömbérkészítmények  a bélpuffadást is jelentősen enyhítik.

TOVÁBBI ELŐNYEI:

A gyömbérben lévő gyulladás-, illetve fájdalomcsökkentő anyagok az ízületi gyulladással és egyéb panaszokkal járó idült ízületi és izomfájdalmakat is csökkentik. Egy kísérlet során 7 reumás ízületi gyulladásban szenvedő nőt vizsgáltak. Miután 5-50 g friss gyömbért vagy 1 g gyömbérport tartalmazó tablettát kaptak, ízületi fájdalmaik és gyulladásuk csökkent. A gyömbérnek ezt a gyulladáscsökkentő hatását lehet kihasználni a megfázást kísérő hörghurut enyhítésében is.

Alkalmazása

ADAGOLÁS:

Utazási betegségek (pl. tengeribetegség), mozgás okozta rosszullétek, szédülés és émelygés ellen; bélpuffadás csökkentésére; idült fájdalmak vagy reumás ízületi gyulladás kezelésére: akár naponta háromszor, vagy ha szükséges, minden négy órában vegyen be gyömbér tablettát. A szokásos adag 100-200 mg gyömbérkivonat tabletta formájában. Utazáshoz is vigyen magával  gyömbér tablettát.  Izomfájdalmakra a belső kúrát, külsőleg is kiegészítheti: keverjen össze 15 mI mandula- vagy egyéb semleges olajat néhány csepp gyömbérolajjal, majd ezzel a keverékkel masszírozza be fájó testrészeit. Allergiára: naponta legfeljebb négyszer egy tablettát vegyen be és csökkentse tüneteit.

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ:

A gyömbér tablettát  folyadékkal vegye be. Ha mozgás okozta rosszulléttől tart, indulás előtt 3-4 órával vegyen be, majd ha szükséges, ismételje meg minden négy órában, de napi négy alkalomnál többször ne. A műtét utáni émelygés elkerülésére, miután orvosa véleményét kikérte, a műtétet megelőző napon kezdje el szedni a gyömbért.

Esetleges mellékhatásai

A gyömbér - akár koncentrált kapszulaformában, akár frissen fogyasztva, esetleg teaként vagy gyömbérsörként kortyolgatva - mindenféleképpen nagyon biztonságos, bármilyen panasz esetén is alkalmazza. Egyeseknél gyomorégést idézhet elő, de ezen kívül egyéb mellékhatásai nem ismertek.

Eheti is a gyökeret, bár tabletta formájában, a gyömbér gyorsan elmulasztja az émelygést és a szédülést.

Csak olyan gyömbérkészítményt vegyen, amelynek címkéjén ott áll az „átható szagú” felirat. Ezek biztosan tartalmaznak gingerolt és szogaolt, a gyömbér gyógyhatással rendelkező összetevőit.

Csak igazi gyömbérből készült természetes gyömbérsört vegyen: ebből 2,5 dl kb. 1   g gyömbért tartalmaz. A legtöbb helyen azonban olyan gyömbérsört lehet kapni, amelyben nagyon kis mennyiségben vagy egyáltalán nincs gyömbér, esetleg csak gyömbér ízesítésű. Az ilyen söröknek persze gyógyhatásuk sincs.

TUDTAD?

Az ókori görögök annyira kedvelték a gyömbért emésztést elősegítő hatása miatt, hogy kenyerükbe is belekeverték. Így született az első gyömbérkenyér.
A népi gyógyászatban megfázásra vagy influenzára sokszor ajánlják, enyhíti az influenzával járó izom- és mellkasfájdalmat. A gyömbér, olyan sokoldalú fűszernövény, hogy  egyetlenegy házipatikából sem hiányozhat. 

~¤~

Hány részből áll a Megyeri híd 5 részből áll.   
 
A Megyeri híd (nem hivatalosan az M0-s északi Duna-hídja) egy híd a Duna felett, mely Újpestet köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül. A híd a magyar fővárost elkerülő M0-s autóút 2. számú főút és 11. számú főút közti szakaszának része, mely áthalad a Szentendrei-sziget és a Szentendrei-Duna-ág felett is. A híd valójában 5 híd (9 hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Duna-ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első igazi ferdekábeles hídja.

~¤~

A sztúpa buddhista vallási építmény, amelybe Buddha relikviáit temették  
 
A sztúpa (szanszkrit stupa, halom) a buddhista építészet egyik jellegzetes alakja. Egyike a legrégebbi buddhista vallási építményeknek, kezdetben egyszerű földhalom volt, amelybe Buddha relikviáit temették. A legenda szerint Buddha halála után a testét elhamvasztották, és a hamvait nyolc sztúpába osztották szét. Az i. e. 3. században Asóka felnyittatta ezeket a sztúpákat, és a hamvakat szétosztotta az általa épített több ezer sztúpában. A buddhizmus terjedésével más ázsiai országok is átvették a sztúpát, de közben funkciója és kinézete megváltozott; ennek eredménye a pagoda.

      ~¤~

 
 
Az álom istene a görög mitológiában Morpheus volt.
 
Morpheusz (latinos írásmóddal Morpheus, görögül ???????) a görög és római mitológia egyik alakja, Hüpnosz és Paszithea fia, az oneiroi egyike, Ikelosz, Phobetor és Phantaszosz testvére, az álmok és az alvás istene. Akkor jelent meg a halandóknál, mikor atyja, az alvás istene már hatalmába kerítette őket. Morpheusz az álmokban emberi alakot öltött, általában az álmodó szeretteinek képében jelent meg.

Morpheusz volt az álmok fő alakítója (neve jelentése is az alakító, a formázó). Fivérei segédkeztek neki: Ikelosz az álmok valósággal kapcsolatos aspektusait formázta, Phantaszosz a különös, fantasztikus álmokért, míg Phobetor a rémálmokért volt felelős.

Morpheusz nem játszott jelentős szerepet a görög mitológiában. Ovidius Átváltozások című művében egy sötét barlangban, ébenfa ágyon fekszik pipacsokkal körülvéve. Ovidius szerint Morpheusz elsősorban az álmok emberekkel kapcsolatos részleteiért, míg Phobetor az állatokkal, Phantaszosz az élettelen tárgyakkal kapcsolatos elemekért volt felelős.

Morpheusz felelt a királyok és hősök álmaiért is, ezért gyakran testvérei fölé emelve szólnak róla, mint „az álmok görög istene”.

A morfium is Morpheuszról kapta a nevét.
 

 ~¤~

  
 
A nimfák görög mitológiai nőalakok – a szépség, a termékenység, a természet alkotó és tápláló erőinek megtestesítői. A nimfák különösen szép helyekhez vagy tájakhoz kötődnek; otthonaik a hegyek, völgyek, hűs barlangok, ligetek, fák, patakok és folyók; dús réteken táncolnak, virágos mezőkön pajzánkodnak, mindig jókedvűek és gyakori célpontjai az életerős szatírok szerelmi vágyainak – az élet mozgalmasságát mutatják be. Istenek, istennők kísérői; ők Artemisz vadásznői, Apollón prófétái, Dionüszosz – a mulatozás és a fák istenének – partnerei, megjelennek a pásztoristenek, Pán és Hermész oldalán, de szívesen rajta felejtik szemüket a szép, délceg halandókon is.

Az eredeti görög szó több értelmű. Jelentései: "menyasszony", "elfátyolozott", "rózsabimbó"  és "kiteljesedés"; latin megfelelője a nubere jelentése "férjhez menni". Ezek alapján elnevezésük a fiatalságot és a házasulandó kort, a férficsókra érett lányt jelöli.

Az eredeti görög (nü-m-fé) szó több értelmű. Nimfa=tündérlány, mai szóhasználattal. Nő/nü/nu/ni számos nyelven lány/asszony jelentésű.

~¤~

Orpheusz hangszere a lant volt
 
Orpheusz thrákiai énekes és lantjátékos a görög mitológiában, Kalliopé múzsa és Apollón (vagy Oiagrosz thrák folyóisten) fia. Muzsikájával az egész természetet, így az állatokat, köveket és fákat is elbűvölte. Miután hitvese, Eurüdiké kígyómarásba belehalt, Orpheusz alászállt az Alvilágba, hogy az ottani istenek szívét meglágyítva visszahozza őt az élők közé. Az Alvilág ura elengedte Eurüdikét azzal a feltétellel, hogy felfelé vezető útjukon Orpheusz mögött halad, aki eközben nem néz vissza. Orpheusz azonban megfeledkezett a tilalomról, így örökre elvesztette szerelmét. Bánatában Thrákia hegyei között bolyongott, ahol, a helybéli nők, kikre ügyet sem vetett, széttépték. Orpheusz holttestének szétszórt darabjait a Múzsák temették el. Ami Orpheusz hangszerét illeti, a legenda szerint ez volt a világ első lantja, Hermész (Zeusz és Maia fia) készítette. Hermész születése után gyorsan növekedett, hamarosan kikelt bölcsőjéből. A barlang bejárata közelében kószált, amikor egy teknősre lett figyelmes. Hermész megragadta az állatot, a barlangba vitte, majd testét kifejtette teknőjéből. A páncélt fúrni-faragni kezdte, a húrok juhbélből készültek. Később Hermész a lantot bátyjának, Apollónak ajándékozta, aki továbbadta fiának, Orpheusznak. 

~¤~

(Turdus pilaris L.), az éneklő verébalkatuak rendjébe, az árcsőrüek csoportjába és a rigófélék családjába tartozó madárfaj.

 Háta gesztenyebarna, hasa fehér, feje hamuszürke, farka fekete, melle és oldalai rozsdasárgák, hegyes, háromszögalaku sötétbarna foltokkal tarkázva. Csőre sárga, lábai sötétbarnák. Nagysága 26 cm., szárnyhossza 14 cm., farkhossza 10 cm.

 É.-Európa és Ázsia fenyveseinek, nyireseinek lakója és rovarokkal táplálkozik. Ősszel vagy tél elején felkeresi a melegebb tartományok erdeit is, igy hozzánk is ellátogat, amidőn különösen a gyalogfenyő bogyóival él, amiért husa füszeres izü.

Télen ezrivel fogdossák össze és mint fenyves madárt árulják.

~¤~

Fenyvesi Gabi táncdalénekesnő, aki a keresztségben a Farkas Gabriella nevet kapta.

Az 1967-es táncdalfesztiválon tűnt fel, az Ádám hol vagy? című dalával, amellyel egy csapásra ismert lett az egész országban. A '60-as években különféle szórakoztatóhelyeken és ORI-műsorokban szerepelt. Rádiófelvételei azonban mérsékelt sikereket arattak. Filmszerepet is kapott a Mi lesz veled Eszterke című alkotásban, sőt színpadokon is foglalkoztatva volt.

Az 1970-es években külföldre távozott és ott ment férjhez.
 

~¤~

„Tudjuk, hogy a férfiakhoz képest a nők jobban félnek az erőszakos bűncselekményektől, holott ők ritkábban esnek áldozatul ezeknek” – idézi a Geo magazin Amanda Vicaryt, a tanulmány egyik szerzőjét, aki kifejtette: a regényekben és a televíziós programokban ők nemcsak kikapcsolódást, hanem ötleteket is keresnek arra, hogyan éljék túl a veszélyes helyzeteket.

A német könyvkereskedők adatai szerint 2008-ban a nők 55 százaléka, a férfiaknak pedig 44 százaléka olvasott el legalább egy krimit.

A kutatás vizsgálatai arra az eredményre jutottak, hogy a nők félelme annál nagyobb lesz, minél többet olvasnak a rablásokról, támadásokról. Így létrejön egy ördögi kör, hiszen a nők ezek után még több krimit olvasnak ötletmerítés és feszültség-levezetés céljából.

A tanulmány emellett megállapította, hogy a nőket hidegen hagyják azok az akciófilmek, amelyek nincsenek összefüggésben a hétköznapi eseményekkel és esetekkel. Az ilyen filmekkel elsősorban a férfiak élik ki fantáziájukat.

~¤~