Tudtad ?

Fajtajellemzők

Atlétikus alkatú, feje száraz, a másodlagos ivarjelleg kevésbé kifejezett. Nyaka hosszú, egyenes, a baltavágás kifejezett, a mar hosszú, izmos, kiemelkedő. Háta középhosszú, az ágyék feszes. Fara hosszú, jól izmolt, gyakőan egyenes. Mellkasa inkább mély, mint dongás. Lapockája jól izmolt, dőlt. Végtagjai szikárak, igen jól inaltak. Csüdje hosszú, esetenként puha. Lábállása elöl gyakran franciás, hátul nyitott csánkok jellemzőek. Mozgása lapos, tért nyerő, különösen vágtában haladós. E jármódban a világ leggyorsabb lova. Színe túlnyomórészt pej, emellett sárga, fekete és szürke is elég nagy gyakorisággal fordul elő.

Hátaslónak alkalmazzák, illetve főként a lóversenyek végett tartják. Két éves telivérekkel már versenyeznek. A világ legelterjedtebb kultúrfajtájának tartják számon.

Története

A lóversenyzés Angliában, II. Károly uralkodása alatt virágzott fel. Az angol és ír szigeteken honos ősi kelta lovak, a galloway legjobb kancáit importált arab, török, és berber lovakkal keresztezték, s így kialakult egy tetszetõs küllemû, gyors típusú versenyló, amely az angol telivér fajta kiinduló állományát jelentette.

Összességében két fajta játszott nagy szerepet az Angol telivér kialakulásában. Ez a Spanyol ló és Arab ló, mely temperamentumot, minőséget örökített, valamint egészséget.

Különösen a XVI-XVII. század volt a keleti befolyás kora, és ez idő alatt mintegy 160 mén érkezett Keletről Arábiából, Török-országból és Berberisztánból. Ezek közül három a törököktől zsákmányolt és 1687-ben Angliába küldött Berley Turk, az 1706-ban Arábiában vásárolt Darley Arabian és a kalandos körülmények között Angliába került Godolphin Arabian (egyes források szerint Godolphin Barb) alapított olyan vonalat, hogy leszármazottaik a modern telivértenyésztésben is fennmaradtak. A többi ménvonal fokozatosan eltűnt a származási táblákról és ma elmondható, hogy valamennyi angol telivér apai ágon e három mén valamelyikére vezethető vissza.

A lóversenyek terjedésével egyre szigorúbbá vált a szelekció, a legfőbb, szinte egyetlen szelekciós szempont a gyorsaság volt. 1793-ban James Weatherby kiadja az első Angol Telivér Méneskönyvet, a General Stud Book-ot. A ma élő összes angol telivér az ebben a Méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén utóda.

Kezdetben a telivért hosszú, 4-12 mérföldes távon (ez kb. 7-20 km) indították, de késõbb népszerûbbé váltak a rövidebb versenyek, így fiatalabb lovak is versenyezhettek.

Magyarországon az angol telivér meghonosítása Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződik.

Az angol telivér fajtát nemesítőként alkalmazták nagyon sok lófajta kialakításában. Nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot vitt a fajtákba. Túlzott használata viszont nem kívánt túlfinomodáshoz vezet, illetve a nem megfelelően kiválasztott egyedeknél az idegrendszeri problémák miatt a használhatóság rovására mehet. Ezzel együtt a jól megválasztott telivérek alkalmazása ma is a sportlótenyésztés alapját képezi.

Méretek

marmagasság bottal: 150-170 cm

szárkörméret: 18-22 cm

Színei: Bármilyen szín, kivéve a tarkát. Jellemző színe a pej, sárga, fekete, szürke.

~¤~

Amfóra = görög agyagedény.

Rendszerint öblös testü s nagy méretü, szükebb, majd tágabb nyaku és két fülü, némelyiknek van talpa, ha pedig ez nincs, akkor csúcsban végződik, s ez esetben külön állvány szolgál talpul. A görögök és rómaiak nagyobb mennyiségü folyadékot, vizet vagy bort tartottak benne. A panatheni győzők dija amfóra volt, a rómaiaknál pedig folyadékok mértékegységeül szolgált.

~¤~

Lavandula officinalis (angustifolia)

"A csodálatos levendula"

Népies neve:

keskenylevelű levendula, orvosi levendula, szagos levendula

A növény leírása:

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, a Földközi-tenger vidékéről származó félcserje. Lilás virága kellemes, üde, illatos. Nálunk termesztik.

Hogyan gyűjtsük?

A növény szaggatott, vékony álfüzérben álló virágait hasznosítják. A kellemes illatú virágokat nyílássukkor a szárakról leszedegetik, és megszárítják. Gyűjtési ideje június.

Mi van benne?

Fő hatóanyaga a nagyon kellemes illatú illóolaj (linalool, linalil-acetát), de tartalmaz még flavonoidokat, cseranyagokat, kumarinokat is.

Mire jó?

Teája idegnyugtató, görcsoldó hatású, de ismert fejfájás-csillapító, fertőtlenítő hatása is. A levendulavirágokat gyakran alkalmazzák nyugtalanság, alvászavarok, idegi alapú gyomor- és bélbántalmak kezelésére. Régóta használják rovarcsípések esetén is.

Kiváló gyógyír reumás fájdalmak, idegzsába kezelésére fürdő és bedörzsölőszer formájában.

A levendulaolajat tartalmazó bőrápoló készítmények kisbabáknál is biztonsággal alkalmazhatók.

Kellemes illóolaját előszeretettel hasznosítja az illatszeripar.

Hogyan használjuk?

Tea: 1 csésze forrásban lévő vízbe tegyünk 2 teáskanálnyi levendulavirágot, hagyjuk állni 5-10 percig, majd szűrjük le. Ízesíthetjük mézzel. Kiváló nyugtató hatású gyógytea.

Olaj: 1 maréknyi szárított vagy friss virágot tegyünk jól zárható üvegbe és öntsünk hozzá negyed liter olíva olajat, majd tegyük napos, meleg helyre, és hagyjuk 3-4 napig érlelődni. Ezután szűrjük le, majd a kész olajat hűvös helyen tároljuk. A levendulaolajos masszázs enyhíti a reumás fájdalmakat, és oldja a feszültséget.

Fürdő: Forrázzunk le 50 g levendulát 1 liter forrásban lévő vízzel, hagyjuk állni 10 percig, majd öntsük a fürdővízbe.

A levendulás fürdő nyugtató és frissítő hatású egyben.
Tinktúra: Álmatlanság esetén egy teáskanálnyi tinktúrát keverjünk el vízben, és igyuk meg.
Fűszerként: Virágját ízesítőként lekvárba is belefőzhetjük.

Jó tudni!

Masszírozáshoz a nagy töménységű illóolajából 1-2 cseppet elegendő összekeverni egy evőkanál étolajjal.

Illóolaját belsőleg csak orvosi utasításra szabad alkalmazni.

~¤~

Leírása

Rigó nagyságú. Fekete, szivárványos zománccal és fehéres, csöppentett pettyekkel. A fej aránylag kicsiny, lapos homlokú; szeme közel áll a csőr tövéhez. Ravaszkás képű madár. Tollazata keskeny és hegybefutó. Csőre sárgás. A tojó fakóbb, a fiak még fakóbbak. Lába erős, karmai élesek. Fészke fák odvaiban, különösen tölgyfa kerek erdőkben áll, kivált, ha közel esik a legelők területe és a vízmellék nádasokkal. Melegebb tájakon nyáron át kétszer is költ. Fészekalja: az első öt vagy hét, a második négy vagy öt tojás, mely halaványan gálicszínű.

Életmódja

Nagyon eleven, mondhatni víg madár, mely folytonosan izeg-mozog, s a mi legelőterületeinken, kerek erdők és nádasok közelében sokszor oly tömegesen sereglik, hogy felszálláskor és kavargáskor nagy árnyékfoltot vet a földre, akárcsak a nagy felhő. Kiválóan szereti a legelőt, ezen a gulyát, ménest és a juhnyájat, meg a kondát. Mindig úgy intézi a keresgélést, hogy a legelő jószág árnyéka ráessék; a turkáló sertések között a sárgyókával együtt az orr közelébe férkőzik, hogy a kitúrt földből a sok kukacot kiszedhesse. De rászáll a jószágra is és buzgón felcserkedik ott, ahol nyüves vagy pondrós. Az állat tudja, hogy a madár javát akarja, és meg sem moccan. Csőrével, mely olyan, mint a felcser csípőcskéje, kifeszegeti a pondrós kelést és kiszedi a nyüvet.
Igaz, hogy alkalomadtán beveszi magát a cseresznyefára, a szederre, no meg a szőlőre és ha felhőnyi, bizony érzékeny kárt is okozhat. De hát ilyenkor kereplővel, vaklövéssel s amivel lehet, riasztani kell. Évi munkája mégiscsak ezerszer több haszonnal jár, mint amennyi kárt okozhat arasznyi időben.
 Alkonyatkor szereti a nádast megszállani s ilyenkor oly zsinatolást visz végbe, hogy a malom zúgójára emlékeztet.
Fogságban nagyon tanulékony, szelíd és kedves madár; eltanulja a nótát, még a szót is. Gazdájához ragaszkodik.

~¤~

Az arcbőrön megjelenő ráncok kialakulásában döntő szerepe van a mimikai izmoknak. Ezeknek az izmoknak egészen speciális a működésük, hiszen nem csontról csontra irányul a munkájuk és ízületet mozgatnak, hanem a koponyacsontról indulva valamely bőrterületet mozgatják. A szöveteink azonban olyan rugalmasak, hogy egy bizonyos életkorig ennek a mozgásnak nincs látható nyoma, vagyis amikor az izmok nem mozognak, a bőr kisimul. Amikor azonban a szöveti rugalmasság csökken, a bőrön már nyugalmi állapotban is láthatóak lesznek a redők, a ráncok. Ráadásul a folyamatosan használt mimikai izmok az évek során egyre erősödnek és nyugalmi állapotban sem lazulnak el teljesen. – mondja dr. Kalas Diána, az Oxygen Medical bőrgyógyász szakorvosa. - A bőr rugalmasságának elvesztéséhez ez is hozzájárul, hogy idővel csökken a kollagén és elasztin termelődése, valamint a vízmegkötő képessége. A folyamat már a harmincas években elkezdődik és ötven felett rohamosan fokozódik. Így a ráncosodás, mint folyamat, kódolva van bennünk, tenni azonban mindig lehet ellene.

A Botox az izommozgást gátolja

A „A”-típusú botulinom toxin az idegek ingerület átvitelét gátolja, vagyis az idegrendszeri utasítás (húzódj össze!) nem jut el az izomhoz. Ez az anyag nagy dózisban akár halálos méreg is lehet, azonban az orvostudomány régóta használja a kóros izomműködések gátlására – tisztított formában és pontosan adagolt mértékben. Természetesen a nem kóros, csupán ráncosodást eredményező izomműködés gátlás is ugyanezen az elven működik.

A Botox elnevezésű készítmény azáltal szünteti meg a ráncot, hogy blokkolja a kezelt izmot, így a páciensnek gyakorlatilag azért nem lesznek láthatóak például a homlokráncai, mert egyszerűen nem tudja összehúzni az ott lévő izmokat. Éppen ezért azok választják elsősorban a Botoxot, akiknek már mély, kialakult ráncai vannak, jellemzően a szemöldökök közt, a homlokon, a szem és a száj körül. Ez a készítmény folyékony állagú, amelyet egy vékony tűvel, kis szúrásokkal juttatnak a bőr alá. A hatás általában 4-6 hónapig tart, de az ismétlések hatására a kezelt izmok részlegesen gyengülhetnek, és a ráncképző aktivitás is lecsökken. Vagyis több kezelés után az izom szinte akaratlagosan sem tud annyi ráncot létrehozni, mint korábban.

A lézer belülről tölti fel a ráncot

A legmodernebb lézeres technika, az úgynevezett ELOS (Elektro Optical Synergy) egyedülálló módon egyesíti a lézer és a rádiófrekvencia hatásait. A rádiófrekvencia jut először a bőr felszínére, és felmelegíti azt, így megsokszorozza a lézer terápiás hőhatását. Ráadásul a rádiófrekvenciás elektróda talpain keresztül a felmelegedés is folyamatosan mérhető, és ha ez egy beállított érték fölé kerül, automatikusan csökkenni kezd.

A hatás tulajdonképpen egy gyors, fájdalommentes és azonnali lifting (bőrfeszesítés). A lézerfény ugyanis azonnal összehúzza a kollagén rostokat, később pedig, elnyújtott hatásként jelentkezik a kollagénszerkezet újraépülése, a rostok megrövidülése, a fokozott kollagén termelés, így pedig a látványos bőrfeszesedés.

Tény, hogy ez a kezelés kevésbé alkalmas a már rögzült, mély ráncok kezelésére, de az időben elkezdett, és időnként ismételt eljárás erősen lassíthatja a folyamatot. Egy-egy sorozat 3-4 alkalmat jelent, és mivel nem jár invazív beavatkozással, semmiféle kiesést nem eredményez a munkából.

~¤~

 teniszkönyök (epicondylitis humeri)

A könyöknél lévő inak gyulladásának a következménye. Jellemzője a mozgáskor az alkarban, az ínhüvely területén jelentkező fájdalom, és az alkar és a kéz izomgyengesége. A betegség oka, hogy az izmok, az inak és a szalagok a megengedettnél nagyobb terhelést kapnak. Többnyire a fokozott, intenzív sport, egyoldalú mozgás (pl. csavarozás), vagy rosszul gyógyult ínhúzódás, ínszakadás következménye. A teniszkönyök a könyök külső oldalán futó inat, míg a kevésbé ismert golfkönyök a belsőoldali ín gyulladását jelenti. Erős terhelésnél az ín elszakadhat. E betegséggel orvoshoz kell fordulni, ha állandó fájdalmak állnak fenn. Megelőzhető, ha nem erőltetik túl a kart ill. a könyököt rugalmas pólyával védik. Fonák és tenyeres formája is ismert.

~¤~

Az afónia (aphonia) = Hangtalanság, amikor a beteg csak suttogni tud. Hirtelen alakul ki, s organikus vagy pszichés ok tartja fenn. Rizikófaktora a stressz. Pszichogén formája a fiatal nőknél fordul elő. A hangszalagok műtétje az organikus formájánál lehetséges. A kezelés célja az eredeti hangkiadás visszaállítása, amit többségében hangterápiával gyógyítanak.

~¤~

Sokan csak rejtett zsiradékként gondolnak a különféle olajos magvakra, és így száműzik diétájukból. Pedig ezek az apró finomságok felbecsülhetetlen értéket jelentenek szervezetünk számára.

Napraforgómag, földimogyoró, törökmogyoró, tökmag, mandula, szezámmag, kesudió. Csábító finomságok, melyekre igazságtalanság csupán desszertként gondolni. Aki rejtett zsiradékként tekint az olajos magvakra, ne felejtse el, hogy bár kalóriát jelentenek a bennük található zsírok, ezek telítetlen zsírok. Nem véletlen, hogy az olajos magvakból hidegen sajtolt zsírok (mint a mogyoróolaj, szezámolaj vagy a tökmagolaj) gazdagok esszenciális zsírsavakkal.

A magokban található illóolajok jelentős része antioxidánsokban gazdag, nagy segítséget jelentenek a szabad gyökök ellen. A különféle olajos magvak számos gyógyhatással bírnak, melyek az egyik legfontosabb táplálék-kiegészítővé teszik őket. Mely területeken számíthatunk az olajos magvakra? Számtalan káros eredménye lehet például a felborult hormonháztartásnak, melynek egyik kiváltója a helytelen táplálkozás. Ennek ellensúlyozásában, optimalizálásában nagy segítség lehet, ha kiemelt figyelmet fordítunk a különféle olajos magvak fogyasztására: segít a testsúlyrendezésben, a szervezet harmóniájának visszaállításában.

Az olajos magvak magas kálciumtartalma segíthet megelőzni a csontritkulást is, de cink- és szeléntartalmuk miatt akár a lecsökkent szexuális kedv visszaállítására is alkalmasak. Altáji problémáknál maradva, az olajos magvak közül kiemelkedik a tökmag, mely különösen fontos lehet a férfiak számára prosztataproblémák esetén.

Tej helyett?

Vegetáriánus étrend esetében is fontos szerepet kapnak az olajos magvak, mivel szervezetünket ásványi anyagokkal, rostokkal és vitaminokkal látják el. De nem csak húsfélék pótlására alkalmasak az olajos magvak. Bár a tej elengedhetetlen fontosságú főleg kisgyermekek táplálkozásában, ha gyermekünk allergiás a tehéntejfehérjére, kénytelenek vagyunk a tejtermékeket kiiktatni étrendjéből. Az így elveszített tápanyagokat azonban pótolni kell. Ilyen esetben is nagy segítséget jelenthetnek az olajos magvak, például finomra darált formában az ételekbe keverve. Mivel az olajos magvak számtalan zsíroldékony vitamint tartalmaznak - ahogy növényi zsiradékot és kálciumot is -, rendkívül táplálóak. A magas kálciumtartalom általánosan igaz a különféle olajos magvakra, ám érdemes kiemelni a szezámmagot, mely súlyarányosan több kalciumot hordoz a tehéntejnél. Főleg újszülöttek esetében azonban nem árt az óvatosság: az olajos magvakkal érdemes megvárni az egy éves kort. Ezek is allergizálhatnak, úgyhogy jobb egyszerre csak egy olajos magtípust bevonni az étrendbe. Így ha bármiféle probléma felmerül, könnyen tudunk váltani.

~¤~

 Datolya

 Aszalva nagyon értékes káliumforrás és C-vitamin forrásnak is jó ez a szinte ősidők óta termesztett tápláló gyümölcs. Semelyik aszalt gyümölcsből sem ajánlatos nagy mennyiség egyidejű fogyasztása, mert igen magas a cukortartalma: 10 dkg-nyi aszalt datolya 227 kalóriát tartalmaz! Vigyázzunk, mert nagy mennyiségben megterheli a gyomrot, viszont rendszeres kis adagokban fogyasztva enyhe hashajtó hatással bír magas rosttartalmának köszönhetően. Bár a friss datolya több C-vitamint tartalmaz, mint aszalt változata, szárítva azonban több niacint, rezet, vasat és magnéziumot tartalmaz. Azt is jó tudni, hogy a datolya egy tiramin nevű szerves vegyületet is tartalmaz, ami az arra érzékenyeknél migrénes fejfájást okozhat.

Aszalt szilva

 Értékes káliumforrás, jó rost- és vasforrás, B6-vitamint is tartalmaz kis mennyiségben. Nagy energiatartalma - cukortartalma - miatt azonban sose együnk belőle túl sokat, mert kellemetlen gyomorfájdalom áldozataivá válhatunk. Nagy élelmi rosttartalma miatt tisztítja a beleket, hatékonyabbá teszi az emésztést. Egyszerre csak kis mennyiségben fogyasszuk, jó ötlet egy maréknyit este vízbe áztatni, a felét reggel, a másik felét pedig este elfogyasztani, így lédúsabbá válik, könnyebb megrágni.

Aszalt sárgabarack

A sárgabarack tartalmaz béta-karotint, vasat, rengeteg rostot, mindemellett igen értékes káliumforrás. Külön pozitívumként említendő meg, hogy ezeket az értékeit szárítva sem veszíti el. Ezért is sorolják a legértékesebb táplálékaink közé, még az űrhajósoknak is csomagolnak belőle nagy tápértéke miatt. A benne található béta-karotin antioxidáns hatású, mely nagy szerepet játszik az öregedési folyamatok lassításában, a szívbetegségek és a rák megelőzésében is. Hatalmas káliumtartalmának köszönhetően a magas vérnyomást mérsékli - ha az sóérzékenységnek tudható be-, mivel a kálium ellensúlyozza a nátrium vérnyomás emelő hatását. Egyre viszont érdemes odafigyelni a csomagoláson: ha hajlamosan vagyunk asztmára, kerüljük az E220 elnevezésű (kén-dioxid) adalékanyagot, mellyel a gyártók azért kezelhetik a gyümölcsöt, hogy az csodás, élénksárga színű maradjon.

Füge

 Ez a mediterrán országokban termesztett egzotikus gyümölcs csak elvétve terem meg hazánkban. Frissen lágy és törékeny, ezért 90 százalékban szárított formában exportálják. Energiatartalma szárítva meghatszorozódik (!), ezért igen magas a cukortartalma, viszont értékes tápanyagai is koncentrálódnak benne, így válik jó kálium-, vas-, kálcium- és magnéziumforrássá. Gazdag oldható élelmi rostokban - pektin -, amely csökkenti a vér káros koleszterinszintjét, oldhatatlan rostjai pedig tisztítják a beleket, élénkítik a bélműködést, megelőzik a különböző bélbántalmak kialakulását. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen penészgombával "fertőzött", mert az mérgező hatásúvá teheti.

Mazsola

Az aszalt szőlőszemeket illetjük eme kedves elnevezéssel. A többi szárított gyümölcshöz hasonlóan a mazsolában koncentrálódott magas cukortartalomnak köszönhetően nagy energiatartalommal bír, ezért kis mennyiségű fogyasztása a javasolt. Nagyon jó káliumforrásnak számít és vasat is tartalmaz. Mivel nagyon kicsi zsírt tartalmaz, a testsúlycsökkenésre vágyók is fogyaszthatják apró adagokban: 2,5 gramm mintegy 70 kalóriát tartalmaz. Tápértékei előregyártott termékekhez - joghurtokhoz, csokoládéhoz - hozzáadva a negatív irányba változnak!

Meggy

 Kevés nagypapa kertjéből hiányzik a fényes törzsű, savanykás, piros gyümölcsöket hozó meggyfa. Hihetetlennek tűnhet, de a meggy a Balkántól egészen Észak-Indiáig őshonos és mindenhol tisztelet övezi különleges tisztító tulajdonsága miatt: méregtelenítő, vér- és vesetisztító hatásáért fontos szerepet kap a természetgyógyászatban is. Káliumtartalma segít a szívritmus stabilizálásában és egészségesen tartja a bőrt. Enyhíti a szorulást, kis mértékben hashajtó hatású. Kis mennyiségben, napi rendszerességgel fogyasztva csökkenti a vér húgysavszintjét, ezzel pedig segít a köszvény megelőzésében. C-vitamin tartalmának köszönhetően antioxidáns hatással is bír. Ízletes, savanyú-édes csemegének számít az apróra aszalt meggy fogyasztása. A reggeli cereáliákat különösen finommá, energiadússá varázsolja.
 

~¤~

Édesítőszerek.. szeretjük az édeset gyerekkorunk óta. Csokoládé, fagylalt, torták.. sajnos hizlalnak, rosszak a fogaknak, növelik a cukorbetegség kockázatát. Sok félét lehet kapni, a legismertebb a kristálycukor.

Ez más néven szaharóz. Két részből áll, szőlőcukorból, és gyümölcscukorból. Ezt a szervezet könnyen lebontja. Az összetett szénhidrátokból állót, viszont előbb átalakítja monoszahariddá, és úgy emészti meg. A fehér cukor, üres kalória, hirtelen emeli a vércukorszintet, és a lebontásához vitaminokat is fel kell használni.

Kristálycukor-kalóriabomba A XIX. században kezdődött a nagyipari feldolgozása. A többlépcsős feldolgozás során, sikerült elérni, amit a megrendelő szeretne, szép, fehér, kristályos anyag, hasznos anyagok nélkül L

Barna cukor: a nagy becsapás…a barna cukor egyszerűen csak kevésbé finomított változata a fehér cukornak, vagy rosszabb esetben fehér cukor színezve. Ezenkívül a barna cukor érezhetően drágább, mint a fehér.

Nádcukor: a legkevésbé feldolgozott cukorfajta ( Ázsiában, egyszerűen kipréselik a levét, amit eladnak üdítőnek, de ihatatlanul édes ) Sárgás, világosbarna színű. A megtisztított cukornádat préselik, majd gőz által granulálják. Tartalmazza a teljes B vitamin skálát, ezen kívül a cukornád ásványi anyagait Karamelles ízű, a fehér cukornál nehezebben oldódik. Bioboltokban Rapadura vagy Sucanat néven is meg lehet találni.

Cukornád-kristályosított:

A cukornádat préselik, a szirupot tisztítják, és változó ideig kristályosítják. A maradék sziruppal színezik vissza a kristályokat. Sötét vagy világosbarna lehet, a hozzákevert melasz arányától függően. Tápanyagértéke kevés. Demerara néven is megtalálható a boltokban.

Szőlőcukor: nevezik glükóznak, vagy dextróznak is.

Kukoricából, vagy burgonyából nyerik .Mivel egyszerű szénhidrát, már a nyálban lebomlik, és hirtelen nagyon sok cukor kerül a véráramba. Ezáltal egy energiabomba. Sportolóknak ajánlották használatát. A kutatók azonban figyelmeztetnek, hogy óvatosan kell bánni a szőlőcukorral, túl gyakori fogyasztása elősegítheti az időkori cukorbetegség kialakulását.

Gyümölcscukor: a legerősebb édesítőszer. Jó a cukorbetegeknek is, mivel nem emeli hírtelen a vércukorszintet, mint a szőlőcukor. Nevével ellentétben nem gyümölcsből készül, hanem nádcukorból, vagy cikóriagyökérből.

Tejcukor/Laktóz:

A tejsavóból vonják ki, amit a sajtelőállításnál használnak. Az anyatejben is megtalálható, kevésbé édes, és vízben nehezen oldódik. Beszerezhető por alakban, főleg emésztés elősegítésére alkalmas, mert a vastagbelet átalakulás nélkül éri el, és ott tejsavvá alakul. Ez segíti a bélmozgást, és megfelelő bélflórát biztosít. Számos ember azonban nem bírja megemészteni a tejcukrot, mert a laktóz bontó enzimjük hiányzik. Ők semmilyen tejterméket nem fogyaszthatnak. Tejcukor található kéz szószokban is.

~¤~

 
 Hugonnai Vilma (Nagytétény, 1847. szeptember 30. – Budapest, 1922. március 25.) az első magyar orvosnő.

Élete és munkássága, valamint harca a női egyenjogúságáért összefonódik.

Grófi család ötödik gyermekeként született. Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Abban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Ebből a házasságból három gyermeke született. Férje nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt, az ifjú Vilmának elsősorban a természettudományok kötötték le figyelmét.

1869-ben értesült arról, hogy a zürichi egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt megkapta, de anyagi támogatást nem kapott, ezért nagyon nehéz körülmények között élt. 1872-től lett a zürichi egyetem hallgatója, 1879. február 3-án védte meg disszertációját és orvossá avatták. Az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet.

1880. februárjában tért haza. Diplomájának elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás - és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva - elutasította a nosztrifikálást.

Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott, és betegek sokaságát kezelte, hogy ebből tartsa fenn családját. Ebben az időben írta "A nők munkaköre" című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.

1887-ben ismét férjhez ment Wartha Vincéhez a jeles vegyészhez, műegyetemi tanárhoz. 1888-ban Vilma nevű leányuk született. Férje kérésére felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozik. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetését, ami ekkorra már az egész női társadalom problémájaként jelentkezett.

1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy Magyarországon is egyetemi tanulmányokat folythassanak nők is. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott.

(Életéről Kertész Erzsébet írt regényes életrajzot Vilma doktorasszony. Az első magyar orvosnő életregénye címmel (Bp., 1965).

~¤~

 
Edward Jenner   
 
Edward Jenner (Berkeley, Gloucestershire, 1749. május 17. – ugyanott, 1823. január 26.) angol sebész, a himlőoltás feltalálója.

Egy tehenészlány megjegyzése, miszerint ő már nem kaphatja el a himlőt, hiszen átesett a tehénhimlőn, vette rá, hogy e téren kísérletezésbe kezdjen. Egy 5 éves kisfiúnak adott be egy tehénhimlős lány kezén lévő hólyagból származó váladékot, azaz tehénhimlővel fertőzte meg a fiút, aki viszont sikeresen átesett a betegségen. És később a feketehimlővel megfertőzve, nem lett beteg. Így bebizonyosodott a vakcinázás jelentősége, melyet azóta is alkalmaznak a fertőzések elleni védelemben.

A tehén latin neve vacca, innen ered a vakcinázás elnevezés. A kifejezést Louis Pasteur használta először Jenner munkássága iránti tiszteletből.

Amikor felfedezte a vakcinázás jelentőségét, szerette volna tanulmányát korának legrangosabb fórumán publikálni. A Londoni Királyi Társaságtól kapott elutasító levélben ez állt:

„A Társaság Tagjának óvatosnak kellene lennie, és nem volna szabad kockára tennie megbecsültségét azáltal, hogy olyasmit nyújt be a tanult testület elé, ami ennyire eltér az elfogadott ismeretektől, ráadásul ennyire hihetetlen.”

~¤~

A kutyáknál a hiánytalan fogak száma 42. A felső fogsort 20 fog alkotja. 6 metsző (incisivus) 2 szem (caninus) 8 előzáp (premolaris) 4 zápfog (molaris). Az állkapocsban 22 fog ül, itt 2 zápfoggal több van.
 

~¤~

 
William Lawrence Bragg   
 
Sir William Lawrence Bragg (1890-1971) a legfiatalabb Nobel-díjas, aki apjával, William Braggal (1862-1942) együtt 1915-ben kapott fizikai Nobel-díjat a kristályszerkezet röntgensugár-módszerrel történő analízisénak felfedezéséért.

~¤~

 
 
A közönséges nátha, vagy egyszerű megfázás kórokozója a rhinovírus, amely cseppfertőzéssel terjeszti a meghüléses betegséget. A felsorolt vírusok közül a varicella a bárányhimlő, a poliomeilitis a gyermekbénulás, rabies a veszettség kórokozója.
 

~¤~

(Fenyőpinty, a fotót Bécsy László készítette, 1993 tele)
 

Egy nemzetközi tudóscsoport rájött arra, hogy honnan „tudják” a madarak, mikor kezdjék tavasszal az éneklést. A hosszabbodó nappalok miatt különböző hormonok kezdenek termelődni, és ezek hatására fakadnak dalra a nászra vágyó madarak.

Az Edinburgh melletti Roslin Intézet és a japán Nagojai Egyetem közös kutatócsoportja meghatározta, hogy miként hat a madarak agyára az évszakok változása. A tudósok rájöttek, hogy az agyalapi mirigy közelében lévő sejtek egy hormont bocsátanak ki a párzás előkészítésére.

A madarak ezután gyakrabban kezdenek énekelni, hogy magukhoz csalogassák a potenciális nemi partnereket. Eredményeikről a kutatók a Nature című folyóiratban számoltak be.

A Roslin Intézet munkatársa, Peter Sharp professzor a következőkben foglalta össze kutatásaik lényegét. „Noha már tudtuk, hogy az agy mely területét befolyásolja az évszakváltás, egészen mostanáig nem ismertük a folyamat pontos mechanizmusát. Most meghatároztuk az agyi aktivitás folyamatában tavasszal végbemenő változás egyik kulcselemét. Ez régebben lehetetlen lett volna, de a technikai haladás lehetővé tette számunkra, hogy több ezer gént megvizsgáljunk, így ki tudtuk deríteni, melyekre gyakorol hatást az évszakváltás.”

A kutatók a microarray néven ismert genomcsipet használták arra, hogy a japán fürj (Coturnix japonica) 28 000 génjét megvizsgálják. E géneket a rövid és a hosszabb nappaloknak megfelelő különböző hosszúságú megvilágítás után nyerték ki.

Fölfedezték, hogy az agy felszíni sejtjeiben lévő gének akkor kapcsolódtak be, amikor a madarak több fényhez jutottak. Ennek eredményeként a sejtek pajzsmirigy-serkentő hormont (TSH) kezdtek kibocsátani.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a hormon – amelyet korábban a növekedés és az anyagcsere szabályozásával társítottak – közvetve arra serkenti az agyalapi mirigyet, hogy további hormonokat, ún. gonadotropinokat válasszon ki.

E hormonok hatására a madarak heréi megnövekednek, majd ennek következtében énekelni kezdenek, hogy párzásra alkalmas partnereket csalogassanak magukhoz.

~¤~

A levegőszennyezés hatására kisebb távolságra jut el a virágok illata - állapította meg egy új tanulmány. A kutatás eredményei arra is választ adhatnak, hogy egyes beporzó rovarok, leginkább a méhek állománya miért csökken bizonyos régiókban.

A Virginia Egyetem kutatói felállítottak egy matematikai modellt, amely azt szemlélteti, hogyan szállítja a szél a virágok illatát. A virágok által kibocsátott illatanyag könnyen összekapcsolódik a levegőben lévő szennyező anyagokkal, például az ózonnal. Vagyis ahelyett, hogy a virágillat messzire jutna a légáramlatokkal, átalakul, így nagyobb távolságokra már nem jut el.

„Az illatmolekulák kevésbé szennyezett környezetben akár 1000-1200 méterre is eljuthatnak. Viszont főleg a nagyvárosokban és környékükön, a szennyezett levegő miatt ez az érték legfeljebb 200-300 méter” – nyilatkozta a sajtónak Jose D. Fuentes, a kutatócsoport egyik tagja.

Mivel a virágok „nem hirdetik” messziről a jelenlétüket, a beporzó rovaroknak többet kell repülniük, mire megtalálják a megfelelő növényt. A méheknek a virágpor a táplálékuk: amennyiben szennyezett levegő miatt nehezen találnak rá a virágokra, a táplálékhiány az állomány csökkenéséhez vezet – írják Atmospheric Environment című lapban megjelent tanulmány szerzői.

Nemrégiben más kutatások kimutatták, hogy többek között Hollandiában illetve Kaliforniában jelentősen csökkent a méhek állománya. A jelenséget a levegőszennyezésnek tulajdonítják.

~¤~

Bár még nem az örök élet titkát fejtették meg, de amerikai kutatók végre azonosítottak olyan génváltozatokat, amelyek meghosszabbítják az emberek életét. Elképzelhető, hogy a férfiakból hiányoznak ezek a változatok, mivel eddig csak női hordozókra bukkantak. Érdekes módon ezek a nők valamivel alacsonyabbak az átlagnál.

„Egyre közelebb kerülünk annak megértéséhez, miért élnek tovább egyes emberek, mint mások” – jelentette ki a sajtónak Nir Barzilai, a New York-i Yeshiva Orvostudományi Egyetem Albert Einstein Kollégiumának kutatója. Ő és munkatársai százévesnél idősebb askenázi zsidó leszármazottakban azonosítottak két génmutációt, amely meghosszabbítja az élettartamot. Kutatásaikról a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban számoltak be.

Mindkét mutáció az inzulinszerű növekedési faktor-I (IGF-I) receptorát érinti. Az IGF-I a testi növekedést és érést mozdítja elő, főként a pubertáskor idején. Azzal, hogy kissé „elrontják” az IGF-I receptorát, a mutációk megbonthatják az IGF-I kötődését, és ily módon lelassítják az érés és az öregedés folyamatát.

Más kutatók korábban már kimutatták, hogy a férgek, a legyek, az élesztő és az egerek élettartamának hosszát hasonló mutációk befolyásolják.

Világméretű kutatás

Barzilai és munkatársai elméletét alátámasztja, hogy a mutáció hordozóiban 37 százalékkal nagyobb mennyiségű vérben keringő IGF-I-et találtak, ami valószínűleg némiképp ellensúlyozza a receptorok rosszabb működését. A hordozók átlagosan 2,5 centiméterrel alacsonyabbak is voltak, mint az átlagpopuláció.

„Ez a nagy horderejű eredmény kétségkívül fel fogja gyorsítani az IGF-I mutációk világméretű kutatását más százéves korú népességcsoportok esetében is” – kommentálta a hírt Martin Holzenberger, aki szintén a hosszú élettartam okát kutatja a franciaországi St Antoine-ban lévő Inserm (nemzeti egészségügyi és orvosi kutatásokkal foglalkozó intézmény) kutatóintézetben.

~¤~

Mezei Zsurló = Equisetum arvense

"A vértisztító kúrák fontos gyógynövénye"

Népies neve:

bábaguzsaly, békarokka, cindrót, kannamosófű, ólomsimító, sikárlófű, surlófű, zsurlófű
A növény leírása:

A harasztok törzsén belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozik. Vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok virágtalan, spórás növénye. Jellegzetes, örvös elágazású levelei érdesek, 5-10 cm hosszúak. Szára üreges.

Hogyan gyűjtsük?

A zsurlók ősi növények, legtöbb fajuk már kihalt, a maiak rokonai a karbonkori őserdőt alkotó zsurlófáknak.
Már i. sz. 50-ben Dioszkoridész is ismerte és alkalmazta a zsurlót vizelethajtó és vérzéscsillapító szerként.
Epe- és májbántalmak elleni teakeverékek gyakori alkotórésze.
A növény a benne lévő kovasav miatt kemény és érdes tapintású, ezért használták előszeretettel edények tisztítására, súrolására, aminek magyar nevét is köszönheti.
A mezei zsurló fiatal, ún. meddő hajtását használják gyógyászati célra, melyet június-augusztus folyamán érdemes gyűjteni.

A növény leírása:

A gyógynövény flavonoidokat, kovasavat, csekély arányban alkaloidokat, hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmaz.

Mire jó?

A zsurló kiváló gyógynövénye a vértisztító kúráknak, alkalmazható vizelethajtóként vesemedence gyulladás esetén és hólyagbántalmaknál. Közismert vérzéscsillapító, orrvérzések kezelésére használható. A népi gyógyászatban köhögés elleni hatása miatt alkalmazták. Jó reuma és köszvény ellen is. Gyenge, törékeny köröm és hajhullás esetében is alkalmazzák, mivel a benne lévő kovasav sok szilíciumot tartalmaz, ami az emberi szervezet számára létfontosságú elem. Továbbá segíti a sebgyógyulást. Húgyúti fertőzéseknél hatásos gyógyír, valamint ödémás lábaknál jó vízhajtó. Fogíny-, szájüregi- és torokgyulladásnál gargarizátuma hatékonyan segít. Egyes adatok szerint a szervezet ellenálló-képességét fokozó hatása van.

Hogyan használjuk?

Tea: 1 evőkanál szárított mezeizsurló-hajtást főzzünk fel 3 dl vízben 5 percig, majd hagyjuk állni kb. negyedóráig, és szűrjük le. A tea keserű ízű, de kiváló gyógyír húgyúti fertőzések kezelésénél.
Fürdő: Fürdővizünkhöz 3 maréknyi szárított mezeizsurló-hajtást adjunk. A fürdés maximum negyedóráig tartson. Vesemedence-gyulladás, vesehomok esetén alkalmazható.

Borogatás: Forraljunk fel 4-6 evőkanál szárított mezeizsurló-hajtást 1 liter vízben, lassú tűzön 30 percig főzzük, majd szűrjük le. A főzetbe mullpólyát mártsunk, és helyezzük a gyógyítani kívánt testrészre. Napi 2-3 borogatás ajánlott.

Jó tudni!

Szív- és vesebetegségben szenvedőknek nem ajánlott teájának rendszeres fogyasztása.
Krónikus vesebetegség esetén használatának megkezdése előtt kérjük ki a kezelőorvos véleményét.
Nem tévesztendő össze a mérgező hatású mocsári zsurlóval (Equisetum palustre L.) és az ágas zsurlóval (Equisetum ramosissimum Disf.).

A mezei zsurló teakeverékbe más zsurlót nem szabad belekeverni !!!

~¤~

A méhek a virágok nektárjából és mézharmatjából gyűjtik a méz alapanyagát az előgyomrukban. Ott a gyomornedvekkel keveredve vegyileg átalakul. Ezt a híg, magas víztartalmú mézet a kaptár hatszögletű lépsejtjeiben tartalék táplálékként raktározzák el. A kaptárban dolgozók a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet. A tömény mézben nem képesek az élesztők és a mikroorganizmusok elszaporodni, így ez a cukros oldat nem romlik meg. Egy évad alatt többszörösét is képesek begyűjteni, mint amire a tél átvészeléséhez szükségük van.

Története.
Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves Spanyolországi sziklarajz, amely egy lépesmézet gyűjtögető embert ábrázol.

Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.

Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nemcsak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.

A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.

Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban. Az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme.

A mézet a természetgyógyászat alternatív édesítőszerként, köhögések csillapítására, immunerősítőként, roborálóként stb. ajánlja.

A méz összetétele.

Folyékony méz70% – 80% glukóz és fruktóz keverék
20% víz
szénhidrát
B1, B2, B3, B5, B6, C vitamin
kalcium
réz
vas
magnézium
mangán
foszfor
kálium
nátrium
cink
természetes antioxidánsok

~¤~

A szellemi frissesség ápolása

A szellemi és testi kiegyensúlyozottsághoz egyaránt nélkülözhetetlen a pozitív gondolkodás és életszemlélet. Megfelelő önismerettel mindkettő megtanulható, de elengedhetetlen feltétele a nyugalom, az ellazultság. A mai stresszes, rohanó hétköznapokban ez egyre kevésbé megvalósítható, ám mindenképpen erre kell törekedni.

Tudatos lazításnak számít bármilyen olyan tevékenység, ami megnyugtatja, de egyben serkenti is az agy működését – a relaxáció és a jóga kifejezetten hasznos fizikai és mentális síkon is. A szellemi frissesség szempontjából fontos a megfelelő táplálkozás is, hiszen az elfogyasztott ételek minősége és tápanyagtartalma alapvetően befolyásolja a sejtek közötti információáramlásért felelős ingerületátvivő anyagok termelődését és szintjét.

A szellemi frissesség és az agyműködés olyan, látszólag hétköznapi, ám ritkán végzett tevékenységekkel is fokozható, mint például az olvasás, a sakk, a logikai és stratégiai játékok. Ahhoz azonban, hogy a test és a lélek kellően nyitott legyen a felfrissülésre, előbb stresszmentesíteni kell.

Valójában külső ingerek nélkül egyetlen élőlény sem életképes, de a stressz, vagyis a hosszú ideig tartó (vagy állandó) feszültség nemcsak a problémamegoldást akadályozza, hanem a gondolkodást is gátolja. A nyugalom elősegíti a két agyfélteke együttes működését, az újító, kreatív ötletek megszületéséhez ezért ellazult, stresszmentes állapot szükséges.

A stresszoldás ma már nemcsak nyugtató szavakból, hanem rendszeres lazítógyakorlatokból áll. Utóbbiak célja az izomtevékenység feloldása, a testi és szellemi-lelki gátlások felszabadítása, az általános jó közérzet és a kiegyensúlyozottság biztosítása.

A lazítás alapja a helyes légzés

Aki gyakran hódol a jóga szertartásának, tanúsíthatja, hogy minél teljesebb és könnyebb a légzés, annál nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb az ember. A stresszoldáshoz először a helyes légzést kell megtanulni, már csak azért is, mert pluszenergiát biztosít, és így a munka is könnyebben megy.
A lélegzetvétel számlálásával, az ellenőrzött be­ és kilégzéssel végzett tudatos összpontosítás felszabadítja a gondolatokat. A jobb oxigénfelvétel megszabadít a test-lelki gátlásoktól, egyidejűleg pedig ellazítja az izmokat.
A helyes légzéstechnika tudatosítása nélkül a legtöbb ember hajlamos arra, hogy korlátozza a légzését, illetve felületesen lélegezzen. Ezen némi gyakorlással viszonylag könnyű változtatni.
Helyezze az egyik kezét mellkasának felső részére, a másikat pedig a hasára. Kilégzésnél nyomja meg először a hasát, hogy a hasi kilégzés tökéletes legyen, majd a mellkasát, hogy abból is minél több levegő távozzon. A tökéletes kilégzés aktivizálja a belégzési reflexet, vagyis a belélegzett levegő mennyisége ezután automatikusan megnő.
A kilégzés más módszerrel is tökéletesíthető. Amikor már úgy érzi, hogy az összes levegő távozott a mellkasából, végezzen még egy gyors kifújást, mielőtt a levegő ismét a tüdejébe áramolna. Ha ezt rendszresen gyakorolja, a teljes légzés minden helyzetben, munka közben is automatikusan történik.

Mozgatás

Az egyik mozgatási módszer a masszírozás. A frissítő masszázshoz nincs szükség szakemberre, hiszen a gyengéd érintés önmagában is örömöt szerez. Ehhez azonban segítségül kell hívnia valakit (családtagját vagy bárkit, aki a közelében van), mert egyedül nem boldogul. Könyököljön az asztalra, állát támassza meg a tenyerével, és lazuljon el! Segítőtársa álljon a háta mögé, enyhén szorítsa meg a nyak izmait, és nyomkodja meg a koponyacsont alatti területet! Ezután csipkedje meg finoman a vállizmokat! Végül a „masszőr” a gerinc mindkét oldalán simítsa végig a hát hosszú izmait legalább ötször, fentről lefelé haladva.
A másik mozgatásos terápia hasonlít a masszázsra, de nem azonos vele. Ehhez is segítség kell. Partnere felülről kezdve gyúrja át a kar izmait, arra törekedve, hogy az izmokat finoman görgesse a csontok körül. Utána paskolja (ütögesse) végig az izmokat a felkartól az alkaron át egészen a kézfejig. A hatás lemérhető, amikor az egyik karral végzett és a másik még lazításra vár. Ha mindkét kart átgyúrta, szorítsa ökölbe a kezét, majd terpessze szét az ujjait! Ötször ismételje meg!

A folyamatos idegfeszültség a nyak és a váll merevségét okozza, ami egy idő után görcsös fájdalommal jár. Figyelje meg, hogy munka közben a válla önkéntelenül megemelkedik, és ebben a helyzetben rögzül. Kezdje a lazítást finom vállkörzéssel, tízszer a bal és tízszer a jobb oldalon, felváltva. Ezután mindkét vállal hátrafelé körözzön, majd pedig előre. Végül húzza fel a vállát a füléig, és hirtelen engedje le – legalább ötször!

Ülve végezze a következő gyakorlatot: forduljon el a felsőtestével jobbra, míg a fejét balra fordítja. Végezze el a gyakorlatot az ellenkező irányban is, majd ismételje meg mindkét oldalra ötször! Ez a gyakorlat a nyak­ és vállizmokra is jótékony hatású.

A progresszív izomlazítás egyedül végezhető. Csak arra kell ügyelni, hogy jó keringést biztosítson azoknak a területeknek, ahol a feszültség elraktározódott. Mozgassa meg a kérdéses izmokat és az elgémberedett izületeket, mert csak ott érdemes lazítani, ahol a fölfokozott vérkeringés csökkenti a nyújtógyakorlatok sérülésveszélyét.
Az alapelv a különböző izomcsoportok tudatos feszítésének és ellazításának váltakozása – egymás után többször. A progresszív izomlazítás szabályozza a szervezet működését, a rendszeresen végzett lazítás hatására megnyugszik az idegrendszer.

Stresszoldó, nyugtató tea.

A házilag elkészíthető teához csipkebogyó, citromfű, virágzó galagonyaág és szederlevél keverékét kell leforrázni, majd tíz percig állni hagyni. Lehet natúr vagy édesítve is fogyasztani.
Népgyógyászati tapasztalatok alapján a citromfű és a galagonyaág vége nyugtató hatású, ezért alvászavar esetén célszerű a teát lefekvés előtt fogyasztani.

~¤~

Hitek és tévhitek

Igyon sokat, nem lesz éhes. Igaz – De csak akkor, ha némi rostanyagot is vitt már a szervezetébe. A szomjúság gyakran hasonlít az éhségérzetre. A sok folyadék felduzzasztja a rostos ételekben található ballasztanyagokat, ez pedig telítettségérzetet produkál.

Aki nem vacsorázik, lefogy. Nem igaz – Aki kihagy egy főétkezést, az a diéta során a megszokottnál is éhesebb marad, így a következő étkezésnél gyorsabban és többet eszik. A szervezet pedig tartalékolni kezd. Márpedig így egy grammot sem veszít a test.

Hazudós mérleg. Ha két kilóval többet nyomunk, mint a legutóbbi méricskélésnél, hajlamosak vagyunk rögtön a zsírra gondolni. Pedig a plusz súly lehet víz vagy fehérje is. Aki azonban biztosra akar menni, annak érdemes időnként megméretnie a test zsírtartalmát.

Egy normál súlyú nő teste így arányos: víz 55%, zsír 25%, fehérje 15%, ásványi anyagok 5,4%, szénhidrátok 0,5%.
Tehát ne mellőzzük teljesen a zsírt, bár az egészséges táplálkozáshoz inkább fehérjére, mint zsírra van szükségünk, nem szabad megfosztani ez utóbbitól a szervezetünket. A testnek naponta legalább 10 gramm zsírsavra van szüksége. Válasszuk a búzacsíra vagy a repceolajat.

~¤~

Három nap – háromszor fél kiló

Ünnep utáni fogyókúra: burgonyával és tojással

Úgy érzi, túl sokat evett az ünnepek alatt? Ha jólesett, ne sajnálja. Némi önfegyelemmel három nap alatt megszabadulhat a fölösleges kilóktól.

A burgonya és a tojás illenek a fogyókúrás étrendbe, mert hamar eltelítenek és egészségesek. A napi kalciumszükségletet már 20 deka héjában főtt burgonya fedezi. Ezenkívül víztelenítő hatású, segít a szívnek, csökkenti a magas vérnyomást. A tojás biztosítja a sejtek megújulásához szükséges aminosavakat. Egy tojás fedezi napi ásványianyag-szükségletünk 10 százalékát, az A­ és D-vitaminszükségletünk egynegyedét. Sok benne a lecitin. Ezáltal könnyebben tanulunk, jobban tudunk koncentrálni, és javul az emlékező képességünk. Sőt csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának lehetőségét. Tudósok már bebizonyították, hogy a tojás – magas koleszterintartalma ellenére – az egészséges emberek vérében nem növeli a káros koleszterin szintjét.

1. nap

Reggeli: 1 szelet rozskenyér 1 tk. zsírszegény margarinnal, tea vagy kávé.
Köztes étkezés: 10 dkg héjában főtt burgonya.
Ebéd: 30 dkg héjában főtt burgonya 1 kemény tojással.
Köztes étkezés: 2 dl zsírszegény tej.
Vacsora: 30 dkg héjában főtt burgonya 1 kemény tojással.
Napi kalóriamennyiség: 880 kcal.

2. nap

Reggeli: mint az első napon.
Köztes étkezés: 2 dl zsírszegény tej.
Ebéd: burgonyás omlett.
Felszeletelünk 30 dkg héjában főtt burgonyát, és 2 mk. olajon megpirítjuk. Egy tojást felverünk, a burgonyára öntjük, és készre sütjük. Snidlinggel megszórva fogyasztjuk.
Köztes étkezés: 2 dl zsírszegény tej.

Vacsora: Krumplileves tojással.

20 dkg leveszöldséget (répa, zöldség, zeller) két és fél deciliter zöldséglevesben (kockából) feltesszük főzni. Apró kockákra vágunk 30 dkg héjában főtt burgonyát, a leveshez adjuk, és az egészet botmixerrel pépesre zúzzuk. Ha kell, zöldséglevessel hígítjuk. Félkeményre főzött tojással és apróra vágott petrezselyemmel megszórva fogyasztjuk.
Napi kalóriamennyiség: 950 kcal.

3. nap

Reggeli: mint az első napon.
Köztes étkezés: 2 dl zsírszegény tej.
Ebéd: Héjában sült burgonya túróval. Lereszelünk 1 főtt tojást és összekeverjük 10 dkg túróval és snidlinggel. 1 nagy (20 dkg) héjában sült burgonyával fogyasztjuk.
Köztes étkezés: 2 dl zsírszegény tej.

Vacsora: Krumplisaláta.

Felszeletelünk 30 dkg héjában főtt burgonyát, egy kemény tojást, és tálkába tesszük. Megtisztítunk 1 kis fej hagymát, és apróra vágjuk. 2 dl zöldséglevest (kockából) összekeverünk 1 tk. olajjal, a hagymával, és a krumplira öntjük. Megszórjuk petrezselyemmel és snidlinggel.
Napi kalóriamennyiség: 950 kcal.

Minden napra

A fogyókúra ideje alatt naponta igyon meg 1,5 l ásványvizet. Ossza be reggeltől estig. Ezenkívül fogyaszthat még kávét és fekete teát, de csak édesítőszerrel és zsírszegény tejjel ízesítve!

~¤~

A szédülés okai:

A szédülés érzése leggyakrabban az egyensúlyközpont valamilyen betegsége következtében fellépő jelenség. A szédülés jellege és időtartama igen sokféle lehet. Guggolásból történő hirtelen felálláskor ki ne tapasztalt volna már néhány másodpercig tartó szédülésérzést? Ilyenkor a testhelyzetváltozásra később reagáló egyensúlyközpont működése lassabban áll helyre. A szédülés formája lehet forgó jellegű, mely járáskor kifejezett bizonytalanságérzést vált ki. A betegnek olyan érzése van, mintha a környezete előre, hátra vagy oldalra mozogna.

Bármely típusú szédülés bizonytlanságérzést, félelmet okozhat. Gyakori kísérő tünet szédüléskor a hányinger, a sápadtság, a verejtékezés. Szédüléskor sokféle betegség képes okozni. A belső fülben található egyensúlyközpont – labirintus – működési zavarát, ezáltal erős, forgó jellegű szédülést válthat ki akár egy egyszerű középfülgyulladás is.

Számos központi idegrendszeri betegség is járhat szédüléssel. Az agyi egyensúlyközpont vérellátási zavara vagy az érelmeszesedés szintén okozhat szédülést, ez azonban nem forgó jellegű. Kísérheti hányás és bizonytalan járásérzés is. A beteg ilyenkor szívesebben megy a fal mellett, hogy biztonságban érezze magát.

A vérszegénység kezdeti tünete lehet a fáradékonyság mellett az indokolatlan szédülés is. Az alacsony vérnyomás közismert hasonló panaszokkal járhat. De a magas vérnyomás okozta vérellátási zavar szintén képes szédülésérzést kiváltani.

Az időskori nyaki gerinccsigolyák meszesedése, főként fejforgatáskor provokálódó forgó szédülést vált ki. Ugyanilyen okból következik be vérellátási zavar a nyaki verőér meszesedése vagy szűkülete esetén is. Ha a szűkület nagyon súlyos, a betegnél a fej forgatásakor gyakran eszméletvesztés is felléphet.

Rossz szemüveg viselése fejfájással együtt járó szédülést okoz.
A jelenség okát minden esetben tisztázni kell. A tünet eredetének kiderítéséhez összetett, idegygyógyászati-, szemészeti-, fül-orr-gégészeti, reumatológiai­ és belgyógyászati vizsgálatokra is szükség lehet. A panasz a kiváltó ok ismeretében nagy hatékonysággal kezelhető.

~¤~

A korpás fej az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati probléma. Csaknem minden második embernél sűrűn, minden ötödiknél csak időszakosan fordul elő. A bőr újraképződése során a felszínről hámsejtek válnak le. Egészsétes fejbőr esetén az elhalt hámsejtek kisebb mennyisége hajmosáskor, fésülködéskor távozik.

Ha a normális megújulásnál nagyobb számban pusztulnak el, akkor ez hétköznapi nevén a korpa megjelenése. A korpásodás kialakulásában számos ok játszhat szerepet. Külső ok lehet a száraz levegő, a légkondicionálás, a hajfestés vagy hajspray használata. Belső ok lehet a stressz, krónikus fáradtság, allergia vagy a nem megfelelő táplálkozás. A korpa láthatóvá válásán túl a fejbőr viszketése és fájdalmas gyulladása hívja fel a figyelmet a jelenség kialakulására, melyet kezelni kell.

Az első teendő az okok kiderítése, és ha lehetséges, ezek megszüntetése. Javasolt a rendszeres hajmosás, és az alapos öblítés. Szalicilsavas, kén­ vagy kátránytartalmú samponok hatékonyak lehetnek a korpa ellen. Gyulladás vagy viszketés esetén eredménye lehet a jódot tartalmazó fertőtlenítő hatású samponok alkalmazása is. Ajánlatos szakorvoshoz fordulni, hogy nem húzódik-e a háttérben valami egyéb ok.

~¤~