Tudtad ?

Amit eddig talán nem tudtál a fogaidról.

(fog, fogzománc, fogszuvasodás)

Ha eddig azt hitted, a cukor a fogak fő ellensége, tévedtél. Az alábbiakban felsorolunk néhány tényt, aminek ismerete segíthet a fogszuvasodás megelőzésében.

1. A savanyú legalább annyira ártalmas, mint az édes

Nem a cukor az egyetlen ellensége fogainknak, a savas, alacsony pH-értékű ételek – savanyúcukor, üdítők, gyümölcslevek – kikezdik a fogzománcot. A legkárosabb a savanyú és ragacsos édesség.

A kisgyermekek fogzománca különösen érzékeny még, nekik nem lenne szabad cukorkát rágni és üdítőket inni. A xylitol-tartalmú rágógumi viszont előnyös, és a fogszuvasodás ellen is véd.

2. A fogzománc igen kemény, de könnyen törik

A fogzománc ellensége még a fagylalt, a pattogatott kukorica és az ajak-, illetve nyelvpiercingek. Különösen vigyázzon a kukoricával, akinek fogtömése van. A piercing környékén elszaporodhatnak a baktériumok, ráadásul ki is csorbulhat a fog. Ne használjuk a fogunkat üvegnyitásra, vagy diótörésre.

3. Nem mindenkinek nő ki az összes foga

Gyakori, hogy a bölcsességfog nem nő ki, de előfordulhat az is, hogy az oldalsó metszőfogak hiányoznak. Az erre való hajlam öröklődik.
A foghiány leggyakoribb oka azonban a fogínybetegség és a fogszuvasodás.

4. A túl sok fluor árt a fogaknak

Tudjuk, hogy a fluor szükséges az egészséges fogakhoz. Azoknál a gyerekeknél azonban, akiknek 8 éves kora előtt túl sok fluor kerül a szervezetükbe (akár a lenyelt fogkrémtől, akár a fluortabletta túladagolása miatt), fluorózis alakulhat ki. Ez eleinte fehér foltokkal jelentkezik a fog felszínén, később megbarnul, és a fogak törékenyek lesznek.

Ügyeljünk arra, hogy a kisgyermek ne nyelje le a fogkrémet, vagy ha nem tudjuk állandóan ellenőrizni, inkább ne kapjon fluoros fogkémet addig, amíg meg nem tanulja helyesen alkalmazni.

5. A fogszabályzó is szuvasodást okozhat

Különös gonddal mosson fogat az, aki fogszabályzót visel, mert a sín körül lerakódott ételmaradék, baktériumok és sav kikezdhetik a fogzománcot, fogszuvasodás, vagy legalábbis a fogzománc ásványi anyag tartalmának csökkenése következhet be.

-*-

Félelmek és fóbiák

félelem, fóbia

A félelem az, ami megvéd a veszélytől. A fóbiáknak nem sok közük van a veszélyhez. Olyan intenzív, irracionális félelemről van szó, ami bizonyos helyzetekben, tevékenységek közben, vagy tárgyak kapcsán keletkezik az emberben. Egy fóbia esetében tudod, hogy a félelem és a szorongás alaptalan, de nem tudod visszafojtani az érzéseidet. Ezek pedig olyan intenzívek, hogy szinte akár meg is béníthatnak.

Több mint százféle fóbiát azonosítottak már, ezeket három nagy kategóriába soroljuk: az agorafóbiák olyan nyilvános helyeken jelentkeznek, ahol a menekülés nehéz lehet, a szociális fóbiák bizonyos társasági helyzetek kerülését jelentik, míg a specifikus fóbiák konkrét helyzetekhez vagy tárgyakhoz köthetők.

Agorafóbia

Az agora az ókori Görögországban a piactér volt. Az agorafóbiás személy attól fél, hogy csapdába esik egy nyilvános helyen, vagy például egy hídon, vagy akár sorban állás közben. A félelem lényege, hogy esetleg nem tud elmenekülni, ha a szorongása elhatalmasodik. Az agorafóbia kétszer gyakoribb nőknél, kezelés nélkül akár az otthon elhagyását is lehetetlenné teheti. A kezelés tízből kilenc emberen segít.

Szociális fóbiák

Ez nem csak a szégyenlősségről szól. Az ilyen személy extrém szorongást él meg azzal kapcsolatban, hogy egy szociális helyzetben hogyan szerepel. Vajon a cselekedetei megfelelnek-e a többieknek? Látszik majd rajta, hogy szorong? Eszébe jut majd, hogy mit kell mondani? A kezeletlen szociális fóbia elvághat a többi embertől, és tönkreteheti a kapcsolataidat és a munkahelyedet is.

Klausztrofóbia

Gyakori a zárt helyeken fellépő félelem. Az ilyen személy nem száll liftbe, és nem tud alagútban utazni extrém szorongás nélkül. Fél, hogy megfullad vagy csapdába esik, de emellett sokszor „biztonságkeresési viselkedés” is megfigyelhető: ablakot nyit, vagy a kijárat mellett ül le. Ezek elviselhetővé teszik a helyzetet, bár nem oszlatják a félelmet.

Zoofóbia

A leggyakoribb forma az állatoktól való félelem. A zoofóbia szó gyakorlatilag általánosítás, a félelem általában konkrét fajokkal vagy csoportokkal szemben van. Néhány példa: arachnofóbia – pókoktól való félelem, ofidiofóbia – kígyóktól való félelem, ornitofóbia – madaraktól való félelem, apifóbia – méhektől való félelem. Ezek gyakran gyermekkorban alakulnak ki, és elmúlhatnak az életkor előrehaladtával.

Brontofóbia

A görög szótő a mennydörgésre, a szó a mennydörgéstől való félelemre utal. Az ilyen emberek legtöbbször tudják, hogy a mennydörgés nem bántja őket, de ennek ellenére nem hajlandóak a szabadba menni vihar idején. Van, hogy elbújnak a szobában is, például asztal alá, vagy a fürdőszobába. A mennydörgéstől és a villámlástól való félelmet asztrafóbiának nevezik, ez a fóbia állatoknál is megfigyelhető.

Akrofóbia

A magasságtól való félelem extrém szorongás formájában való megnyilvánulása. Már akkor is kialakulhat, ha valaki lépcsőn vagy létrán megy fölfele. Néha olyan erős, hogy az illető mozdulni sem tud. Az akrofóbia veszélyes helyzeteket is teremthet: egy pánikroham esetén akár extrém nehéz feladat is lehet lehozni az illetőt.

Aerofóbia

A repüléstől való félelem. Legtöbbször akkor alakul ki, ha egy repülőgépen kellemetlen élmény ér: például a gép áthalad egy légörvényen, vagy egy másik utasra pánikroham tör. Bár az eseményt elfelejtjük, az érzés megmarad, és akár egy film is kiválthatja. Hipnoterápia segítségével lehetséges az első trauma azonosítása és a kezelés is.

Vér-, injekció- és sérülési fóbiák

Ilyen a hemofóbia (vértől való félelem) és a tripanofóbia (az injekciótól való félelem). Vannak, akik a sérüléstől félnek, mások a szúrással vagy vágással járó orvosi beavatkozásoktól. Ez az egyetlen csoport, aminél akár ájulásra is sor kerülhet, amit a vérnyomás hirtelen esése okozza.

Paranormális félelmek

Vannak olyan fóbiák, amik inkább a thrillerekbe valók: ilyen a triskaidekafóbia (a tizenhármas számtól való félelem). Ha a szellemektől félünk, azt fazmofóbiának hívják. És bár nincsenek igazi vámpírok, néhányan rettegnek a denevérektől: ez a kiroptofóbia.

Emetofóbia

A hányástól való természetellenes félelem a fiatal életkor egy traumás eseményéhez kapcsolható: például ha láttunk valakit hányni egy nyilvános helyen. A félelmet az is kiválthatja, ha a hányásra, vagy olyan helyre gondolunk, ahol gyakori a hányás (például egy kórházban). Itt is hatékony lehet a hipnoterápia.

Karcinofóbia

A rákos betegségtől való extrém félelem esetén minden testből származó érzet kapcsán szorongás jelentkezik, hogy rosszindulatú szövetnövekedés zajlik bennünk. Ilyenkor egy fejfájás például az agytumor téveszthetetlen jele. Az ilyen egyének attól is félnek, hogy igazi rákbetegektől „elkapják” a betegséget. A kognitív terápia nagy segítség lehet.

Félelem a régitől vagy az újtól

A neofóbiás az új dolgoktól fél, a gerontofóbiás az öregedéstől és az öregektől. Vannak még azok, akik félnek a nyilvános helyen való szellentéstől, ők a fartofóbiások. Az odonciafóbiás a fogorvostól fél, a szpargarofóbiás pedig egy tányér csigától.

A fóbiák kapcsán megváltozhat az életünk, ahogy megpróbáljuk kerülni a félelem tárgyát, vagy titkoljuk az irracionális szorongást. A fóbiák megmérgezhetik a családi és baráti kapcsolatokat, és tönkretehetik az iskolai vagy szakmai munkát. Alkoholistáknál tízszer gyakoribbak a fóbiák, és a fóbiások kétszer gyakrabban alkoholfüggők.

Nagy a kulturális tényezők és az életesemények hatása a fóbiák kialakulására, de úgy tűnik, a fóbiák öröklődnek is. Egy fóbiás beteg közvetlen családtagjainál háromszor gyakoribbak a fóbiák.

A kezelésben nagy szerepe van a deszenzitizációnak: a fokozatosan egyre közelebbi találkozások során a félelem gyengül, és kialakul a bizalom. Ezt gyakran beszélgetéssekkel is kombinálják, ami során a beteg elmondhatja, hogy mit érez, és új viselkedésmintákat dolgozhat ki azokra a helyzetekre, amelyek félelmet váltanak ki. A kezelés az emberek 90 %-ának segít.

-*-

Mondj egy színt, megmondom, ki vagy

Az auralátók képesek érzékelni az embert körülvevő energiaburkot, s annak színéből meg tudják állapítani lelki alkatát. E különleges képesség nélkül is beleláthatunk mások lelkébe. Elég megkérdeznünk, mi a kedvenc színük.

Fehér:

E szín kedvelője sokoldalú, de egyedül kevésbé boldogul az életben. Kell valaki, aki „kibontja” színes egyéniségét, a benne rejlő tehetséget, különben elkallódik.

Fekete:

Akinek tetszik, annak igen szűk az érzelmi skálája. Megfáradt, kiégett, elfásult ember.

Szürke:

A világos szürke önbizalomhiányra, depresszióra utal, míg a sötétszürke kedvelője akarnoksággal, kíméletlen céltudatossággal leplezi belső bizonytalanságát.

Vörös:

Az elemi ösztönökre utal, izgat és nemi vágyat ébreszt. Főként a lobbanékony természetű emberek, és a 14-18 éves fiatalok kedvelik. Lázadásra, túláradó érzelmekre utal.

Rózsaszín:

Főként az kedveli, aki nem szívesen vállalja önmagát, inkább feladja egyéniségét és alkalmazkodik környezetéhez.

Téglavörös:

Akinek ez a szín a kedvence, nem szívesen közeledik másokhoz, érzelmileg közömbös. Fáradékony, a szellemi munka rövid idő alatt kimeríti. Bár nem igazán tehetséges, mégis szívesen szerepel.

A vöröset téglavörössel választó erőszakos és harcias. Materiális beállítottságú, színészi hajlammal és gyűjtögető szenvedéllyel.

Barna:

A bátortalan, befelé forduló, környezetét állandóan kritizáló ember kedvence. De erénye a pontosság és a kitartás. Ragaszkodik a tradíciókhoz.

A vöröset és sötétbarnát együtt kedvelő kifelé gyengédséget mutat, de lelke mélyén erőszakos. Ez leginkább a szexualitásban bukik ki belőle.

Bordó:

Aki ezt választja, hangulatember, rendetlen és feledékeny. Idejét, energiáját és jövedelmét képtelen beosztani. A rendszeres, pontosságot kívánó munkára alkalmatlan. Viszont erős művészi hajlammal rendelkezik.

Narancsszín:

Annak kedvence, aki kedveli a zenét és a sportot, követi a divatot. Nem látja meg a lényeget, nem is igen törekszik önálló véleményalkotásra.

Napsárga:

Világosságot, meleget áraszt, akárcsak az, aki kedveli. Imádja, ha kitűnhet a sorból. Mindig tetszeni akar. Gyorsan kiég, lelkesedése szalmaláng.

A sárga és téglavörös együttes kedvelése különösen a pubertás korban jellemző, amikor a sóvárgás és a szorongás jellemzi a gyermekkorból kikerülő fiatalt. Az idősebb korban is ezt választó nem tud érzelmileg „felnőni”. Aggályoskodó, gátlásos.

Drapp:

„Felnőtt szín”, gyerekek szinte sosem választják. Aki kedveli, lendületes, önálló és művelt. Nagyon büszke jó tulajdonságaira.

Mustárszín:

Kedvelője aggályos, kritikus, kevés az önbizalma, „élhetetlen”. Hiába jó felfogású, elmegy a szerencséje mellett, s örökké elégedetlen a sorsával.

Világoskék:

Aki ezt a színt kedveli, igyekszik elvonulni a világtól, nehezen megközelíthető, nehezen befolyásolható. Általában úgy viselkedik, ahogyan elvárják.

Sötétkék:

Nemcsak érzékeny, de segítőkész is, hiányzik belőle az önzés. Csak akkor érzi teljesnek életét, ha egy közösség aktív tagja.

A sötétkéket a vörössel együtt kedvelő a lelke mélyén örökké attól fél, hogy nem tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. Hol nagyon aktív, hol depressziósan passzív.

Zöld:

A békés, csöndes ember kedvenc színe. Kerüli a nyílt konfrontációt. Kultúra iránti vágya olthatatlan, jó előadó, íráskészsége is kiváló.

Lila:

A tudásvágyat jelöli. Akinek ez a kedvenc színe, az a misztikához is vonzódik és rendkívül érzékenyen reagál mások hangulatváltozásaira. Kitűnő médium lehet.

-*-

Az álmok nélkülözhetetlenek lelki-szellemi, testi egészségünkhöz. Minden ember átéli, ha gyakran nem is emlékszik rájuk. Nem árt, ha tudjuk, hogyan hasznosítsuk a lelkünk mélyéről vetített változatos „mozielőadást”.

Az álmoknak és jelentésüknek emberemlékezet óta fontos szerepet tulajdonítunk. Már az ótestamentumi próféták is felhasználták jóslásaikban. Platón, Shakespeare, Goethe és Napóleon bizonyos álmaiknak egyenesen profetikus jelentést tulajdonítottak.

Sigmund Freud a múlt század elején felfedezte az álomszimbolika lélektani jelentőségét. Az agykutatók mintegy ötven éve kísérleteznek alváslaboratóriumokban: azt vizsgálják, hogy a test mely funkcióira vannak hatással az álmok, és fordítva. Az álomkutatás ugyan még gyerekcipőben jár, de a tudósok egyvalamiben egyetértenek: álmokra szükségünk van ahhoz, hogy lelkileg egészségesek maradjunk. Vajon mi lakozik a lélek üzenetei mögött? És hogyan keletkeznek az álmok?

Alvás nélkül nincs élet

Az alvás hármas szerepe:

– nyugalmi funkció: a pihenés az elhasznált erőket újratermeli;

– az agy aktivizálása: minden kilencvenedik percben a felületes alvás fázisába kerülünk, amikor az agy teljes üzemben dolgozik anélkül, hogy eközben a külvilág ingereire reagálnia kellene (az agy áramköreinek „edzése” a működőkészség egyik záloga);

– az információk feldolgozása: mialatt álmodunk, agyunk szortírozza az információkat, amiket napközben felhalmozott, elkülöníti a lényegest a lényegtelentől.

A huszadik század ötvenes éveiben regisztrálták a tudósok először az alvó ember agyhullámait. Ekkor állapították meg, hogy alvásunk négy fázisra tagolódik. Ezek: átmenet az ébrenlétből az alvásba, a felületes alvás, a mélyalvás és az „álomalvás” (amit REM-nek is hívnak, angol elnevezésének rövidítése alapján). Ezek a fázisok kilencvenpercenként, körülbelül ötször ismétlődnek egy éjjel, és három–húsz percig tartanak.

 
Miért vannak erotikus álmaink?

Az álomkutatás számára különösen a REM-szakasz érdekes. Ebben a periódusban a szemgolyó nagyon gyorsan mozog ide-oda, miközben a test többi része teljes nyugalmi állapotban van. Amikor az alváslaboratóriumban a kísérleti alanyokat e szakaszban vagy röviddel ezután felébresztették, pontosan el tudták mesélni, miről álmodtak.

Mélyalvásban minimumra csökken az anyagcsere-aktivitás, a szervezet takaréklángon működik. Ezzel szemben a REM-szakaszban jelentős mértékben megemelkedik az agy energiafelhasználása. A szív, az egész keringési rendszer és a tüdő teljes üzemben dolgozik, hogy az agyat annyi oxigénnel és vércukorral lássa el, amennyire csak szüksége van. Mivel mindeközben a nemi hormonok termelődése is növekszik – a nemi szervek szexuális izgalom nyomait mutatják –, az álmok gyakran erotikus tartalmúak. Álmodni tehát meglehetősen megerőltető: többek között ezért érezzük magunkat olykor fölöttébb gyengének, ha túl sokat aludtunk.

Egy kis álomfejtés

A minduntalan ismétlődő álmok fölöttébb idegesítőek tudnak lenni. Ha megismerjük jelentésüket, változtathatunk azon az élethelyzeten, amely visszatérő álmainkat okozza, s akkor a kellemetlen álmok is eltűnnek.

- Támadás, roham: a saját lélek egymással szembenálló tendenciáit tükrözi vissza, és talán érdemes lenne utánagondolni, mit kellene tenni, hogy ez az agresszivitás ne ártson senkinek.

- Zuhanás: utalás arra, hogy gyakran hagyjuk magunkat sodródni az árral, és sokszor elbizonytalanodunk.

- Meztelenség: ez azt jelenti, hogy olyannak mutatjuk magunkat, amilyen valójában vagyunk, alakoskodás nélkül, őszintén és nyíltszívűen.

- Utazás: a tudat változását jelképezi. Ha az utazás megerőltető, az átalakulás végeredménye többnyire pozitív.

- Rajtaütés: felgyülemlett szexuális energiára vagy háttérbe szorított tulajdonságokra utalhat.

- Üldözés: majdnem mindig a személyiség el nem fogadott részének szimbóluma, amit ismernünk kellene, de inkább elrejtjük.

(Forrás: Didimos-lexikon)

Ha nem álmodunk, megbetegszünk

Egyet biztosan tudnak a kutatók: a REM-alvás létfontosságú. Amikor a kísérleti személyeket több napon át akadályozták abban, hogy végigálmodják álmaikat, vagyis rögtön a REM-szakasz kezdetén felébresztették őket, idegességgel, depresszióval, ingerültséggel reagáltak, sőt némelyeknél még testi panaszok is jelentkeztek.

Aki nem álmodik, előbb-utóbb beteg lesz. Hogy ez pontosan mitől függ, még nem derítették ki a kutatások. Annyit azonban megállapítottak: éjszakai álmainkra nagy szükségünk van. Ekkor oldjuk fel lelki feszültségeinket és próbálunk megbirkózni feldolgozatlan benyomásainkkal. Az álomkutatók rájöttek, hogy az alvás során rendszerezett és sokrétű információfeldolgozás megy végbe. Nem minden REM-fázis egyforma az éj folyamán.

Az éjszaka első felének álmai inkább a valósághoz kapcsolódnak, és tartalmukban többnyire az előző nap eseményeit idézik fel. Az éjszaka második felében látott álmok szokatlanabbak, irreálisak, kevésbé kötődnek a napi élményekhez. Egy-egy hajnali álom lehet akár bizarr és logikátlan is. Mégis ezek az álmok azok, amikre másnap leginkább emlékszünk. Ezért tűnnek álmaink gyakran lehetetlennek és megmagyarázhatatlannak. Amilyen különösnek hatnak némely álmaink, olyan fontos üzeneteket hoznak tudatalattinkból elfojtott érzéseinkről, gondolatainkról és emlékképeinkről.

 
Az önismeret kulcsa

Az álmoknak sajátos jelképrendszerük van. Évezredek óta próbálják ezeket a képeket értelmezni és általuk utalásokat találni lelki életünkre. Freud volt az első, aki az álomszimbolika jelentéseit és magyarázatait a tudományos lélektan – különösképp a pszichoanalízis – számára hasznosította. Felismerte, hogy ezek a szimbólumok a tudatalattiból jövő jelek, amelyekben sok csalódást, negatív érzést és rossz tapasztalatot rejtünk el. Az álomvilágban aztán álcázott formában újra felszínre törnek. Bizonyos terápiás eljárások elmélyülten foglalkoznak a páciensek álmainak tartalmával, hogy felfedjék és megoldják a konfliktusokat.

De nem csak negatív élettapasztalatainkat és érzéseinket éljük meg álmainkban. Vágyaink, reményeink, tehetségünk is kifejezésre juthat bennük. Az álmok segíthetnek életünk tervezésében. Ha ugyanis jobban ismerjük magunkat, életünket is sikeresebben tudjuk alakítani. Bizonyított tény: aki komolyan foglalkozik álmai tartalmával, többet megtudhat önmagáról.

-*-

Hatodik érzék, sejtés, belső hang - több kifejezés létezik a képesség meghatározására, amelynek révén különösebb gondolkozás nélkül is helyesen cselekszik az ember. Léteznek olyan helyzetek, amikor a megérzés a fürgébb és hasznosabb tanácsadó.

Egy híres író úgy tartotta: a megérzés képessége sajátos ösztön, amely elárulja a nőknek, hogy igazuk van – függetlenül attól, hogy ez így van-e vagy sem. A rosszmájú megjegyzések ellenére kétségtelen: a férfiakra kevésbé jellemző, hogy egy-egy döntésüket észérvek nélkül, valamilyen megmagyarázhatatlan sugallat hatására hoznák meg.

Szegény jobbkezes férfiak

Az agykutatók szerint ennek oka, hogy a nők a legtöbbször agyuk jobb féltekéjét, a férfiak pedig a másik oldalt használják, amikor határozniuk kell. A bal félteke – amelyet egyébként inkább a jobbkezesek dolgoztatnak – az értelmi, rendszerező gondolkodás központja, míg a jobb – a balkezesek irányítója – az érzelmi és teremtő gondolkodásért felelős. Kutatók rájöttek, hogy az igazán nagy és eredeti gondolatok szülőhelye a jobb félteke, melyet – a legtöbb ember jobbkezes lévén – kevesebbet használunk. Nem véletlen, hogy számos világhírű alkotó – például Einstein, Leonardo da Vinci és Michelangelo - is balkezes volt.

Hivatalos magyarázat

A hivatalos magyarázat nem azonos a tudományossal, hiszen a megérzéssel kapcsolatban a szakértők is csak elméleteket gyártanak. Lélekbúvárok szerint ez a képesség a „Földöntúli dolgokat is láthatóvá teszi”. Valószínűleg a tudatalatti irányítja. Ugyanezt az állatoknál ösztönnek nevezzük.

Ez a készség az emberben a racionális gondolkodás fejlődésével egyre inkább visszaszorul. A megérzésen alapuló gondolkodás általában azokra jellemző, akik nem a részleteket, hanem az egészet nézik. Természetesen nem mindig az intuitív döntés a helyes, de a megérzésnek legalább akkora a jelentőségük, mint az ugyancsak nem tévedhetetlen józan észnek.

Leleplezett viszketés

A nőket szinte folyamatosan kísértik a megérzések. Viszont csak azokat jegyzik meg, amelyek beigazolódtak. Nem csoda hát, ha a férfiak az intuíció szó hallatán viszketegséget kapnak… A tudálékos nőknél csak az idegesíti őket jobban, ha párjuk ráérzése nyomán lelepleződnek. Pedig minden erejükkel megpróbálják eltitkolni félrelépésüket, ám hiába tüntetnek el minden nyomot, a megcsalt fél vészvillogóit működésbe hozza a megérzés. Ebben a tárgykörben pedig – jól tudjuk –minden nő profi, ha igazán ragaszkodik a párjához.

Nézz magadba!

A megérzés megerősítheti a tudatos elhatározást vagy éppen megváltoztathatja azt. Sokan úgy gondolják, hogy az intuícióhoz nem az öt ismert érzékszervünket használjuk, hanem egy hatodikat. E nézet hirdetői szerint nincsenek véletlenek. Aki nem hiszi, hogy előre lehet látni a jövőben bekövetkező eseményeket, az túlságosan köti magát az időhöz és a térhez, holott ezek a fogalmak viszonylagosak. Megérzései vannak mindenkinek, de csak az időnként befelé is figyelő embert foglalkoztatják.

Számos oka van annak, hogy a kifinomult érzék jobban eligazít, mint a tények. A megérzés a tudatalattiból származik, tehát onnan, ahol a benyomások, érzékelések raktározódnak. Az új élmények a másodperc töredéke alatt összekapcsolódnak a régiekkel – azaz gyorsabban, mint egy számítógépnél.

Mindnyájunkkal előfordult: mielőtt megcsörrent volna a telefon, már „tudtuk”, hamarosan meg fog szólalni. Az ok: valamennyien az intuíció képességével születtünk. A különbség csupán annyi, hogy egyesek többször, mások ritkábban alkalmazzák. Sokszor ez segíti a helyes döntést. Fontos, hogy megbízzunk magunkban, és merjünk megérzéseinkre hagyatkozni.

Az intuíció öt leggyakoribb megjelenési formáját!

1. Megérzés

Egy érzés valami vagy valaki iránt. A külvilág jelzéseire elsőként testünk reagál, az elménk csak később. A megérzés képessége főleg nőkben és gyerekekben erős, mivel ők érzékenyebbek, és jobban hallgatnak arra a bizonyos, belső hangra.

2. Látnoki képesség

Az efféle képességeket birtoklók nagyon erős képalkotó erővel rendelkeznek. Mintha egy mozivászon lenne a fejükben, amelyre a színes mozgóképek kivetülnek.

3. Auralátás képessége

Mindennek és mindenkinek (macskának, ágynak, még egy porszívónak is) van aurája. Ez olyan, mint a mágneses energia, amely emberekből, állatokból, növényekből, épületekből, stb. egyaránt sugárzik. A legtöbben érezzük, ha nem is látjuk mások auráját.

4. Belső hang érzékelése

A gondolat olykor úgy fogalmazódik meg valakiben, mintha már hallotta volna.

5. Telepátia

A fentiek keveréke. Bizonyos mértékig mindnyájunkban megvan ez a képesség. Elménk úgy működik, mint egy rádió, amely mindenhonnan veszi az adást, közben ő maga is kibocsátja a saját jeleit. Van, aki jobb érzékkel rendelkezik az adás vételéhez, másnak az adója hatékonyabb. A telepátia megtapasztalásának legegyszerűbb módja, ha rendszeresen figyeljük önmagunkat családunk vagy kollégáink társaságában. Gyakran érezzük dühösnek vagy elkeseredettnek őket, még akkor is, ha ezeket az érzéseket nem nyilvánítják ki.

-*-

...hogy

Nagy-Britanniában az új házi kedvenc az ölsün.

Egyre nagyobb divat az ölsün Nagy-Britanniában, sokan kutya vagy macska helyett vásárolják.

      A sünök nagy előnye, hogy kellemes aszinkronban élnek a világgal, akkor ébredeznek, amikor estefelé hazatér gazdájuk a munkából, így aztán éppen jókor lehet „hancúrozni” velük. Bár a szigetországnak megvan a maga „bennszülött” sünállománya, az ölsünt keresők inkább az afrikai pigmeus sünért - az algériai és a fehér hasú sünök kereszteződéséért - vannak oda.

      A hobbi már odáig fajult, hogy egy magára adó süngazdi csakis a nevesebb brit sündisznótenyésztőktől vásárol. Ilyenből csupán 8-10 akad az országban, így aztán sok sünre vágyó még jókora utazást is megtesz remélt kedvencéért. Akkora a sünkereslet, hogy rangos sünszaporítók már kénytelenek előjegyzési listát bevezetni.

      A kezdeti beruházás sem olcsó: 300 fontba - bő 100 ezer forintnyi összegbe - kerül a sündisznóól és annak infrastruktúrája. Idővel azonban jobban jár a sünös, mint egy kutyatulajdonos vagy macskagazda. A sünök ugyanis el vannak macskaeledelen, viszont csak harmadannyit esznek mint a cicák.

      Brit állatvédők azonban úgy vélik, hogy a sünimádat a hazai vadon élő sünállomány további, már vészes fogyatkozását okozhatja. Az ölsünözőket majmolók inkább beszerzik ingyen a szabadból az állatot.

      Különösen májusban leselkedik nagy veszély a sünökre, mivel négy hétig teljesen az anyjukra szorulnak, és ha idő előtt lopják ki őket anyjuk vackából, szinte biztosan elpusztulnak.

      A brit sünállomány amúgy is komolyan fogyatkozik, annyira, hogy tavaly a kormány felvette a faj felvételét a védett fajok listájára.

      Az importált fajta egyedeire is keserű sors várhat. Ha gazdájuk rájuk un, és szabadjára engedi őket, nem biztos, hogy elboldogulnak önerőből az afrikai „bevándorlók” a brit természetben

-*-

A denevérek is butára részegednek

      Nemcsak az emberek, de olykor az állatok is berúgnak. Sok állat előszeretettel fogyaszt erjedő, alkoholtartalmú gyümölcsöket. Egy új kutatás szerint gyümölcsevő denevérek táplálkozási viselkedését negatívan befolyásolja az ittasság. Ilyenkor hajlamosak károsabb ennivalóval is beérni.

       Abból a tényből kiindulva, hogy a gyümölcsevő denevérek gyakran találkoznak erjedő gyümölcsökkel, Francisco Sánchez és munkatársai az izraeli Negevben lévő Ben-Gurion Egyetem egyik intézetében elhatározták, megvizsgálják milyen hatással van az erjedésből származó etanol a denevérek táplálkozási viselkedésére.

       A kísérletekhez a nílusi repülőkutyát (Rousettus aegyptiacus) használták. Tizenkét denevért tettek egy ketrecbe, és különféle tápanyagok – szójafehérje, cukor, víz – keverékével, valamint 0 és 2 százalék közötti etanolt (összesen hatféle koncentrációban) tartalmazó etetőket helyeztek be az állatokhoz. A denevérek minden nap más etanolkoncentrációjú ennivalót kaptak. A megmaradt táplálékot mindig eltávolították és lemérték.

      Az eredmények azt mutatták, hogy a denevérek hathatósan elkerülték az 1 százalék fölötti etanolt tartalmazó tápanyagot. Ez alatt a határérték alatt viszont a viselkedésük nem változott. A kutatók ezért úgy határoztak, hogy a kísérletet éhes denevérekkel is elvégezik.

      A jól táplált denevérekkel ellentétben, amelyek megtartóztatták magukat a magasabb alkoholtartalmú táplálék fogyasztásától, az éhes denevérek ugyanannyi ennivalót fogyasztottak mindegyik élelemből, függetlenül azok alkoholtartalmától. „Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy az éhen halás nagyobb fenyegetés, mint az alkoholmérgezés veszélye” – mondta Sánchez, de hozzátette, hogy az éhes denevérek fogságban valószínűleg hajlamosabbak kockáztatni a mérgezés veszélyét, mert ott nagyobb biztonságban érzik magukat, mint a szabadban. Ennek igazolására azonban még hasonló kísérleteket kellene végezni a vadon élő denevérekkel.

Édesszájú denevérek

      Egy kontrollvizsgálat során Sánchez csoportja azt tapasztalta, hogy amikor a denevérek fruktózzal együtt fogyasztják az alkoholt, hamarabb lebontják azt, mint amikor szacharózzal vagy glükózzal együtt kerül a szervezetükbe. Normál körülmények között a denevérek a szacharózt (a nád- vagy répacukrot) jobban szeretik, mint a fruktózt (a gyümölcscukrot), és a fruktózt jobban kedvelik, mint a glükózt (a szőlőcukrot). A fruktóz alkohollebontást serkentő hatása miatt azonban a kutatók arra számítottak, hogy a túl sok alkoholt fogyasztott denevérek ízlése megváltozik, és előnyben részesítik majd a fruktózt.

      A tapasztalatok azonban mást mutattak: a denevérek szacharóz iránti vágya fokozódott. „Amikor etanolt fogyasztottak, még jobban vonzódtak kedvenc táplálékukhoz, és nem törődtek azzal, milyen előnyökkel járna más élelem fogyasztása” – kommentálta az eredményeket Sánchez.

-*-

      A levegőszennyezés hatására kisebb távolságra jut el a virágok illata - állapította meg egy új tanulmány. A kutatás eredményei arra is választ adhatnak, hogy egyes beporzó rovarok, leginkább a méhek állománya miért csökken bizonyos régiókban.

      A Virginia Egyetem kutatói felállítottak egy matematikai modellt, amely azt szemlélteti, hogyan szállítja a szél a virágok illatát. A virágok által kibocsátott illatanyag könnyen összekapcsolódik a levegőben lévő szennyező anyagokkal, például az ózonnal. Vagyis ahelyett, hogy a virágillat messzire jutna a légáramlatokkal, átalakul, így nagyobb távolságokra már nem jut el.

      „Az illatmolekulák kevésbé szennyezett környezetben akár 1000-1200 méterre is eljuthatnak. Viszont főleg a nagyvárosokban és környékükön, a szennyezett levegő miatt ez az érték legfeljebb 200-300 méter” – nyilatkozta a sajtónak Jose D. Fuentes, a kutatócsoport egyik tagja.

      Mivel a virágok „nem hirdetik” messziről a jelenlétüket, a beporzó rovaroknak többet kell repülniük, mire megtalálják a megfelelő növényt. A méheknek a virágpor a táplálékuk: amennyiben szennyezett levegő miatt nehezen találnak rá a virágokra, a táplálékhiány az állomány csökkenéséhez vezet – írják Atmospheric Environment című lapban megjelent tanulmány szerzői.

      Nemrégiben más kutatások kimutatták, hogy többek között Hollandiában illetve Kaliforniában jelentősen csökkent a méhek állománya. A jelenséget a levegőszennyezésnek tulajdonítják.

-*-

      Egy új tanulmány szerint a borneói törpeelefántok valószínűleg egy kihalt jávai elefántalfaj leszármazottai. Az állatokat véletlenül mentette meg a pusztulástól egy 18. századi uralkodó.

      Junaidi Payne, a WWF munkatársa, Sarawak Museum Journalben megjelent tanulmány társszerzője, elmondta az AP hírügynökségnek, hogy az indonéziai Jáva szultánja a jelek szerint a 18. században küldött néhány törpeelefántot ajándékba a fülöp-szigeteki Sulu szultánjának. Sulu szultánja valamikor hajóval átszállíttatta az állatokat Borneóra, és ismeretlen okból sorsukra hagyta őket. „Számos történelmi följegyzés tanúskodik arról, hogy az ázsiai uralkodók elefántokat küldtek hajóval különféle helyekre ajándékba, ezzel is próbálták megnyerni egymás jóindulatát.”

      A borneói törpeelefánt (Elephas maximus borneensis) – amely genetikailag eltér a többi alfajtól – kevesebb mint 2,5 méteresre nő meg (szemben az indiai elefánt 3 méteres magasságával). Pofája a kölyökelefántokéra hasonlít, a füle nagy, a farka hosszabb, mint a rokonáé. Gömbölydedebb és kevésbé agresszív, mint az indiai elefánt.

      A jávai törpeelefánt a 18. század végén kihalt, de az a néhány egyed, amelyet Borneóra vittek, megmaradt és elszaporodott, állítja a tanulmány. Borneón korábban sosem éltek elefántok, és a törpeelefántok – az ázsiai szárazföldön élő elefántok jól elkülöníthető alfajának – eredetét egészen eddig homály fedte.

      Borneó nagy szigetén Indonézia, Malajzia és a Brunei szultanátus osztozik. Legalább 460 kilométer választja el Jávától, Indonézia legsűrűbben lakott szigetétől. Sulu még távolabb fekszik keletre. Így az elefántok maguktól nem juthattak át Borneóra.

      Payne azt állítja, hogy egyetlen termékeny nőstény és egyetlen hím – ha háborítatlanul hagyják őket egy elég jó élőhelyen – elméletileg 2000 fős elefántpopulációt hozhat létre kevesebb mint 300 év alatt. „És itt a gyakorlatban is ez történt.”

Napjainkban mintegy 1000 törpeelefánt él vadon Borneó szigetén, többségük a malajziai Sabah államban.

„Amennyiben tényleg Jáváról érkeztek, akkor ez a bámulatos történet igazolja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket bizonyos fajok kis állományainak megmentéséért tesznek, s amelyeket gyakran hiábavalónak gondolnak” – jelentette ki Christy Williams, a WWF ázsiai elefánt- és orrszarvúprogramjának koordinátora. Pedig kevés állatból is nagy csapatok jöhetnek létre, még akkor is, ha beltenyésztéssel kell szaporodniuk.

-*-

      A vitaminok olyan szerves molekulák, amelyeket - néhány kivételével - az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért csak táplálék útján juthatunk hozzájuk. Alapvetően két fajtájuk létezik, a vízben oldódók, és a zsíroldékonyak. Az előbbiekhez tartoznak a B-vitaminok (B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-vitamin, folsav, biotin, ubikinon) és a C-vitamin (vagy aszkorbinsav), az utóbbiakhoz pedig az A-, D-, E-, és K-vitaminok.

      Az A-vitamin elengedhetetlen a szemműködéshez és egészségesen tartja a bőr és a nyálkahártya sejtjeit. Ennek előanyaga, a karotin megtalálható a sárgarépában, a sütőtökben, a sóskában és a kelkáposztában. A vegyes táplálkozás (nem vegetáriánus) tulajdonképpen fedezi az A-vitamin szükségletünket, mert a máj, a hal, a tojássárgája és a tej nagymértékben tartalmazzák. Ez zsíroldékony vitamin, ezért túladagoláshoz vezethet, ha hosszú ideig indokolatlanul nagy mennyiségben fogyasztjuk, mivel a felesleg nem ürül ki gyorsan a vizelettel. Ez persze csak szélsőséges esetben fordul elő, sokkal gyakoribb a hiányállapota.

      Naponta egy pohár sárgarépa- és sütőtöklé nagyon jótékony hatású a bőrre és a szemekre, - különösen ha a munkánk miatt gyakran kell a számítógép monitora előtt ülnünk

-*-

A növény leírása:

     A babérfélék családjába tartozik, trópusi fán termő gyümölcs. Színe zöldes fekete, alakja körteformájú, héja fajtától függően sima vagy ráncolt. Íze semleges.
Az avokádófa gyümölcsét fogyasztjuk, amit zöldség-gyümölcs boltokban vásárolhatunk meg. Az éretlen gyümölcs kőkemény, az érett gyümölcsöt viszont vajként lehet kenni.

Mi van benne?

     Az avokádó telítetlen zsírsavakból álló olajtartalma B-, C-, E- és A-vitaminban gazdag. Az érett gyümölcs káliumot, foszfort, vasat, nátriumot valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz.

Mire jó?

     Az avokádó magas olajtartalmánál fogva kiváló bőrápoló szer a kiszáradt bőrre. Általában érzékeny típusú bőrre alkalmazzák. Segítséget nyújt ekcéma megelőző kezelése esetén. Jótékony hatással van az arthritiszes (ízületi) fájdalmakra, továbbá csökkenti a koleszterin szintet.

Hogyan használjuk?

Olaj: Az avokádó olaj táplálja a száraz, öregedő bőrt. Magas A-vitamin- és E-vitamin-tartalmának köszönhetőben jó az ekcéma kezelésére.

A gyümölcs magjából gyógyszirupot állítanak elő, amely alkalmas reumatikus fájdalmak enyhítésére.

Konyhai felhasználás: Az avokadót általában csak nyersen fogyasztják. Pirítós kenyérre, kevés citromlével, fokhagymával és sóval kiváló eledel, de salátaként is közkedvelt táplálék.

Jó tudni!

Hűtőszekrénybe nem érdemes betenni, s ha felvágjuk megbarnul.

Az avokádó olaj gyorsan avasodik.

Depresszió és Parkinson-kór kezelésére alkalmazott MAO-gátló gyógyszereket szedő betegek az avokádót ne használják, mert magas vérnyomás alakulhat ki, a szakorvosi konzultáció ezekben az esetekben elengedhetetlen.

Véralvadásgátló gyógyszerekkel való együttszedés esetén a beállított terápiás dózisok hatáserőssége csökkenhet, ezért lehetőség szerint az ilyen gyógyszereket szedő betegek az avokádót ne fogyasszák.

Az avokádó terhességkor és szoptatáskor való alkalmazása csak a kezelőorvos utasítására történhet.

Allergiás tünetek észlelése esetén (kiütés, mellkasi fájdalom) a gyümölcs fogyasztása nem javasolt, az esetlegesen fellépő légzési nehézségek rendezése orvosi feladat.

Érdekesség.

Spanyol hódítók a XVI. században hozták be az avokadót Európába.
Az avokádót már az inkák is termelték és fogyasztották.
Az avokádó régóta ismert afrodiziákum, azték neve, "ahuacacuahat", herefát jelent.

-*-

 
     Majdnem bizonyos, hogy sokan mondanák erre: az Örök Város, vagyis Róma. A régi római hagyomány szerint azonban Rómát „csak” Kr. e. 753-ban alapította Romulus. Ő persze mondabeli alak, mert az örök város a régészeti feltárások jelenlegi állása szerint több mint háromzer éves. 

      Az (örök város) azonban ideiglenes szállásnak bizonyul jópár közel-keleti, vagy távol-keleti településhez képest. A ma is lakott települések között megtalálhatjuk Szíria fővárosát, Damaszkuszt, vagy akár a három világvallás szent helyeként is tisztelt Jeruzsálemet. Említhetjük az iraki háború idején megsérült Babilont, de Irak területén van a híres, bár ma már nem lakott ősi sumer városok, mint Uruk, Lagas, Kis.

-*-

    Az ásványi anyagokban gazdag termál forrásvíz, melyet a föld belseje melegít fel, minden bizonnyal az ember számára ismert legfontosabb természetes gyógymód. A Magyarországon található gyógyvizek különösen reumás kezelésekben valamint rehabilitációs programokban fejtik ki jótékony hatásukat. A modern élet által okozott stressz és megterhelés oldására kiválóan alkalmas a termálvízben való relaxálás. A termálfürdők látogatása sok magyar számára hozzátartozik a mindennapi élethez. A vendégeknek kezelési programjukként a termálvíz használata napi 20 percig javasolt.

Hazai termálfürdők:

Ballószög, Balmazújváros, Berekfürdő, Csokonyavisonta, Gárdony, Jászberény, Makó, Szeged, Szentes, Tiszaújváros, Zalakaros.

-*-

     Mostanra szinte mindegyik fitneszklubban és uszodában található már szauna,de sajnos még nem elég közismert, hogy milyen jótékony hatásai vannak, ezért a vendégek nagy része nem él a lehetőséggel.Sokan talán azért nem mennek be, mert "elviselhetetlenül" meleg van odabent, mások nem szeretnének félmeztelen emberekkel közösen izzadni, és még sok más kifogást is hallani.
Pedig megérné...

Nézzünk meg néhányat a jótékony hatásai közül:

Érrendszeri

Javul a test vérellátása, mivel a hajszálerek kitágulnak a meleg hatására így nagyobb átmérőt biztosítanak a vér áramlásának, s ezzel több oxigént tud a szervezetünk eljuttatni a sejtekhez.
Mindez elősegíti a sejtek megújulását és a gyorsabb anyagcserét, amelyek nagyban hozzájárulnak a szervezet ellenálló képességének növeléséhez, azaz az immunrendszer erősítéséhez.

Méregtelenítés

A szauna 80-90 fokos melegében az emberi szervezet fokozott igénybevételnek van kitéve, melyre testünk verejtékezéssel/izzadással reagál. A verejtékkel a bőrünkön át távoznak a szervezetünkből a lerakódott méreg- és salakanyagok.

Stresszoldás

Természetesen az emberek különböznek egymástól, mégis ki lehet mondani, hogy a szaunázás majdnem mindenkire nyugtató hatással van. A meleg símogatása nyugtatólag hat az emberekre. Egy szauna kabinban általában a félhomály, a csend és a meleg a három állandó vendég, s ezek mellett elmondhatatlanúl könnyű a bensőséges kégkör megteremtése.

Bőrápolás

A meleg hatására a hámsejtek is megújulnak, így látványosan megújul a bőr is, amely bársonyosabb lesz. A szaunázás során a
hideg-meleg hatások váltakozása az összehúzódás és kitágulás által rugalmasabbá teszi bőrünket.

Zsíradéklerakódás

A szaunázás nem fogyaszt, hiszen a súlycsökkenést a izzadással járó vízveszteség okozza, amelyet célszerű a szaunázás
végeztével pótolnunk. Ugyanakkor a felgyorsult vérkeringés által létrejövő fokozott anyagcsere lehetővé teszi, hogy
csökkentsük a zsíradéklerakódást.

-*-

A gyémántok királynője  

   
 
A hiedelem szerint a Kohinoor a tűz és a föld frigyéből született, igazi ékességét azonban az emberi kéznek köszönheti. Sokak szerint ez a gyémántok legszebbike. Az ásványok és a drágakövek rajongói szerint a Kohinoor a legszebb és legértékesebb kincs a világon. 
  
Pedig nem ez a legnagyobb és legfényesebben csillogó gyémánt, ám a vele kapcsolatban keringő történetek, kalandok mindörökre felbecsülhetetlen értékűvé varázsolták.

Furfangos helyre rejtették

Négyezer évvel ezelőtt talált rá az érdekesen csillogó kőre egy szerencsés indiai. Előbb kereskedők, majd indiai méltóságok adták kézről kézre a gyémántot. India közben háborúba keveredett Babur szultánnal, a későbbi Nagymogul birodalom alapítójával, aki elfoglalta Agra városát. A megfélemlített emberek ajándékokkal kedveskedtek a szultánnak, így történt, hogy Baburé lett a gyönyörűséges drágakő. A legenda szerint a mogul uralkodók tulajdonában maradt mindaddig, amíg Nadirsah, a perzsák uralkodója – aki elfoglalta a mogul fővárost – a gyémántot is meg akarta szerezni magának. A hagyomány szerint a kő a mogul trónt díszítő madár egyik szemét ékesítette, de Nadir hiába kereste. Egy háremhölgy árulta el Nadirnak a titkot: Mohamed szultán a turbánjában őrzi a kincset. Nadir furfangos módon szerezte meg a gyémántot. Óriási mulatságot rendezett a szultán tiszteletére, ahol azt javasolta: barátságuk megpecsételéséül cseréljék ki turbánjaikat… Amíg Mohamed elveszett kincse felett kesergett, Nadir a sátrában elámult a gyémánt különös fényétől. Meglepetésében csak annyit mondott: Koh-i noor. Ami annyit jelent: a Fény Hegysége.

Férfi nem érhet hozzá

A Kohinoor gyémántot először 1304-ben említik írásos források. Ekkor még 186 karátos, oválisra csiszolt kő volt, és a mogul birodalomból került a perzsákhoz. Amikor Nadir sahot kivégezték, leszármazottai igényt tartottak a drágakőre, de a kereskedő céhek hadisarcként megtartották maguknak, majd 1849-ben Viktória királynőnek ajándékozták. A királynő a Kohi-noort eredeti formájában mutatta be az 19851-es londoni kristálykiállításon, ahonnan a legtöbb kíváncsi látogató csalódottan távozott. Ugyanis sokkal fényesebbnek és nagyobbnak képzelték a követ. Viktória később az eredeti gyémántból kisebb, fényesebb követ csiszoltatott.

1937-ben, amikor Erzsébet királynő koronázására új korona készült – amelyet több mint 2800 gyémánt díszit -, a híres Kohinoor lett a korona fő ékessége. A gyémántokat Erzsébet az édesanyjától örökölte, aki a Kohinoort addig brossként, a többi apróbb drágakövet pedig karkötőként viselte. A legenda szerint a Kohinoor szerencsétlenséget hoz, ha férfiruhát díszít, ezért a gyémántot csak a királyi család nő tagjai hordhatják. A gyémánt ma 108, 93 karátos, és londoni Tower földalatti kiállítótermében látható.

Csodás varázserő

A gyémánt különös jelenség. Sejtelmes csillogása rabul ejti az embereket, keménységével semmi sem vetekedhet. Talán ezért is vált a szerelem szimbólumává. Hihetetlen, de a gyémánt a legegyszerűbb drágakő: csak szénből áll, a grafittól csupán az atomok kötésében különbözik. Keménysége miatt kizárólag másik gyémánttal csiszolható.
Kezdetben varázserőt tulajdonítottak a drágakőnek, mert a hiedelem szerint elűzi a gonosz szellemeket. A csiszolatlan gyémántok a híres lovagok páncéljait ékesítették, a metszettek pedig kizárólag az uralkodókat illették, tulajdonosuk erejét és hatalmát voltak hivatott hangsúlyozni. A gyémánt a 15. században vált a szerelem jelképévé; az osztrák Maximillian főherceg volt az első, aki gyémántgyűrűvel jegyezte el a burgundiai Mary hercegnőt.

-*-

 
 
     A bécsi Anton Neumayr belgyógyász professzor, aki eredetileg zongoraművésznek készült, és a salzburgi Mozarteumban tett zenei érettségi vizsgát, nagy zeneszerzők halálának igazi okát kutatja. 

     Egykorú feljegyzések, életrajzok, kórlapok alapján megállapította, hogy Mozart nem reumatikus láznak esett áldozatul-mint ezt háziorvosa, dr. Thomas Closset a halotti bizonyítványba írta-, hanem a rajta végrehajtott sorozatos érvágásoknak. Mozart magas lázzal feküdt, amikor az utolsó érvágás után elvesztette eszméletét, és többé nem tért magához. A zeneszerző gyermekkora óta a reumatikus eredetű láz, amely a szívizomzatra is károsan hat, de Neumayr professzor szerint ettől még hosszú évekig élhetett volna. A halotti bizonyítványban szereplő hidegrázással kísért lázat egyes orvostörténeti kutatók vesezsugornak tulajdonítják.

     Neumayr professzor azt írja, hogy Mozart, halála előtt egy nappal, este még barátaival elénekelte Requiemjének egyik szólamát, márpedig egy súlyos vesebajban szenvedő beteg erre nem lett volna képes. Azt a korabeli pletykát pedig, hogy Mozartot vetélytársa Antonio Salieri mérgezte meg, Neumayr professzor egyenesen badarságnak tartja.

 Ha valaki szereti az életrajzokat olvasni figyélmébe ajánlom Weiss,David:Mozart-Szent és profán című könyvét.A könyv olvasása közben és utána is garantáltan felejthetetlen élményben lesz részed.

-*-

...hogy 1956 Október 22.-én született Budapesten

Pályafutását a Kócbabák énektrióban kezdte, amely 1975-ben a Neoton együtteshez csatlakozott. 1979-ben Neoton Família néven felléptek a MIDEM fesztiválon, innentől Newton Family néven külföldön is ismertté váltak.1983-ban Yamaha-nagydíjat kaptak, 1986-ban elnyerték a szöuli fesztivál közönségdíját. 1990 óta szólólemezeket is kiadott és Éva-Neoton néven szerepelt. Lemezeiből: Kék korszak (szóló), A Sárkány Éve (szóló), Kalapot fel (Neoton), A kocka el van vetve (Neoton).

-*-

     Lábaink nem csupán támaszként szolgálnak, hanem sokkal többre képesek. Úgy tartják, hogy az emberi test fel van térképezve a talpon. Minden egyes testrésznek és szervnek megvan az idegvégződése a talpon. A kapcsolódó pontok masszírozása a talpon regeneráló és megelőző hatású valamint fokozza a test öngyógyító képességét. Ezen túlmenően, a masszázs oldja a feszültséget, segít a relaxálásban, és olyan érzést kölcsönöz, mintha az ember a fellegekben járna. A kezelés időtartama: 30 perc

Drága ékszerek, mesés gyógyulások

A színes köveknek már az ősember is varázserőt tulajdonított, az ókori Egyiptomban amulettekbe foglalták, a rómaiak karkötőként viselték. A féldrágakövek gyógyító hatásában ma is sokan hisznek.

Divat a féldrágakő: nyakékeket, karkötőket díszítenek velük. Nem csupán szépségük miatt hordanak ilyen ékszereket egyre többen, hanem mert meggyőződésük, pozitív energiát sugároznak. Mindegyiknek más-más a hatása: az egyik méregtelenít, a másik védi a különböző szerveket, és van, amelyik erősíti a lelket – állítják egyes természetgyógyászok. Halkan hozzátesszük: tudományos vizsgálatokkal ezeket a folyamatokat még nem sikerült bizonyítani.

Melyiket válasszam?

Olcsó, foglalat nélküli kő mostanában mindenütt kapható: egzotikus holmikat kínáló boltokban, áruházakban, ezoterikus könyvesboltokban. Mindegy, hol vásárol, az viszont nagyon fontos, hogy valódi követ vegyen, ne hamisítványt, üveget, netán műanyagot. Nézegesse a szépséges köveket, gyönyörködjön színükben, csillogásukban és formájukban. Hagyja, hogy hassanak önre, és válasszon a megérzéseire hagyatkozva. Vegye a kezébe a legjobban tetsző követ – ha átmelegíti a tenyerét, vagy kellemes bizsergést érez, akkor jót fog tenni. Ha hideg marad a keze, és nem érez semmit, akkor ez mégsem az Ön talizmánja. Választhat úgy is, ha tudja, milyen gyógyító hatást szeretne elérni.

Kő a holdfényben

A gyógyító kövek nem csupán pozitív energiát sugároznak, képesek kiszűrni a rosszakat is. Hogy ez a hatásuk megmaradjon, rendszeresen tisztítani kell a csillogó kavicsokat. A legegyszerűbb, ha egy percig hideg folyó víz alá tartja. Ezután a követ tegye ki a napra, legjobb reggel vagy napnyugtakor. A telihold lágy fényénél is feltöltheti a köveket energiával.

Hol a leghatásosabb?

Közvetlenül a testén hordva hat a leginkább: ékszerként, esetleg kis vászonzacskóban. Ha igazán erős hatást akar elérni, legalább tojás nagyságú követ kell választania.

Tigrisszem

Fekete-sárga színű, vasoxidot tartalmazó kvarcféleség. Legfontosabb lelőhelye Dél-Afrika. Megnyugtatja az idegeket, elmulasztja a fejfájást.
Tipp: Csak néhány napig hordjuk, különben energiát rabol a szervezettől.

Hematit

Átlátszatlan, fémfényű, ha vékony lapot csiszolnak belőle, vérvörös színű. Ezért vérkőnek is nevezik. Fő lelőhelye Észak-Amerika. Régebben azért viselték, hogy megóvjon az elvérzéstől. Élénkíti az anyagcserét, erőt ad és jókedvre derít.

Türkiz

Egyike a legrégebben bányászott drágaköveknek. Égkéktől zöldig változhat a színe (ez vas- vagy réztartalmától függ), némelyiket fekete „pókháló” erek szövik át. Az iránit tartják a legszebbnek. Veszélytől, betegségektől véd. Méregtelenít, csökkenti a fájdalmat, frissítő, élénkítő hatású.

Jade

Két típusa van: a jadeit és a nefrit. A jadeit lehet zöld, lila, rózsaszín, sőt sárga is. A legértékesebb a smaragdzöld színű. Burmában és Kínában a leggyakoribb. A nefrit kemény, mint az acél, sötétzöldtől krémszínűig változik a színe. Kínában évszázadok óta faragják. Már a spanyol gyarmatosítók viselték amulettként, lágyékkőnek vagy vesekőnek nevezték. Erősíti a veséket, növeli az önbizalmat.

Malachit

Általában átlátszatlan zöld, világos és sötétebb zöld csíkokkal. Nagyobb mennyiségben rézbányákban fordul elő. Csökkenti a szervezet elsavasodását, erősíti a női szerveket, és segít, ha döntést kell hozni.

Lazúrkő (Lápisz lazuli)

Kék színű kőzet, a legjobb minőségű intenzív kék, apró fehér és bronzszínű piritfoltokkal. Afganiszánban bányásszák a legszebbeket. Azt tartják, hogy megvédi viselőjét minden rossztól.

Gránát

Sötétvörös, fekete, lehet rózsaszínű is. Világszerte előfordul. Régebben a gránátlemezeket templomok ablakaira alkalmazták. Levertség, depresszió ellen hordják, régen a szív melegítésére is ajánlották.

-*-

     A kockázati tényezők, vagy másképpen "rizikó-faktorok" azok a körülmények, amelyek megléte bizonyítottan megnövelik egy adott betegség kialakulásának valószínűségét. Ezeket ma már egészen pontosan ismerjük:

öröklött hajlam

túlzott sófogyasztás

magas vérzsírszint

alacsony fizikai aktivitás

elhízás

italozás

stressz

dohányzás

     Fontos, hogy amennyire csak lehetséges, kiküszöböljük életünkből a kockázati tényezőket. A hipertónia egyik lehetséges okozóján, a családi háttéren, a "génjeinken" ugyan nem tudunk változtatni, de megfelelő életformával az öröklött hajlam tényleges megnyilvánulását is mérsékelni lehet. Az összes többi veszélyforrást viszont teljesen kiiktathatjuk életünkből. A kockázati tényezők közül a dohányzás a leggyilkosabb.

-*-

     Már a francia eredetű masser szó is árulkodik a kezelés lényegéről: a testet gyúrásnak, tervszerű ütögetésnek, simogatásnak, dörzsölésnek vagy remegtetésnek vetik alá. Lazító és egyúttal élénkítő hatással van a szövetekre és az izomzatra. Felélénkíti a vérellátást, helyreállítja a bőr funkcióit és a nyirokáramlást. A légzés mélyebbé válik. Célszerű a masszázs előtt azinfravörös fény segítségével elvégzett hőterápia igénybevétele.

      Különböző indikációk és terápiák esetében különböző maszázsformák alkalmazandók:

klasszikus masszázs, akupresszúra, lazító masszázs, nyirokdrénezés, lábreflexzóna-masszázs, kötőszövetmasszázs, kefemasszázs, víz alati nyomásmasszázs és meridiánmasszázs.

-*-

   Azokat a föld mélyéről feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizeket nevezik gyógyvíznek, amelyeknek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását szigorú előírásokhoz kötött orvosi vizsgálatokkal kimutatták. A gyógyvizek Magyarországon általában, de nem feltétlenül termálvizek, azaz 30 °C feletti hőmérsékletűek. Külföldön gyakoriak a 20 °C alatti gyógyvizek, ezeket melegíteni kell, hogy fürdőzésre alkalmasak legyenek.

   Ásványvizet Magyarországon csak az Országos Gyógyhelyi és Fürdőügyi Főigazgatóság nyilváníthat gyógyvízzé a szükséges orvosi vizsgálatok után.

~*~

Magyarország gyógyvizei;

Egyszerű szénsavas vizek

Ezeket savanyú víznek is nevezik, 1 l vízben 0,6 g-nál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógy célra is felhasználják.

Ilyen források: Maconka (Nógrád megye), Répcelak, Mihályi.

~*~

Földes, meszes vizek

Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén-karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív és gyomorbetegségek kezelésére is használják.

Ilyen források: Budapesten Császár fürdő, Lukács fürdő, Rácz fürdő, Rudas fürdő és Gellért fürdő, de az ország több pontján is vannak ilyen források és kutak: Csopak, Esztergom, Kékkút, Mohács, Székesfehérvár.

~*~

Alkalikus vizek 
 
A Termál- és Gyógyfürdő fogadóépületeFőképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrogén-karbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb és leghatásosabb a bükkszéki Salvus gyógyvíz.

Ilyen források: Balf, Békés, Bükkszék, Gyopárosfürdő, Gyula, Makó, Mezőtúr, Nagyszénás, Tótkomlós, Szeged/Anna, Szécsény, Szolnok, és még több helyen is.

~*~

Kloridos vagy konyhasós vizek

nátrium- és kloridionokat tartalmaz . Alkalmazzák a reuma, női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat.

Ilyen források: Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sóshartyán/Jódaqua, Pesterzsébet, de hasonló gyógyhatásuk van az alföldi sziksós tavaknak: Dunapataj, Gyopáros, Kakasszék, vagy a Nyíregyháza-sóstó.

~*~

Keserűvizek

Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.

Ilyen források: Őrmezőn a „Hunyadi János” és a "Ferenc József", a nagyigmándi „Igmándi”-, vagy a tiszajenői „Mira” keserűvíz.

~*~

Vasas vizek

Egy literben 0.03 grammnál több kétszer szénsavas vasat tartalmaznak, többnyire sok szabad szénsav, kétszer szénsavas nátrium és kalcium, néha konyhasó, néha kénsavas nátrium mellett. Eszerint beszélhetünk tisztán vasas vizekről, alkális, alkális-konyhasós, földes és glaubersós vasas vizekről. A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény.

Ilyen források: A parádi Clarissa- és István-forrás vagy a mohai Stefánia-forrás vize.

~*~

Kénes vizek 
 
Balfi víz-palackozó üzemeA ként kénhidrogéngáz, karbonil-szulfid (COS), ritkán nátrium-szulfid, kalcium-szulfid alakjában tartalmazzák. Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.

Ilyen források: Budapesten az „Imre”, a „Lukács” és a „Rudas” fürdő egyes forrásai, valamint Aranyos fürdő, Balf több forrásának, Parád Csevice forrás, Erdőbénye, kénes termálvize van Harkány, Mezőkövesd több fúrt kútjainak.

~*~

Jódos–brómos vizek

Általában ezek egyidejűleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli. A legismertebb sóshartyáni „Jodaqua” (e:jodakva) palackozva kerül forgalomba.

Ilyen források: Debrecen, Kiskőrös és Hajdúszoboszló (meleg), Pesterzsébet (hideg).

~*~

Radioaktív vizek

Rádiumiont, radon-gázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés, és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek.)

Ilyen források: A Rudas, az Imre, a Gellért fürdő forrásai, Eger, Miskolctapolcai, és a Hévízi-tó. A Hévízi-tó, a világ legnagyobb termál tava, amely egyszerre különleges természeti képződmény (Hévízi-gyógyító Természetvédelmi Terület) és gyógyhely is (Hévízgyógyfürdő).

~*~

Egyszerű hévizek (Akratotermák)

Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén.

Ilyen források: Budapest: Római-fürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Kács fürdő
 

-*-

 Baljós drágakövek

    A drágaköveknek különös erőt tulajdonítanak. Talán azért, mert igen nehéz, és sokszor veszélyes felhozni őket a föld mélyéből vagy a tengerből, esetleg amiatt, hogy gyönyörűek, értékesek ls meglehetősen ritkák. Bármi legyen az oka, úgy tartják, hogy védelmet nyújtanak, figyelmeztetnek a veszélyre, és jó, vagy balszerencsét hoznak.

    A 20. század elején kapott szárnyra a hír, hogy a sokak által csodált, egyedülálló ritkaságnak számító kék Hope-gyémántot megátkozták. Utolsó magántulajdonosa, Evelyn Walsh McLean azt állította, hogy a szerencsétlen ékkövek szerencsét hoznak neki, szemben korábbi viselői tragikus kimenetelű életével, és valóban: a fiatal nő - bár rendszeresen viselte az ékszert -, túlélte az átkot, és békés, egészséges, boldog életet élt.

Gyilkos Opál?

    Valaha az opált tartották a legszerencsésebbnek minden drágakő között. A 19. században baljóslatú kőként híresült el. A fáma szerint a spanyol XII. Alfonz király (1857-1885) egy opálkövet ajándékozott a feleségének, aki hónapokon belül meghalt, majd a kő későbbi tulajdonosai, beleértve magát, a királyt is, (idő előtt) elhaláloztak. Ez persze akkoriban történt, amikor sokan veszítették életüket fiatalon a kolera következtében.
Azt viszont megfigyelték, hogy az opál fényesen ragyog viselője haláláig, akkor viszont megfakul. Ma már közismert tény, hogy az opál reagál a testhőmérsékletre.

Talizmánkövek

    Többféle talizmánkő létezik, de legismertebbek a hónapokhoz kapcsolódó drágakövek. A januáré a vörös gránát, amyle óvja az utazót, a februáré a bíbor ametiszt, ez a részegség ellen véd. A márciushoz a tengeristennők halvány kék akvamarinja tartozik. Az áprilisé a gyémánt, amely egyszerű kavicsnak látszik, míg meg nem csiszolják; a májusé a smaragd, a júniusé az alexandrit (II. Sándor cárról kapta a nevét), vagy a gyöngy, amelyet hajdanán csak a királyi család viselt. A júliushoz a rubin tartozik, a gonosz elleni talizmán. Az augusztusé a peridot, ezt egykor úgy nevezték: a nap ékköve. A szeptemberé a zafír. Az októberé az opál; a novemberé a sárga topáz, a decemberé pedig a türkiz, amelyet Törökországból hoztak Európába.

A Kohinoor-gyémánt

    Ez a ragyogó gyémánt kétségtelenül Indiából érkezett, de korábbi tulajdonosait, és származását nem ismerjük. Egyesek azt állítják, hogy magához Krisna istenhez tartozott, ezután jutott India első mogul uralkodójához, Babur sahhoz (1483-1530), azután Dzsahán sahhoz,  (1592-1666), aki a Tádzs Mahalt építette.
A történet szerint a gyémánt a perzsa (mai Irán területe) Nadír sahtól (1688-1747) kapta a nevét, aki Mohamed sah (1702-1748), az utolsó mogul uralkodó turbánjáról vette el, amikor csatában legyőzte őt. Ahogy meglátta az ékszert, azt kiáltotta: Koh-o-noor, vagyis fényhegy.
Sok későbbi tulajdonosa került börtönbe vagy száműzetésbe, akik a követ hibáztatták balszerencséjükért...

-*-

 
    Sajnos Magyarországon még mindig kevés a kultúrája a protokollnak, pedig az egyik legfontosabb szempont az üzleti vagy diplomáciai érintkezésnek. Nem mindegy mikor mit veszünk fel, ezért nem árt tisztáznunk a dress code (öltözet szabályok) fogalmát.
 
    Az üzleti és diplomáciai közeg öltözködését protokoll szabályozza az úgynevezett dresskód segítségével. A dresszkód előírja, hogy milyen alkalmakkor, vagy az irodában melyik a legmegfelelőbb öltözék. A kód lehet éppenséggel "alacsony" is, eleganciát nélkülöző, ilyenkor pontosan a nagyestélyi és a frakk a rossz választás. Fontos tudni az esemény időpontját, férfiaknál és nőknél is vannak "időzónák". Általában ezt a hat óra előtt és utáni időszakra bontják fel. Előbbi esetben a férfiaknál például nem illik szmokingot felvenni.

Haladjunk is sorban, "felülről lefelé":

White tie (evening dress, full evening dress)
(megkötött,kötelező)

A legelegánsabb, legkötöttebb ruházatot megkövetelő szint, eltérésre minimális a lehetőség. Diplomáciában főleg a legmagasabb szintű, évenkénti nagykövetségi fogadások, vagy királyi családok fogadása esetén találkozhatunk ezzel a kóddal, magyarán viszonylag ritkán fog Ön felöltözni így.

Férfi ruha:

Selyemfrakk, fehér mellény, vasalt, merev nyakú ing, szigorúan fehér csokornyakkendő.

Női ruha:

Szigorúan nagyestélyi, lehetőleg könyökig érő kesztyűvel, jelentős, de szolid ékszerrel.

Black tie (fekete csokornyakkendő)

A Black tie csupán némi lazítást jelent az white tie-hoz képest. Valójában a legtöbbször a Balck tie-val találkozol a meghívókon. Számos, egymást keresztező változata van.

Férfi ruha:

Fekete szmoking, fekete csokornyakkendő, black tie optional, black tie invited esetében lazítani lehet rajtuk. Elmaradhat a csokornyakkendő, előkerülhet a fekete nyakkendő. Fekete inget (és különösen élénk színűt) semmiképp nem ajánlunk.

Női ruha:

Ujjatlan estélyi kesztyű nélkül, esetleg koktélruha, a creative black tie, vagy formal esetén már kacérabb, rövidebb koktélruha, élénkebb színekben is.

Semi-Formal, After Five, Informal (ceremónia nélküli)

Ez a kód már hétköznapi viseletet (is) jelent, emellett természetesen nagyon gyakran találkozunk vele a meghívókon.

Férfi ruha:

Urak esetén már lekerül a szmoking, helyét átveszi a mindenképp sötét színű öltöny, lehetőleg mellénnyel, esetleg csokornyakkendővel.

Női ruha:

A hölgyeknél a koktélruha mellett már az elegáns kosztüm is megfelelő, különösen az informal esetén.

Business Formal:(hivatalos,ünnepélyes)

Nem egy agyműtét feladat egy ilyen dresscode-ra öltözni, hiszen nap mint nap így öltözködünk. Tipikus munkavacsorára, vagy üzleti ebédre alkalmas.

Férfi ruha:

A Semi-Formallal többnyire megegyező, társaságtól és helszíntől függően változhat feszessége.

Női ruha:

Nők esetén kötelező kosztüm, ide a koktélruha már túl sok, sőt, kifejezetten ártalmas. Ezt annyiban lehet kombinálni, hogy több ékszerrel, esetleg harsányabb, de finom színekkel öltözünk.

Casual: (alkalmi)

Nincs megkötés, bármi hordható.

Férfiak:

Világos szövetnadrág, világos ing, sportzakóval.

Női ruha:

nadrág, blúz,

ebben az esetben nincsenek megkötések, ránk bízzák, hogy mit viseljünk. Magyar megfelelője hétköznapi. 

-*-

    A fürdő során a finoman örvénylő víz gyengéd masszírozása mellett a vízhez kevert méz, és tej hatását is felhasználják, hiszen ezek az anyagok rendkívül gazdagon tartalmaznak természetes ásványi anyagokat, nyomelemeket, vitaminokat, ezen kívül a méznek bőrlágyító és antibakteriális hatása is ismert. A kezelés után 20 perc relaxálás, pihenés javasolt. Időtartama: 20 perc.

-*-