Tudtad ?

Hogy mos a szappan?

„Hogyan oldja a szappan a zsírt, ha a szappan is zsírból készült? A zsír zsírt old?”

Liebig, a nagy német vegyész mondta: „Valamely nép kultúrájának legbiztosabb mértéke a szappanfogyasztás nagysága.” Hogy ez az adat mennyiben mutatja egy nép kulturáltságát, valószínű nem mérvadó, de az biztos, hogy szappant már évezredek óta használ az ember, bőrének és ruházatának tisztántartására. Bár egy darabig a higiénia hiánya nem okozott gondot az embereknek, egy idő után ismét felmerült; látótérbe került a római fürdőkultúra és a testápolás fontossága. Babilóniában és Egyiptomban időszámításunk előtt jóval már készítettek a szappanhoz hasonló, állati és növényi zsiradékból, alkáli sók hozzáadásával nyert, tisztálkodószert. Az ókori görögök és a rómaiak hamuval, agyaggal, homokkal és habkővel ápolták testüket.

A szappan az egyik legősibb mosószer, melynek alapanyagát elsősorban állati vagy növényi eredetű zsiradékok képezik. A kozmetikai ipar gyakran használ kókuszzsírt, olívaolajat, pálmaolajat és egyéb, a húsipari feldolgozás során melléktermékként jelentkező állati zsiradékokat a gyártása során.
Tulajdonképpen egy olyan felületaktív anyag, ami vízzel együtt képes tisztító-, mosóhatást kifejteni.

Kémiai oldalról megközelítve nagy szénatomszámú zsírsavak nátrium- és káliumsói, amiket ha NaOH-val (nátrium-hidroxid, lúgkő) együtt főznek, akkor glicerin és a karbonsavak nátriumsója keletkezik. A glicerin és az említett só még összekevert állapotában az oldatba konyhasót adagolnak melynek hatására a szappan kiválik az oldatból. Nagyszerű tisztítóhatása annak köszönhető, hogy a molekulák egyaránt rendelkeznek hidrofil (vizet vonz magához) és hidrofób véggel (víztaszító), amelyek közül az egyik feloldja a szennyeződéseket, míg a másik feloldódik a vízben. A szappan a testek felületére tapadó zsírokra és egyéb anyagokra emulgáló hatást fejt ki, finom eloszlásra kényszeríti a szennyező anyagokat, miáltal ezek vízzel könnyen kiöblíthetők és eltávolíthatók lesznek. Mosás során, a karbonsav-szénlánc végén található nátrium a vízben jól oldódik, a lánc vége pedig a zsírokban, így a ruhán lévő szennyeződés a molekulának a karbonsav szénláncú vége tapad (oldódik benne), míg a nátrium víz irányában helyezkedik el. Sok-sok ilyen molekula körbefogja a szennyeződést, a nátriumvégződések pedig a víz irányba rendeződve biztosítják, hogy az így létrejött nagymolekula a vízben mozoghasson, a felületről eltávolodhasson. A habzás a leválasztott részecskék mechanikai eltávolításában tölt be hasznos szerepet.

A szappanok használata mellett azonban sokkal érdekesebb dolog lehet a mosódió használatának elterjedése, napjainkban. A dió héjában található ragacsos anyag – a saponin – úgy viselkedik, mint a szappan. Zsíroldó hatásának köszönhetően eltávolítja a szennyeződéseket a textíliából, anélkül, hogy a színek veszítenének élénkségükből, vagy kárt tenne az anyag szerkezetében. A mosódiót, amely bőrbarát és környezetkímélő mosószer, bátran lehet ajánlani allergiás- vagy bőrbetegségekben szenvedőknek, érzékeny bőrűeknek.

(Szabados Melinda,  National Geographic Online)

~¤~

Ennek az elektroterápiás kezelésnek a lényege, hogy galván árammal juttatnak be gyógyszert a szervezetbe. Izületi gyulladás, idült degenerativ kopásos és gyulladásos izületi valamint gerinc megbetegedések esetén javasolt.

A kezelés idotartama: 12-16 perc.

A legismertebbnek is nevezhetnénk a C-vitamint. Ez a szervezet működéséhez elengedhetetlen vitamin ellenállóbbá teszi sejtjeinket a vírusokkal szemben, főleg a dohányosok és a nagyvárosi szmogban élők szenvedik hiányát. Nemcsak a citrusfélék tartalmazzák, hanem a csipkebogyó, a feketeribizli, és a káposztafélék is. Egy pohár természetes úton savanyított káposztalé gazdag C-vitaminforrás, és frissítő ital is egyben.

Természetesen nem ajánlott túlzásba vinni a vitaminok bevitelét, és két-háromféle tablettával is bebiztosítani magunkat. Aki sokoldalúan, egészségesen táplálkozik, annak még tél végén sem kell multi-adagokkal bombáznia a szervezetét. Tél végén elsősorban arra ügyeljünk, hogy megfelelő mennyiségű C-vitamint, és az éghajlatunk miatt D-vitamint tartalmazzon az étrendünk. Fogyasszunk teljes értékű gabonát többféleképpen elkészítve, ilyen például a zab, a hajdina vagy a rozs. A gyökérzöldségekkel (cékla, répa, burgonya, karalábé) a káposztafélékkel és a hagymával is csak jót teszünk szervezetünknek. Ha a nassolásról nem tudunk leszokni, akkor legalább aszalt gyümölcsöket, a "nagymama" birsalmasajtját vagy olajos magvakat rágcsáljunk. Igyunk naponta friss gyümölcslevet, a citrusfélék mellett az almából is nagyon finom levet centrizhetünk.

~¤~

Megtalálták a világ legöregebb élő fáit.

Feltehetően a világ legöregebb élő fáira, egy csoport lucfenyőre bukkantak Svédország nyugati részén.

A lucfenyőkre (Picea abies) Svédországot Norvégiától elválasztó hegységben, Dalarna megyében leltek. A fák oly nagy magasságban élnek, hogy elkerülték modern korunk összes veszélyét, beleértve a fakitermelést, ugyanakkor meg kellett küzdeniük az időjárás viszontagságaival.

A fák szénizotópos kormeghatározását Floridában, Miamiban végezték, s mint kiderült, a legidősebb közülük 8000 éves. „Ez alapján a svéd lucfenyők a világ legidősebb élő fái” - nyilatkozta Leif Kullman, az Umeai Egyetem professzora. Az eddigi rekorder, a kaliforniai famatuzsálem - egy szálkásfenyő (Pinus aristata) – korát „mindössze” 4500-5000 évesre becsülik.

Ezek a „lucfenyők voltak az első fák, amelyek a legutóbbi jégkorszak után gyökeret eresztettek" - vélekedett Lars Hedlund, svéd ökológus és klímakutató. Mint rámutatott, a svéd famatuzsálemek révén megismerhető minden egyes klímaváltozás, amely az elmúlt nyolcezer évben bekövetkezett.

(National Geographic Online)

~¤~

A sötétben „bajszával” látó madár

A biológusok zöme általában úgy véli, hogy a kiálló dísztollaknak nincs más feladatuk csak az ékítés. Most azonban két kutató kimutatta, hogy egy kis tengeri madár a macska bajuszához hasonlóan használja a fején növő tollakat, hogy kitapogassa útját a sötét hasadékokban.

A találóan barkós vagy bajszos alkának (Aethia pygmaea) nevezett madarak a Csendes-óceán északi részét szegélyező vulkanikus Aleut- és Kuril-szigeteken szaporodnak. Kis fészekkamrákba rakják le tojásaikat, amelyek csak a szabdalt lávakőzet keskeny járatain át közelíthetők meg. Ráadásul a fészkeket kizárólag éjjel hagyják el és közelítik meg.

A bajszos alka a legdíszesebb a hat alkafaj közül, és egyike a két éjszakai életmódú fajnak. A palaszürke madár szeme fölül és alól feltűnő, fehér tollak nyúlnak ki, a fej tetejéről pedig sötét színű bóbita mered előrefelé.

Az újfundlandi St. Johnban lévő Memorial Egyetem két kutatója, Sampath Seneviratne és Ian Jones arra gondolt, hogy a tollak elrendeződése talán nem véletlenszerű, hanem a tapintás révén segíti a madár tájékozódását a sötétben.

Az elmélet kipróbálásához a kutatók 99 madarat fogtak be a Buldir-szigeten (az alaszkai Aleut-szigetek egyikén) éjszaka, amikor elhagyták a fészküket vagy éppen hazafelé tartottak. Az állatokat azután egy alkafészek kialakításához hasonló felépítésű, fából készült labirintusba helyezték. A kutatók infravörös videokamerával figyelték a madarakat, ahogy elkapják a fejüket a fölöttük lévő akadályok elől, és számolták, hányszor ütik be a fejüket a kísérleti alanyok.

Mindegyik alkának háromszor kellett átmennie a sötét labirintuson. A kutatók az egyik alkalommal leragasztották a kinyúló arctollakat, másik alkalommal a fejtollakra tettek ragasztószalagot, de a hosszú tollakat szabadon hagyták, harmadszorra pedig változatlanul hagyták a madarak tollazatát.

A leragasztott tollú alkák több mint kétszer olyan gyakran ütötték be a fejüket, mint a szabadon hagyott tollúak.

A tüskeszerű fehér tollak az ún. riktális sörték egyik típusát képviselik, amelyekről már korábban is gyanították, hogy tapintásérzékelő funkciót töltenek be. Ezt az elméletet azonban kevésszer tesztelték eddig, és a kísérletek eredménye is változó volt. Például a légykapók csőrét körülvevő sörtetollakról is azt gondolták, segít a rovarok földerítésében. Egy a mostanihoz hasonló kísérletben azonban kiderült, hogy e madaraknak semmi gondot nem okoz a zsákmányszerzésben, ha leragasztják ezeket a tollakat.

Valószínűleg a mostani alkás kísérlet az első, amely azt bizonyítja, hogy ezeknek a tollaknak valóban van szerepük a tapintásban.

~¤~

Talajtisztítás mustárnövénnyel

A két legelterjedtebb mustárnövény egyikét, az úgynevezett szareptai mustárt (Brassica juncea) vetik be moszkvai ökológusok a gépolajokkal és nehézfémekkel szennyezett talajok tisztítására.

A városi önkormányzat egyik illetékese elmondta: a himalájai eredetű növény arról ismert, hogy éppen olyan anyagokkal táplálkozik, amelyek a talajban szennyezésnek számítanak, s ezeket gyorsabban nyelik el, mint amilyen tempóban fel tudnak halmozódni a földben.

A mustáros talajtisztítást kísérletképpen már megkezdték a főváros Szavjolovszkij kerületében. Másutt aszerint ültetik majd ki a mustárt, ahogyan és ahová az ökológusok javasolják.

Májusban a moszkvaiakat a mustár ragyogó sárga virága örvendezteti meg.

Az ökológusok azonban nyomatékosan ajánlják, hogy senkinek ne jusson eszébe gyűjteni a júliusban érő mustármagokból, ugyanis nem tudni, milyen káros anyagokat tartalmaznak majd.

A régebben Kínában és Közép-Ázsiában elterjedt növény is mérges, de szinte minden része nagyon hasznos. A benne lévő hatóanyagot gyógyszerekben az étvágytalanságtól a nemi problémákig sokféle elváltozás kezelésére használják. Őrölt magjaiból az orosz gyógyszeripar mustáros borogatást készít, amely remek hatással van mindenféle megfázás és légúti megbetegedések esetén, és a mustárporos lábfürdő ugyancsak kiválóan enyhíti a megfázásos tüneteket. Illó anyagai fertőtlenítő hatásúak.

A mindenki által ismert mustárt már a rómaiak is ismerték és szerették: a kiáztatott magokat összetörték és megfőzték, majd az így készített pépet mézzel és növényi olajjal keverték össze, úgy fogyasztották, ugyanis kis mennyiségben a mustár elősegíti a gyomornedvek termelődését és az emésztési folyamatot.

A Földközi-tenger térségében őshonos fehér vagy angol mustárral (Sinapis alba) együtt a szareptai mustár a legelterjedtebb mustárfaj. A szárazságtűrőbb és pergésmentes szareptai mustár már csaknem teljesen kiszorította a korábban széles körben termesztett fekete vagy francia mustárt (Brassica nigra), mely amúgy is alkalmatlan volt a gépi betakarításra, és ma már csak gyomként terjedt.

A szareptai mustárt a repcéhez hasonlóan magjának olajáért is termesztik; fontos szántóföldi kultúra Észak-Indiában, Pakisztánban, Kínában, Dél-Oroszországban és Kazahsztánban.

(National Geographic Online)

~¤~

Bár még nem az örök élet titkát fejtették meg, de amerikai kutatók végre azonosítottak olyan génváltozatokat, amelyek meghosszabbítják az emberek életét. Elképzelhető, hogy a férfiakból hiányoznak ezek a változatok, mivel eddig csak női hordozókra bukkantak. Érdekes módon ezek a nők valamivel alacsonyabbak az átlagnál.

„Egyre közelebb kerülünk annak megértéséhez, miért élnek tovább egyes emberek, mint mások” – jelentette ki a sajtónak Nir Barzilai, a New York-i Yeshiva Orvostudományi Egyetem Albert Einstein Kollégiumának kutatója. Ő és munkatársai százévesnél idősebb askenázi zsidó leszármazottakban azonosítottak két génmutációt, amely meghosszabbítja az élettartamot. Kutatásaikról a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban számoltak be.

Mindkét mutáció az inzulinszerű növekedési faktor-I (IGF-I) receptorát érinti. Az IGF-I a testi növekedést és érést mozdítja elő, főként a pubertáskor idején. Azzal, hogy kissé „elrontják” az IGF-I receptorát, a mutációk megbonthatják az IGF-I kötődését, és ily módon lelassítják az érés és az öregedés folyamatát.

Más kutatók korábban már kimutatták, hogy a férgek, a legyek, az élesztő és az egerek élettartamának hosszát hasonló mutációk befolyásolják.

Világméretű kutatás

Barzilai és munkatársai elméletét alátámasztja, hogy a mutáció hordozóiban 37 százalékkal nagyobb mennyiségű vérben keringő IGF-I-et találtak, ami valószínűleg némiképp ellensúlyozza a receptorok rosszabb működését. A hordozók átlagosan 2,5 centiméterrel alacsonyabbak is voltak, mint az átlagpopuláció.

„Ez a nagy horderejű eredmény kétségkívül fel fogja gyorsítani az IGF-I mutációk világméretű kutatását más százéves korú népességcsoportok esetében is” – kommentálta a hírt Martin Holzenberger, aki szintén a hosszú élettartam okát kutatja a franciaországi St Antoine-ban lévő Inserm (nemzeti egészségügyi és orvosi kutatásokkal foglalkozó intézmény) kutatóintézetben.

~¤~

"Lassan készül, mint Luca széke!"

A karácsonyi ünnepkör egyik érdekes napja december 13-a, vagyis Luca nap. De mi is ennek a részben keresztény, részben egyedinek tekinthető magyar szokásnak a története?

Elsőként a keresztény emléket elevenítsük fel. Szent Lucia, akinek alakját köszöntik ezen a napon, a legendák szerint Kr.u. a III. és IV. század fordulóján élt Szicília szigetén, Siracusában. Nemesi család tagja volt, fiatal lány, aki egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy a szent közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Itt álmában megjelent neki a szent, és hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, Lucia kérte meggyógyult édesanyját, ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát. Ebbe az elhagyott vőlegénye nem tudott belenyugodni, s ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél. A fejedelem mindent megkísérelt, hogy Luciát a pogány bálványok előtti áldozat bemutatására kényszerítse, de hiába. Ekkor megpróbálta elvitetni a bordélyházba, hogy ártatlanságában megszégyenítse, de Isten segítségével nem sikerült – még ötven igavonó barommal sem – elvonszolni a szüzet. A fejedelem ezután kiadta a parancsot: olajjal és szurokkal öntsék le és égessék el! Ám a tűz sem fogott Lucián. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte…
Lucia a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek tartották. A hagyomány szerint Lucia neve napján meggyfaágat vágtak, vízbe tették, s ha kizöldült, a lány a következő évben férjhez ment…
A keresztény vallásban tisztelt szent, Lucia mellett élt magyar hazánkban egy ártó, rontó nőalak, még az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány, az úgynevezett Luca-asszony is. Emiatt korábban ritkán adták e nevet a lánygyermekeknek, mióta azonban ez az archaikus hagyomány háttérbe szorult, gyakoribbak lettek nálunk is a Lucák. A Lucia – magyarul Luca – név a lux, azaz a „fényesség” szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének is tekintették. Maga Dante is megemlékezik erről az Isteni Színjátékban. Az egyház is bizonyára azért választotta ünnepének december 13-át, mert a 16. századi Gergely-naptár életbelépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulatnak, a világosság születésének kezdete. Így magyarázható, hogy a magyar népi képzelet szerint is december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona. (Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be. De régen a téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, sőt e napot három és fél évszázaddal Jézus születése után is megünnepelték.)

~¤~

Tünetek és arra ható aromatikus növények

Virusölő hatás: eukaliptusz, citromfű, citrom

Baktériumölő hatás: kakukkfű, fokhagyma, citrom

Gombaölő hatás: babérlevél, diólevél, grapefruitmag, citrom

Antiallergiás hatás: kamilla, cickafarkfü virág, biborkasvirág

Köptető hatás: édeskömény, ánizs, boróka, édesgyökér

Fájdalomcsillapitó hatás: boróka, borsmenta

Helyi érzéstelenitők: borsmenta, kámfor

Viszketés elleni hatás: bazsalikom, borsmenta

Pozitiv gondolkodást fokozó: bazsalikom, rózsa

Szélgörcsök ellen hatók: ánizs, koriander

Náthára hat: kakukkfű, szurokfű, eukaliptusz, borsmenta

Izomgörcsoldó hatású: boróka, torma, paprika, mustár

Izületi fájdalomcsillapitó: kömény, napraforgószirom, boróka

Vesegyulladásra ható: kakukkfü, szurokfű

Méhbántalmakra hat: majoranna, cickafarkfü virág

Prosztataduzzanatra ható: komló, cickafark, héjnélküli tökmag

Daganatellenes hatású: körömvirág, bojtorjángyökér, cékla

Epebántalmakra ható: borsmenta, orvosi zsálya

Nyugtató, félelem ellen ható: citromfü, komló, macskagyökér, orbáncfü

~¤~

Sárgarépa

A sárgarépaszelet olyan, mint az ember irisze, a szemre jó!

Paradicsom

A paradicsom belseje olyan, mint a 4 szívkamra, jótékony a szívnek!
                                                            
Dió

A dió olyan formájú mint az agyvelő, most már tudjuk, hogy három tucat neuro-transzmittert tud képezni, amely segíti az agyműködést.

Szőlő

A szőlő formája, olyan, mint a szívé: szív és vér vitalizáló hatású-

                                         
Rebarbara, zellerszár

A rebarbara, kínai kel, zellerszár olyanok mint az emberi csontok: csonterősítők, 23 %-uk nátrium tartalmú úgyanúgy, mint a csontoké.
 
Füge

A füge telis-tele van magokkal, mint a herék. Spermaszámot növelő hatásáról ismert.

Vesebab

A vesebab segíti a vesék működését.

Édesburgonya

Az édesburgonya alakja hasonlít a hasnyálmirigyre, amely segít kiegyenlíteni a glikémiás indexet a cukorbetegeknél.

Avokádó

A padlizsán, avokádó, körte a méhet és méhnyakot erősíti. Ma már tudjuk, hogy hetente 1 avokádó kiegyensúlyozza a hormonszinteket, megakadályozza a súlyfelvételt terhesség alatt és a méhnyakrákot. Miért? Egy avokádót a virágzástól pontosan 9 hónap érlel érett gyümölccsé. 14 000 növényi hatóanyag mindegyik gyümölcsben.

Olivabogyó

Az olivák erősítik a petefészkek működését.
                                                                      
Narancs

A grépfrút, narancs, citrusfélék hasnolítanak az emlőkre, amelynek elfogyasztása az emlők nyirokrendszerére jótékony hatást fejtenek ki.

Hagyma

A hagymák alakja olyan, mint a sejtek formája. A mai tudomány bebizonyította, hogy a hagyma minden sejtet képes megtisztítani a mérgező anyagoktól és tisztítja a könnycsatornákat.
 

~¤~

Meditálás közben az ember saját magába merül el, ezáltal megszabadul a külső és belső feszültségektől. A koncentrált szellemi összpontosítás állapota a szellemi erő felszabadítását eredményezi. Számos meditációs gyakorlat létezik, amelyek végzése közben általában egy gondolatra, szóra vagy akár tárgyra összpontosítunk. A meditáció alapja eredetileg az isteni utáni spirituális keresés, amiért a meditáció sok vallás esetében nagy jelentősséggel bír.

-*-

A búvárkodás egyik alapfelszerelése a maszk, amely élvezetessé teszi a lent tartózkodást, hiszen ezáltal lehetővé válik, hogy élesen lássunk víz alatt is.

A szabad szemmel a vízfelszín alá merülő személy mindent elmosódottan, homályosan lát. Ennek az az oka, hogy szemünk a levegőben való látáshoz szokott. Igaz, szemünk fénytörő ereje széles határok között mozog, azonban ez sem elég ahhoz, hogy a víz alatt éles kép alakuljon ki. Amennyiben a szemünket egy párhuzamos falú üveglap mögé zárt levegőréteggel elválasztjuk a víztől, akkor élesen látunk, azonban mindent kb. 1/3-dal közelebb és nagyítva.

Kezdetben a testet teljesen körülölelő szerkezeteket készítettek, ahol a látást „viszonylag egyszerűen” egy, vagy két ablakkal oldották meg (pl. Lethbidge búvárhordója, Klingert búvárgépe, vagy a különféle sisakos búvárfelszerelések).

Az 1920-as évek második felében már ipari méretekben gyártottak vízhatlan búvárszemüvegeket, melyeket elsősorban a dél-tengeri gyöngyhalászok használtak. Ezek kétablakos, kaucsukból és üvegből készült szemüvegek voltak, amelyek viselőjük orrát fedetlenül hagyták.

Az ilyen felszereléseknek több hibája is volt: nem lehetett a víz alatt a belekerült vizet eltávolítani és nem lehetett a szemüveget kiegyenlíteni, ami akár súlyos károsodást is okozhatott. Előfordulhatott, hogy az ablakok nem voltak egy síkban, ami pedig a zavartalan, jó látás egyik alapfeltétele. Ennek ellenére sok búvár használt a hőskorban ilyen felszerelést. Később orrcsipesszel egészült ki a búvárok felszerelése, ami megkönnyítette a Valsalva kiegyenlítési módszer végrehajtását (befogott orr mellett levegőt préselünk a fül belső, levegővel telített járatába), illetve a csipesz megakadályozta, hogy a víz az orrba hatoljon. A könnyűbúvárkodás elterjedésével a búvárszemüveg átalakult búvármaszkká, vagyis olyan felszerelés készült, mely az orrot is magába foglalta.

A látótér megnövelése érdekében már az 1960-as években kitalálták az úgynevezett oldalablakos panoráma maszkokat. A maszk alapvetően optikai felszerelés, így érthető, hogy a látáskorrekciót biztosító dioptriás üvegek is régóta rendelkezésre állnak. Az elmúlt évtizedekben többféle érdekes kísérleti maszkkal is találkozhattak a búvárok. Ilyen volt a „nem párásodó” maszk, ami rövid idő után elvesztette hatását, de nem terjedt el a búvárok körében a színkorrekciós maszk sem. Mi lehet a maszk fejlődésének további útja? Léteznek már rádió-adóvevővel felszerelt teljes maszk. A búvárkomputer információinak a maszk üvegére történő kivetítése, érdekes megoldás lehet.

-*-

     
A sertésinfluenzának köszönhetően hajlamosok vagyunk azt hinni, hogy bizony most itt van a világvége, ismét jönnek a világjárványok, nekünk annyi. Sőt, nagymértékben a médiának és Hollywoodnak köszönhetően sokak fejében él a mindenkit válogatás nélkül megölő világjárvány rémképe.
 
Pedig járványok mindig lesznek, s mindig lesz, aki sajnos belehal. A sertésinfluenza eddig 180 országban több mint 4000 embert ölt meg. Anélkül, hogy elbagatellizálnánk a betegséget, vagy akár csak pánikot akarnánk okozni, nézzük meg, milyen világjárványok törtek ki a világban a történelem során, s milyen megoldások születtek az elkerülésükre.

Régi idők járványai, betegségei

Pestis

A fekete halál a történelem egyik nagy visszatérője, szinte minden régiót legalább egyszer sújtott már a történelmünk során. Két fajtája van, a bubópestis és a tüdőpestis. Előbbi esetén a közvetítő leggyakrabban a patkánybolha volt, ugyanakkor a betegség cseppfertőzéssel is gyorsan terjed (tüdőpestis). A betegséget egy baktérium terjeszti, a Yersinia Pestis. Terjedésének és a halálozási arány magas voltának több oka is volt. Higiéniás körülmények, nem megfelelő megoldások, legyengült populáció, háborúk. Bár a 17. század óta Európában már komolyabb járványok már nem törtek ki, bizonyos mértékig gyógyítható is a betegség, a WHO és az országok egészségügyi szervezetei a mai napig regisztrálják és koordinálják a betegség felbukkanó jeleit. Különösen igaz ez az állattartó vidékekre.

Spanyolnátha

A pestis mellett hasonlóan félelmetes hírnévnek örvend a spanyolnátha elnevezésű járvány. Sokan nem tudják, hogy ez volt influenza "A" vírusának első, és egyben legpusztítóbb megjelenése. Az első világháború után kitört járvány több áldozatot szedett mint maga az első világháború. Pontos számokat azóta se állapítottak meg, hiszen az áldozatok tekintélyes része másodlagos betegségekben is szenvedett. Az influenza vírusa erősen mutálódott, így a betegség a legyengült, és gyakran szó szerint éhező lakosság körében szörnyű áldozatokat szedett. Egyedül Spanyolországban jegyezték fel az áldozatok számát (és itt mutatták ki először), így csak találgatni lehet, a kutatók 10 és 100 millió közé teszik az ebben a betegségben elhunytak számát.

Tífusz

A betegségnek számtalan változata van, de mindegyiket a Rickettsia nevű sejtparazita terjeszti, melynek anyagcseréje hiányos, így önállóan életképtelen. A fertőzést az ember a ruhatetűn keresztül kapja el, ami a bélsarával üríti az ember bőrébe, aki ezután kaparással a bőre alá juttatja a parazitát. A lappangási idő két hét-három hét, ezután fejfájás, izomfájdalmak, rossz közérzet jelentkezik. Az ezután következő magas láz mellett gyulladt kötőhártyák, torok, lepedékes nyelv a jellegzetes tünetegyüttes. A bőrön, főleg a törzsön megjelenő kiütések kifakadhatnak, melyek nagyjából egy hét múltán apadni kezdenek, a teljes gyógyulás legalább hat-nyolc hét. Az antibiotikumok megjelenésével lényegében gyógyíthatóvá vált, az egykoron a hadseregek körében hatalmas pusztítást végző járvány.

Himlő

A himlő számtalan fajtáját ismerjük, de természetesen most a bárány- illetve rózsahimlővel (rubeola) nem foglalkozunk. A himlő félelmetes változata a feketehimlő volt, a mai napig az egyetlen, amit sikerült felszámolni. Az orvostudomány sikertörténete ráadásul egy pofonegyszerű móddal, a bárányhimlő, emberi szervezetben kevéssé patogén, lefolyása enyhe. és teljes életre immunitást ad. A fekete, vagy véreshímlő a lefolyás során külső és belső vérzéssel jár, abszolút halálos betegség. Jellemző adalék, hogy a hidegháború örökségeként főleg az USA és a Szovjetunió hatalmas készletekkel rendelkezik belőle, mint potenciális biológiai fegyver.

Szifilisz

Bujakor vagy franc. "Érdekes" betegség, hiszen lényegében nemi úton terjed (vagy anya a gyermekének, vagy pedig közvetlenül fertőzött vér által). A fertőzöttek száma a második világháborúban volt a legmagasabb, köszönhetően a rengeteg fertőzött katonának és megerőszakolt asszonynak. Pár évvel ezelőttig úgy gondolták, hogy a szifiliszt Kolumbus és társai hurcolták be, de nemrégiben egy szegedi, Mátyás király korából származó csontváz tanúbizonysága szerint a betegség jóval korábban elterjedhetett a földrészen. Amúgy a lelet állapota híven tükrözte áldozatának szenvedéseit. A 2008-as lelet egy fiatal szegedi nő lehetett, aki körülbelül egy időben Mátyással élhetett, koponyáján súlyos hegek, lukas állkapocs mutatta, hogy az áldozat élete végén már enni se nagyon tudott. A kezeletlen szifilisz tehát halálos is lehet, súlyos agy, szív és idegrendszeri károsodáshoz vezethet. Penicillin kúrával hatásosan kezelhető, ezért tömeges, járványszerű hatása ma már nincs ennek a baktériumnak.

Malária

A trópusok betegsége a fejlett országokban igen ritka, felbukkanására kicsi az esély. A korszerű szúnyogirtó-szereknek és gyógyszereknek köszönhetően ma már kezelhet, illetve kordában tartható betegség, de teljesen soha vissza nem szorítható. Magyarországon 1956 óta egyetlen autochton, tehát helyben keletkező esetet sem jegyeztek fel, csak trópusi országokból érkező magyar turisták, illetve onnan érkező külföldi állampolgárok voltak érintettek. A betegséget az Anopheles nevű szúnyog nősténye terjeszti, egy egysejtű parazitát. Ez a Plasmodium nembe tartozik, négy változata ismert. A kórokozó a véráramba jutva a májban szaporodik el, majd onnan kikerülve a véráramba kerül és megtámadja a vörösvérsejteket, azokat szinte szétrobbantva.

Sárgaláz

A sárgalázt hasonlóan egy szúnyog, az Aedes-szúnyogok terjesztik. A Flaviviridae családba tartozó vírus Európában gyakorlatilag ismeretlen. A kórokozóvírus a májat és az emésztőrendszert támadja meg. Két fajtája van: a dzsungelláz, és a városi sárgaláz. Nagyon gyakran tünetmentes, vagy csak enyhe lefolyású, de súlyos esetben nagyon gyakran halálos. A tünetmentes szakasz után vérzéses tünetek, vérhányás, orrvérzés, véres széklet. Vese- és májelégtelenség is felléphet. Gyengített vírussal oltják, ami immunitást ad körülbelül 10 évre.

Kolera

A főleg egzotikus vidékeken megjelenő betegségekkel ellentétben a kolera sokszor megjelent az öreg kontinensen is. A nem megfelelő higiéniás környezet és a gyógyszerek hiánya hasonló pusztítást eredményezett mint a pestis. Magyarországon is jól ismert járvány, hiszen az európai megjelenéssel párhuzamosan 1830-ban nálunk is kitört a kolerajárvány, mely főleg a Felvidéken szedte az áldozatait. Két fajtája van, az európai, illetve az ázsiai kolera. Kezeletlenül rendkívül gyors lefolyású, pár órától néhány napig tart. A tünetek hasmenéssel, hányingerrel kezdődnek, izomrángásokkal, lázzal párosulva. A beteg kiürül, egyre gyengébb. A vizelet és széklet-elválasztás megszűnik, vére besűrűsödik, pulzusa kihagy. Mivel a kórokozó gyengén ellenálló, egy egészséges, jó higiénikus környezetben élő ember szervezete könnyen elbánik vele. A probléma akkor áll fenn, ha a kolera más baktériumokkal együtt jelentkezik. Megelőzhető, kontrollálható a rendszeres tisztálkodással, táplálkozással, és a járvány kitörése esetén szigorú karanténnal. 

-*-

 Mivel minden izom a mozgástól válik rugalmassá, arcizmainkat is érdemes tornáztatni, ha nem akarjuk, hogy idő előtt petyhüdtté váljanak, és elernyedjen felettük a bőr. 
 
      Az arcgimnasztikának ma már számos, könyvből megtanulható gyakorlata van. A szem tájékát például úgy tornáztathatjuk, hogy a bőrt a szemsaroktól a fül felé húzzuk, és közben hol tágra nyitjuk a szemünket, hol hunyorítunk. A száj és az orr körüli ráncok pedig attól simulnak ki, ha ajkunkat ó-alakra csücsörítjük, majd széthúzzuk, mintha mosolyogni akarnánk. De jó arctorna a művi ásítás is, továbbá szinte minden fintor, csak az a fontos, hogy naponta rendszeresen szánjunk rá néhány percet az efféle gyakorlatokra. Megéri a fáradságot, már csak azért is, mert egyes arcizmainkat gyakran ösztönösen merevítjük a rugalmasság szempontjából káros helyzetbe. Például gyakran ráncoljuk homlokunkat, és az úgynevezett mimikai ráncok eltörölhetetlenül rögzülnek, ha az ösztönös mimikát nem ellensúlyozza tudatos arcgimnasztika.

A rózsa a virágok királynője,  egy ógörög rege nyomán kapta a „titok virága” nevet. A rege szerint: amikor a rózsa még új virág volt, és nem ismerték sem emberek, sem istenek- kivéve Erószt, a mindent tudót-, a szerelem istene adott egy szálat belőle Harpokratésznek.

E csodás virággal akarta megvesztegetni őt, hogy el ne árulja Aphrodité titkos beszédeit, amelyek az emberekkel túl sok gyönyört ismertettek volna meg. Mivel Harpokratész a tegnapi napot feledtető hajnali Nap fényének megszemélyesítője, egyben a hallgatás istene volt( akit mindig úgy ábrázolnak, hogy mutatóujját a szája elé téve hallgatásra int), a neki ajándékozott rózsa is a hallgatás szimbóluma lett, és Püthagorasznak hála, az is maradt. A titkok ködébe burkolt püthagoraszi iskola jelvényéül használt ötágú csillag ugyanis a hallgatás virágának tartott rózsa öt csészelevelét jelképezte. Püthagorasz nagy hatású tanításai nyomán Európa-szerte kialakult az a képzet, hogy a rózsa valóban a titok virága. E jelképet annyira komolyan vették, hogy sok helyütt rózsát festettek, véstek a tanácstermek és a gyóntatószék fölé, figyelmeztetésül arra, hogy ami a rózsa alatt elhangzik, annak titokban kell maradnia. E szokás és hit emlékét őrzi mindmáig a „sub rosa” (szó szerinti fordításban= a rózsa alatt) kifejezés, amelynek átvitt értelmű jelentése: titokban, bizalmasan.

-*-

A növény leírása:

A somfélék (Cornaceae) családjába tartozik. Fényt kedvelő és szárazságot jól tűrő bokor. Kedveli az erdőket, cserjéseket. Február-március környékén virágzik, a termése pedig augusztus-szeptember környékén érik. A húsos som erdei gyümölcsfaj, melynek termése savanykás, édeskés, fanyar ízű.Kiváló téli C-vitamin forrás.

Hogyan gyűjtsük?

A gyümölcs nyersen akkor a legízletesebb, ha már túlérett.

A somnak a termését régóta használják emberi táplálkozásra, amely augusztus-szeptember környékén érik.

Mi van benne?

Termése sok C-vitamint, cukrot, almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz.

Mire jó?

C-vitamin forrásának köszönhetően javítja a szervezet ellenálló képességét.

Hogyan használjuk?

Sombefőtt, Somlekvár, Somszörp

Sokan megaszalják a somot, mely így a téli hónapokban jó C-vitamin forrás lehet. A háztartásokban lekvár, szörp, kompót, bor, pálinka főzhető belőle.

Jó tudni!

Mellékhatása nem ismert.

-*-

Sokan gondolják, hogy a fehérarany külön fémfajta, sőt, a platina szinonimájának is vélik. A fehérarany valójában ötvözet.

Az arany meglehetősen puha fém, így ahhoz, hogy valami használhatót – érmét, ékszert – készítsenek belőle, más fémekkel kell ötvözni. Az ötvözés arányát adja meg a karát, a 24 karát jelzi a 100 százalékos aranytartalmú fémet (24/24), a 18 karát 75 százalékos ötvözetet (18/24), és így tovább. Egy karát tehát 41,66666 ezrelék.

Az arany jól ismert sárgás színe aszerint változhat, hogy milyen egyéb fémmel ötvözték. Így a fehérarany előállításakor fehér (szürkés) színű fémeket adnak az aranyhoz: régebben főleg nikkelt, újabban azonban ennek allergizáló hatása miatt elsősorban palládiumot valamint ezüstöt alkalmaznak. A fehérarany karátszáma ugyanúgy alakul, mint a sárgáé, azaz a színarany aránya határozza meg, így például egy 18 karátos fehérarany ékszer 750 ezrelék aranyat és 250 ezrelék egyéb fémet tartalmaz.

Mivel a fehérarany a valóságban inkább szürke, mint fehér, az abból készült ékszereket ródiummal vonják be, ami egy igen kemény, ellenálló és magas fényű fém. Ez fehéríti ki igazán a fehérarany ékszereket, de viselés közben idővel lekopik, ezért egy-másfél évenként javasolt újra bevonatni ródiummal.

A platina a fehéraranytól teljesen független, különálló nemesfém, amelynek szép fehér fénye van, kemény, ellenálló, nehezebb és jóval drágább, mint a fehérarany. Avatatlan szemlélő ugyan nem különbözteti meg szabad szemmel a két fémet, az eltérés mégis nagy.

Más színek is előfordulnak az arany ötvözése esetén. A sárgaarany az aranyon kívül vörösréz és ezüst 1:1 arányú elegyét tartalmazza, ez adja a hagyományos aranyszínt. A vörösaranyban az alapfém arany, az ötvöző vörösréz, zöldarany esetén pedig az arany mellett színezüst az ötvözőfém. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy valóban vörös vagy zöld lesz az így előállított fém, mindössze a csillámlás árnyalata veszi át az ötvözőanyag színét.

-*-

 
Orion AT501   
  
      Az Orion a magyar elektronikai ipar meghatározó gyára volt. A második világháború előtt és után az Orion rádiók nemzetközi hírnévre tettek szert.

      A vállalat elődjének a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető. 1917-ben az Egyesült Izzó részesedést vásárol a gyárban. Kremeneczky 1924-ben egy új céget alapított „Orion Villamossági Rt.” néven, majd a két vállalatot, az Egyesült Izzó kivásárlásával 1926-ban „Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt.” néven egyesítette. 1931-ben az Egyesült Izzó az egész vállalatot felvásárolta.

      A gyár két fő profilja az 1925-ben indult rádiógyártás és az üveg- és vákuumtechnikai termékek (ampullák, termoszok) gyártása volt. Az Egyesült Izzó befektetésének köszönhetően a rádiógyártás hamar felfutott és igen jelentős volt az export.

      1956 után az ország vezetése a közhangulat javítása érdekében fontosnak tartotta a televíziós adás megindítását. Az Orion gyár kapta feladatul a hazai vevőkészülék gyártás megindítását. Rohamos fejlesztőmunka eredményeként született meg az első hazai gyártású TV készülék, az Orion AT501.

      Az Orion AT501 volt az első sorozatban gyártott magyar televízió-vevőkészülék. Az 1956 után az induló kísérleti TV adásokkal egyidőben az Orion kapta feladatul egy sorozatban gyártható vevőkészülék kifejlesztését. Ennek a munkának eredménye lett az AT501 típusszámot viselő készülék.

      A magyar televíziózás viszonylag kései indulása azt eredményezte, hogy ekkorra már minden fontos TV vételtechnikai megoldás kiforrottnak volt tekinthető, így az AT501 nem tartalmazott semmilyen műszaki újdonságot. Az eddig csak rádiókészülékekeket gyártó magyar szórakoztató-elektronikai ipart azonban mindenképpen új feladat elé állította. Sem az alkatrészgyártás, sem a készülékgyártás nem volt felkészült, így ez a készülék még jelentős számú külföldi alkatrészt tartalmazott. Mivel az 1956-ot követő konszolidációs folyamatban a politikai vezetés kiemelt szerepet szánt a televíziózásnak, ezért lehetőség volt – legalább is a gyártás kezdetén – nyugati import alkatrészek beszerzésére.

      A készülék műszaki felépítése tükrözi az akkori viszonyokat. Eredetileg az AT501 két csatorna vételére volt alkalmas, a későbbi – más tekintetben egyébként azonos – AT501M már egy 12 csatornás dobváltót tartalmazott. A négyfokozatú középfrekvenciás fokozat különösen nagy erősítéssel rendelkezett a gyenge adóhálózat ellensúlyozására. A készülék csak a magyar hangnorma szerinti adásokat vette, de a nyugati határszélen gyorsan megszülettek a házilagos átalakítások az osztrák adók vételére.

-*-

   
      A labdarúgásban azt nevezik "köténynek", amikor egy játékos az ellenfél lába között gurítja el a labdát. A futballisták között nem nagy dicsőség "kötényt kapni" annál nagyobb ha valaki "kötényt ad". Vannak játékosok akik direkt erre játszanak - amikor tehetik.  

-*-

      A "haggis" skót nemzeti eledel. A skótok úgy tartják, hogy egy ősi állatból készült, amelyet nehezen lehetett elejteni, könnyen rászedte a vadászt. Valójában töltött birkagyomor, amelyben a ledarált belsőségeket zabliszttel és fűszerekkel keverik. A köret a "clapshot", ami répa és burgonya püréje. Két ünnepi alkalomkor tálalják. Az elsőt Szilveszter napján ("hoglmanay"), a második Burns, a leghíresebb költőjük születésnapján, január 25-én (" Burn's Vight"). A tálaláshoz ceremónia is kötődik: ezüsttálon hozzák be, utána következik a whiskyvivő, majd a dudások és a vendégsereg Burns-ódát énekel.

-*-

 
Fehér vagy szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) 
 

      Az orrszarvúak az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állatok, közülük is ez a faj a legnagyobb méretű. A fehér orrszarvú név nem pontos, mert bár valóban világos színű, nem világosabb a fekete orrszarvúnál. Az elnevezés eredete egy tévedés. A búrok által beszélt holland eredetű afrikaaner nyelvben a „wyd” szó széleset jelent, amely az orrszarvú szájára utal. A korai angol telepesek ezt „white”-ként, vagyis fehérként értették, és ez a név ragadt az orrszarvúra, majd terjedt el világszerte. A magyar szélesszájú (és a feketére alkalmazott keskenyszájú) orrszarvú elnevezés már jóval pontosabb, bár kevésbé ismert a köztudatban.

      Hajdan két nagy összefüggő területen élt, északon Dél-Csádtól Kelet-Afrikáig, délen Délkelet-Angolától Mozambikig, illetve a Dél-Afrikai Köztársaság északi részéig. Ma már északon a kipusztulás szélén áll, míg délen az elterjedési területe erősen fragmentálódott, jóformán csak nemzeti parkokban él. A nyílt szavannákat, bozótos területeket és a víz közelségét kedveli.

      Magyar nevét a fűfélék legeléséhez alkalmazkodott széles szája nyomán kapta. A két hatalmas orrszarva közül az első akár 1,5 méteres is lehet, amelynek tekintélyes mérete nagyban hozzájárult pusztulásához. Szemben a valódi szarvakkal és tülkökkel az orrszarvúénak nincs csontos alapja, fő anyaga pedig a körömben és hajban is megtalálható keratin. Szőrük szinte észrevehetetlen, csak egyes testtájékukon (például farok, fül) látszik. Hallása és szaglása kitűnő, látása viszont annál gyengébb. Elsősorban fűfélékkel, kisebb részben levelekkel és gyümölcsökkel táplálkozik.

      Az orrszarvúak között a leginkább társaságkedvelő faj. A tehenek borjaikkal kisebb, maximum 14 fős csoportokban élnek. A magányosan élő domináns bikák folyamatosan őrzik az általuk ürülékükkel és vizeletükkel gondosan jelölt területüket, minden betolakodó hímmel felveszik a harcot, míg a nőstényeket és a fiatal hímeket megtűrik. Más fajokkal szemben viszont toleránsak (ebben is egyedülállóak az orrszarvúak között), egyes leírások szerint némi szerencsével még vadon is megközelítheti őket az ember (persze nem ajánlatos), amely megmagyarázza, miért tudják olyan könnyen elejteni őket az orrvadászok.
A domináns bika előjoga a párzás a területén élő tehenekkel. 1-3 hétig udvarol a nősténynek, aki a párzás után elhagyja a hím territóriumát. 16 hónapnyi vemhesség után jön világra a közel fél mázsás csöppség, amely már újszülötten is nagyon aktív. A borjakat 1-2 év után választja el anyjuk, majd 2-3 év múlva válnak önállóvá. Az ivarérettségüket a nőstények 6, a hímek 10-12 éves korukban érik el. Állatkertben akár 40-50 évig is élhetnek.

      Állatkertekben nem számít ritkának ez a faj, annak ellenére, hogy nagyon rosszak a szaporítási eredményei, főleg ott, ahol csak párban tartják. A tapasztalatok szerint nagyobb, minimum 4-5 fős csapatokban már eredményesen szaporodik.

      Két alfaja ismert, az északi C.s. cottoni egyedszáma a becslések szerint mindenképpen 50 alatt van, sőt, a legújabb vizsgálatok szerint mindössze 4 egyede él vadon. A déli C.s. simum egyedszáma még 10 ezer felett van, így kevésbé veszélyeztetett, bár a hajdan egységes elterjedési területének feldarabolódása, a populációk elkülönülése komoly problémákat okozhat a jövőben. Az orrvadászat sajnos nem lanyhult az aktív védelemnek köszönhetően sem (mint azt az északi alfaj tragikus sorsa is mutatja). Az már csak egy további tragikus adalék, hogy a pusztítás indítéka tévhiten alapul, hiszen a tülke a leghíresebb - és nyilván a leghatástalanabb – afrodiziákum. Jemenben például a férfivá való avatás egyik jelképe az orrszarvú tülkéből készült markolattal ellátott tőr. 

-*-
 

Jegyezzük meg....

A kivonási eljárás helyes megválasztásával elérhetjük, hogy a gyógynövényekből a hatóanyagokat a legjobb hatásfokkal nyerjük ki.
A hatóanyagok megóvása érdekében ne használjunk fém eszközöket, teánkat üveg, vagy porcelán edényben készítsük el, és textil, vagy műanyag szűrőn keresztül szűrjük.

~¤~

Főzet      

Főzetet akkor készítünk, ha a növényrész kemény ( pld. gyökér, gyökértörzs, kéreg )és hatóanyagai nem bomlékonyak.
Ekkor 15 - 30 percen keresztül főzzük, az elpárolgott vizet pótoljuk, majd szűrjük, és ízlés szerint ízesítve fogyasztjuk.

~¤~

Forrázat         

Forrázatot készítünk, ha a kivonandó növényrész puha ( pld. föld feletti hajtás, levél, virág )vagy hatóanyagai bomlékonyak,illékonyak.
Forrázat készítésekor az előírt mennyiségű gyógynövényt megfelelő mennyiségű forrásban lévő vízzel leöntjük, az edényt lefedve 10 -20 percig állni hagyjuk, majd a teát szűrjük és ízesítjük.

~¤~

Hideg vizes kivonat...

Hideg vizes kivonatot készítünk, ha a gyógynövény hatóanyagai hőre bomlanak, vagy megváltoznak ( pld. nyálka és C- vitamin tartalmú növények ).
Kivonatot készítünk akkor is, ha a hatóanyagok így jól,de a kezelés szempontjából kedvezőtlen hatású anyagok nem, vagy rosszul oldódnak ki ( pld. medveszőlő )
Áztatás során a gyógynövényt szobahőmérsékletű vízzel leöntjük, 5 - 10 órán át állni hagyjuk, majd a kivonatot szűrjük.

~¤~

A reflexzónamasszázs elve, hogy a lábfejen és főként a talpon elhelyezkedő akupreszúra-pontokon keresztül stimulálhatóak és pozitívan befolyásolhatóak az ezekkel összeköttetésben álló szervek és testtájak. Főképpen a lábfejen található, nyomásra érzékeny pontok árulkodnak szervi rendellenességekről. A reflexzónamasszázs elsősorban a test öngyógyító erejét szolgáltatott aktiválni, de emellett lazító és élénkítő hatása is van.

-*-

Minden természetben előforduló víz, melynek literében 1000 mg-nál több oldott ásványi anyag van, ill. az EU szabályozásnak megfelelően 500 mg/l-nél több, oldott ásványi anyag, és bizonyos biológiailag aktív anyagokból egy küszöbértéket meghaladó mennyiség található.

  
 A hiedelem szerint a Kohinoor a tűz és a föld frigyéből született, igazi ékességét azonban az emberi kéznek köszönheti. Sokak szerint ez a gyémántok legszebbike. Az ásványok és a drágakövek rajongói szerint a Kohinoor a legszebb és legértékesebb kincs a világon. 
  
Pedig nem ez a legnagyobb és legfényesebben csillogó gyémánt, ám a vele kapcsolatban keringő történetek, kalandok mindörökre felbecsülhetetlen értékűvé varázsolták.

Furfangos helyre rejtették

Négyezer évvel ezelőtt talált rá az érdekesen csillogó kőre egy szerencsés indiai. Előbb kereskedők, majd indiai méltóságok adták kézről kézre a gyémántot. India közben háborúba keveredett Babur szultánnal, a későbbi Nagymogul birodalom alapítójával, aki elfoglalta Agra városát. A megfélemlített emberek ajándékokkal kedveskedtek a szultánnak, így történt, hogy Baburé lett a gyönyörűséges drágakő. A legenda szerint a mogul uralkodók tulajdonában maradt mindaddig, amíg Nadirsah, a perzsák uralkodója – aki elfoglalta a mogul fővárost – a gyémántot is meg akarta szerezni magának. A hagyomány szerint a kő a mogul trónt díszítő madár egyik szemét ékesítette, de Nadir hiába kereste. Egy háremhölgy árulta el Nadirnak a titkot: Mohamed szultán a turbánjában őrzi a kincset. Nadir furfangos módon szerezte meg a gyémántot. Óriási mulatságot rendezett a szultán tiszteletére, ahol azt javasolta: barátságuk megpecsételéséül cseréljék ki turbánjaikat… Amíg Mohamed elveszett kincse felett kesergett, Nadir a sátrában elámult a gyémánt különös fényétől. Meglepetésében csak annyit mondott: Koh-i noor. Ami annyit jelent: a Fény Hegysége.

Férfi nem érhet hozzá

A Kohinoor gyémántot először 1304-ben említik írásos források. Ekkor még 186 karátos, oválisra csiszolt kő volt, és a mogul birodalomból került a perzsákhoz. Amikor Nadir sahot kivégezték, leszármazottai igényt tartottak a drágakőre, de a kereskedő céhek hadisarcként megtartották maguknak, majd 1849-ben Viktória királynőnek ajándékozták. A királynő a Kohi-noort eredeti formájában mutatta be az 19851-es londoni kristálykiállításon, ahonnan a legtöbb kíváncsi látogató csalódottan távozott. Ugyanis sokkal fényesebbnek és nagyobbnak képzelték a követ. Viktória később az eredeti gyémántból kisebb, fényesebb követ csiszoltatott.

1937-ben, amikor Erzsébet királynő koronázására új korona készült – amelyet több mint 2800 gyémánt díszit -, a híres Kohinoor lett a korona fő ékessége. A gyémántokat Erzsébet az édesanyjától örökölte, aki a Kohinoort addig brossként, a többi apróbb drágakövet pedig karkötőként viselte. A legenda szerint a Kohinoor szerencsétlenséget hoz, ha férfiruhát díszít, ezért a gyémántot csak a királyi család nő tagjai hordhatják. A gyémánt ma 108, 93 karátos, és londoni Tower földalatti kiállítótermében látható.

Csodás varázserő

A gyémánt különös jelenség. Sejtelmes csillogása rabul ejti az embereket, keménységével semmi sem vetekedhet. Talán ezért is vált a szerelem szimbólumává. Hihetetlen, de a gyémánt a legegyszerűbb drágakő: csak szénből áll, a grafittól csupán az atomok kötésében különbözik. Keménysége miatt kizárólag másik gyémánttal csiszolható.
Kezdetben varázserőt tulajdonítottak a drágakőnek, mert a hiedelem szerint elűzi a gonosz szellemeket. A csiszolatlan gyémántok a híres lovagok páncéljait ékesítették, a metszettek pedig kizárólag az uralkodókat illették, tulajdonosuk erejét és hatalmát voltak hivatott hangsúlyozni. A gyémánt a 15. században vált a szerelem jelképévé; az osztrák Maximillian főherceg volt az első, aki gyémántgyűrűvel jegyezte el a burgundiai Mary hercegnőt.

A világ híres gyémántjai

Cullinan:

Megtalálásakor több mint 3, 000 karát súlyú volt. I. Edward angol király vágatta 9 nagy és 96 kisebb kővé.

~*~

Afrika Csillaga:

A világ legnagyobb csiszolt gyémántja, a brit koronázási ékszerek része.

~*~

Nagymogul:

Arról a Sah-Jahan nevű nagymogulról kapta a nevét, aki elhunyt feleségének felépítette a Taj Mahal mauzóleumot. A 800 karátos kőnek mára nyoma veszett.

~*~

Orloff:

A megtalálásakor csaknem 300 karátos gyémántot a moszkvai cári kincstárban őrzik. A mondák szerint a drágakő egy istenség szemeként díszelgett egy templomba, ahonnan egy francia lopta el.

~*~

A Bálvány Szeme:

A legenda szerint egy kasmír sejk ezzel a tojás nagyságú, 70 karátos gyémánttal váltotta ki a lányát a török szultán fogságából.

~*~

Regent:

A 400 karátos követ egy indiai szolga találta. Tulajdonosai között volt egy angol miniszterelnök, majd az orléans-i herceg, később XV. Lajos koronáját ékesítette. A francia forradalom után Napóleon a kardja markolatába építette. Ma a Louvre-ban látható.

~*~

Blue Hope:

Valaha XIV. Lajos tulajdona volt, és hivatalosan a Korona Kék Gyémántja elnevezését viselte. A francia forradalom után először az angol Hope családé lett, de a kő szerencsétlenséget hozott minden tulajdonosára. Ma Washingtonban tekinthető meg.

~*~

Sancy:

Az 55 karátos követ a burgundi herceg egy csatában elveszítette. A francia török nagykövet többször kölcsönadta III. Henriknek, aki kopaszságát eltakaró kalapjába rakatta. A gyémántnak a 18. században nyoma veszett.

~*~

Taylor-Burton:

A csaknem 70 karátos, kagyló alakú gyémántot egy árverésen a New York-i Cartier vette, megy, majd Richard Burton kedveskedett ezzel az ékszerrel feleségének, Liz Taylornak. A színésznő 1979-ben hárommillió dollárért adta el a követ, de a potenciálisvásárlóknak már a megtekintéséért is több mint kétezer dollárt kellett fizetniük.

-*-