Tudtad ?

    Az ezüstsirály, a leggyakrabban elõforduló sirály Európa tengerpartjain,
a kontinens belsejében fõleg sziklás sziretken és homokdûnéken
költ; télen az Alpok előterében lévõ nagy tavakat keresi fel.

    Ezüstsirály (Larus argentatus, Pont.), l763. Az l950-es évek végén eseményszámba ment egy-egy példány fölbukkanása a környéken. Az elmúlt két évtizedben fokozatosan növekedett kóborló, ivaréretlen fiatalokból álló állománya. De ivarérett egyedek is ma már tucatjával tartózkodnak nyáron nálunk. A Fehér-tavon szeptemberben kétezerre is fölszaporodnak. A Tiszán is mindennapos elõfordulásuk. A Palicsi-tavon l990 nyarán már fészkelt is (Ignac Tonkovic adata). E faj meghonosodása is félreérthetetlenül jelzi az éghajlat melegedését.

-*-

    Tudod, hogy melyik az a testrészed, ami a legtöbbet árulja el rólad? A kezed. A körmeid, az ujjaid hossza, a tenyered formája és a dombok mind sok-sok információt hordoznak a jellemedről, egészségi és lelkiállapotodról. Használhatod karrier-tanácsadóként vagy betegség-előrejelzőként.

    Vannak olyan dolgok, amiknek érdemes figyelmet szentelnünk és nem kell feltétlenül szakértőhöz mennünk, hogy megfejthessük a jelentésüket. Ha például sötét elváltozásokat találunk a gyűrűsujj és a tenyértő közötti rész bármelyik területén, az máj-, vese- vagy epeproblémákra utal. A körmön lévő apró fehér pöttyök stresszes életmódról és a velejáró vitaminhiányról tanúskodnak. Az izzadós, nyirkos tapintású kéz gazdája vese- és keringési problémáktól, míg a túl száraz tenyerű gyulladásoktól tarthat.

    „Az idegvégződések, akupunktúrás pontok nyomkodásával akárcsak a talpon, a tenyéren mi magunk is serkenthetjük vitalitásunkat, ha a tenyér közepe alatt egy hüvelykkel fekvő területet nyomkodjuk meg naponta többször. Itt található ugyanis a központi idegrendszer végződése. A másik fontos terület a hüvelykujj töve, a Vénusz- domb. Ez a rész felel az endorfin- és a szerotonintermelésért, amik az agyalapi miriggyel vannak kapcsolatban."

Árulkodó kézmozdulatok

Napjában százával teszünk öntudatlan mozdulatokat a kezünkkel, és ez bizony rengeteget árul el a személyiségünkről, pillanatnyi lelkiállapotunkról.

Amikor az ujjunk legfelső percét dörzsölgetjük, akkor megfontoljuk a mondanivalónkat.

Ha a hüvelykujj csúcsát masszírozzuk, azon tűnődünk, hogy van-e elegendő akaraterőnk és elszántságunk kimondani a véleményünket.

Ha beszélgetés közben a középső- és a gyűrűsujj szorosan egymáshoz simul, az illető megértésre és biztonságra vágyik. Vélhetőleg feszültségteli időszakot él át, és segítségre van szüksége.

-*-

    „A wellness részben életstílus, részben életfelfogás, ezen felül élet-filozófia, tudatos törekvés és a személyes egzisztenciára. A felelősségérzeten alapszik, különösképpen a saját egészségünkre és ezen felül az átfogó életminőségre. A wellness magában foglalja a lét testi, lelki és szellemi aspektusait. A wellness életstílus egyfajta életművészet, amit ha tudatosan fejlseztünk és gyarapítunk, újabb tapasztalatokkal, tudással és változó feltételekkel, akkor drasztikus módon javulhat perspektívánk egy jó és kiteljesült éltere. Ez azonban több mező terén kapcsolódik a személyes excellenciához: fitnesz, az időhiány és a stressz kezelése, saját magunk önbecsülése, valamint egy megfelelő, konstruktív bánásmód kifejlesztése saját magunkkal szemben. A wellness egy sosem lankadó kíváncsiságot táplál az élet céljai, értékei és értelme iránt.” (Dr. Donald Ardell, a wellness-mozgalom egyik meghatározó egyénisége az USA-ban.)
 

-*-

...hogy baktériumok készítik a legerősebb ragasztót

    A fizikusok megtalálták a legerősebb természetes ragasztóval rendelkező élőlényt. A csúcstartó egy közönséges, minden nedves környezetben megélő baktérium, amelynek ragasztótudományának megismerésével, annak lemásolásával akár új sebészeti ragasztóanyag is előállítható lesz, legalábbis a kutatók reményei szerint.

    A Caulobacter crescentus rendkívül erősen tapad a felülethez. Ez a baktérium az, amely legelőször megjelenik a nedves felületen, legyen az csónaké, vagy vízvezetékcsőé, esetleg katéteré. Szintén közismert, hogy rendkívül nehéz eltávolítani onnan, még nagy víznyomásnak is könnyedén ellenáll.

    De azt senki sem tudta, hogy ez a ragasztóerő pontosan mekkora, míg egy fizikuscsoport ki nem találta a poliszaccharid ragasztóanyag mérésének módszerét. A kutatók egy különálló sejtet növesztettek egy flexibilis pipetta csúcsán, egy másik pipettával pedig megpróbálták felszívni a baktériumot. A flexibilis pipetta elhajlása alapján pontosan lehetett mérni a baktérium eltávolításához szükséges erőt.

    Jay Tang, a Brown University (Providence, USA) kutatója elmondása szerint a módszer kifejlesztése nem volt egyszerű, unalmas hónapokat kellett vele tölteni. Az eredmény azonban kárpótolta őket, sikerült meghatározni a baktérium erejét. Egy C. crescentus eltávolításához a felületről négyzetmilliméterenként 70 N energia szükségeltetik. Ez hétszer nagyobb erő annál, amely egy gekkó falról való leküzdéséhez kell. Egy kereskedelemben is kapható általános pillanatragasztó ereje csak 25 N négyzetmilliméterenként.

    Miután ez a szuperragasztó nedves felületen is működik, a sebészet nagy hasznát vehetné. A problémát az anyag hatékony előállítása jelentheti. Egyszerűbb módszernek tűnik a baktériumok segítségével, de elképzelhető az anyag biokémiai lemásolásával, szintézisével is. 

-*-

Oxigénterápia

    Az oxigénterápiás kezelés kiválóan alkalmas arra, hogy fokozza a sejtek oxigénellátását és növelje az ellenállóképességet. Alkalmazása gyógyuló program részeként és légzőszervi panaszok kezelésére javasolt. Mivel a szervezet oxigéntartalmának fokozása általános jó közérzetet eredményez, számos egészséges vendég is alkalmazza napi programjának részeként, egészsége megőrzése, és fokozása érdekében. Orrlyukba helyezett csövön át lélegzik a vendég, miközben relaxál. Hatása általában 5 alkalom után érződik.
A kezelés időtartama: 1 óra 
 

Ózonterápia

A terápia során általában dús oxigént lélegeztetnek be, ami serkenti az anyagcserét, és jótékony hatást gyakorol a vér fehérjemolekuláira.

-*-

Ásványvíz

Tiszta, természetes víz, amely legalább 1000 mg/l ásványi anyagot tartalmaz – ha kevesebbet, akkor igazolni kell, hogy fogyasztása biológiai szempontból előnyös.
Forrásvíz
Az ásványvíznek különösen tiszta fajtája: forrásból, vagyis a föld felszínére törő vízből származik. Ahol ilyen nagy nyomás van a föld alatt, oda biztosan nem jut be szennyeződés (úgy, ahogy esetleg a szivattyúval felhozott vizek esetében).

Gyógyvíz

Így nevezzük azokat az ásványvizeket, amelyeknek a szervezetre előnyös, gyógyító hatását igazolták, és ezt az egészségügyi hatóság elismerte.
Ivóvíz (csapvíz)
Felszíni vízből – folyókból vagy folyó mellett fúrt, úgynevezett „parti kutakból” – nyert, mesterségesen tisztított, vezetékes víz.

Szikvíz

Szifonfejes, nagy nyomású palackban forgalomba kerülő víz (hagyományos nevén szódavíz). Nem különleges, de minőségileg ellenőrzött ivóvízből készült.

Pí-víz

A hirdetések azt állítják, hogy ez az „életvíz” többletenergiával látja el a szervezetet, segít a méregtelenítésben és növeli a teherbíró képességet. Megkérdezett szakembereink szerint egyszerű, szűrt ivóvíz.

-*-

    Zajnak nevezünk minden olyan hanghatást, amelyet kellemetlennek érzünk. Ugyanazt a hanghatást attól függően érezhetjük kellemetlennek vagy közömbösnek, hogy milyen bioritmikus periódusban, élethelyzetben vagyunk. A nappali közönséges zajok, amelyeket "észre sem veszünk", éjszaka, ha például aludni akarunk erősen zavaróak. Ugyanaz a zaj a nappali "zajháttérben" egészen másként érint minket, mint esetleg az éjszakai csendben.

A megfigyelések szerint a közlekedési zajok közül legjobban az autók és a repülőgép zavarnak minket, legkevésbé zavaró a vonat.

A zavarásküszöb 55 dB (decibel), hangerősség, tehát e fölött már zavar a tanulásban a zaj. 55 dB a csendes beszéd zaja!

A kiabálás, ordítás, hangos zene (disco) 90-100 dB is lehet.

 Gépek (légkalapács, fűnyíró, turbina, repülőgép) zaja 90-110 dB is lehet, ami már hosszabb távon komoly halláskárosodást okozhat, de ezt okozhat a hangos zene is!

A nagyon hangos zajtól (110-130dB) szervi károsodások, anyagcserezavarok is keletkezhetnek, sőt 130 dB felett a zaj halálos is lehet!

-*-

Népiesen több, tavaszal vagy tavaszal is nyíló, sárga virágú vadnövényt is neveznek gólyahírnek. Ilyen pédául a gyermekláncfű és a salátaboglárka is. A gólyahír azonban, mint tudományos magyar növénynév csupán a mocsári gólyahír "hivatalos" neve. A mocsári gólyahír is tavasszal nyíló növényünk, amellyel vizes-nedves réteken, öntésterületeken találkozhatunk.

A képen a mocsári gólyahír látható. A növény a boglárkafélék családjába tartozik, többszörösen elágazó, erős szárú, sok virágot hozó lágyszárú faj, 20-50 cm magasra nő meg. Gyakran tömegesen nyílik.

-*-

     
Károlyi Amy (Károlyi Mária) (Budapest, 1909. július 24. – Budapest, 2003. május 29.) költő, műfordító. Weöres Sándor felesége volt.

Értelmiségi családban nevelkedett, Budapesten magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett, később Bécsben tanult. 1940-ben első verseit Babits Mihály közölte a Nyugatban. 1947-ben férjhez ment Weöres Sándorhoz. Írói neve ekkor a Károlyi-Weöres Mária volt. Szívesen írt gyermekkönyveket, Weöres Sándorral közösen is. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
 
Művei:
 
A kislány, aki fütyülni tudott (1941)
Cili cica kalandja (1946)
Körhinta (1947)
Szegezzetek a földhöz, csillagok (1947)
Holdistennő (1957)
Tik-tak (1955)
Tarka forgó (Weöres Sándorral) (1958)
A harmadik ház (1965)
Anti-mennyország (1969)
-talan, -telen (1972)
Pakli kártya (1974)
Hetedhét ország (Weöres Sándorral) (1975)
Kulcslyuk-líra (1977)
A nyúl feje (1979)
Két kis bunda bandukol (1980)
Vers és napló (1981)
Nincs út Avilába (1982)
Születésem története (1984)
A szobrok elindulnak (1986)
Egy marék por (1988)
Bezárt ház (1989)
Requiem élőkert (1990)
Mindenért mindent (1992)
A tű foka (1996)
A lét határa (1997)
Euridiké hallgatása (1997)

-*-

Díjai:

Szocialista Magyarországért Érdemrend
A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1979)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1984)
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989)
Az Év Könyve Jutalom (1990, 1992)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Arany János-díj (1996)
Salvatore Quasimodo-életműdíj (1997)

-*-

Kínai régészek olyan régi selyemdarabokat találtak, amelyek korát a radiokarbon vizsgálatok több mint 4750 évesnek mutatták. A selyem hazája Kína és a selyemszövés technikája a leguótóbbi időkig alig változott. Aki elárulta a selymkészítés titkát, arra halálbüntetés várt, ezért elég kevés régi írásos forrással rendelkezünk a selyem történetéről.

    Honnan származott az a selyem, amelyből a gazdag római hölgyek öltözékeiket varratták?   
 
Kínából   
  
    A rómaiaknak a távol-keleti országok belsejébe ritkán kellett behatolniuk, hiszen az ottani kereskedőkkel bizonyos kereskedelmi gócpontokon találkoztak; tehát a nagy keleti utakat nem járták mindig végig. A kínai selyemút éppen azért épült, hogy a kínai kereskedők elébük vigyék a nyugati kalmároknak értékes áruikat, elsősorban a selymet. 

    Az egész selyemút hossza - mint Sven Hédin kiszámította - Sziantól Anshin, Kasgaron, Szamarkandon és Szeleukián át egészen Türoszig egyenes vonalban 7000, kanyarulataival együtt 10 000 km volt. Ennél a kereskedelmi útnál, amely az egész ókori világot átszelte, erősebb és jelentősebb kapocs sohasem kötötte össze egymással az ókori népeket és országokat. Kétezer évvel ezelőtt a kínai kereskedők csak homályosan sejtették, hogyan jut el a bálákba csomagolt és teveháton szállított árujuk nyugatra: nekik csak az volt a fontos, hogy megkapják érte a jó római aranyakat. Mikor már közvetlen kapcsolatba kerültek a nyugati kereskedőkkel, még akkor is rengeteg a közvetítők útján nyugatra szállított selyem; tokárik, baktriaiak, parthusok, médek és szírek voltak a közvetítő kereskedők. A hajósok és kereskedők tudták, hogy ennek a drága árucikknek legfőbb piaca Róma. Ugyancsak a római milliomos uraknak és hölgyeknek is csak homályos fogalmaik voltak arról, honnan is származik hát a selyem, előkelőségüknek és szépségüknek ez a fejedelmi kerete: inkább csak sejtették, hogy a sericum (a selyem) és a serica (a selyemszövet) a messze keleten lakó Seres nép, vagyis kínaiak országából kerül Rómába.

-*-

    A "Föld tüdejének" is nevezett trópusi esőerdők az Egyenlítő mentén találhatóak. A hőmérséklet és az évi csapadék mennyiség magas, az átlagos hőmérséklet 25-27 °C, az évi csapadék meghaladhatja a 2500 mm-t. Az éves hőingadozás csekély, nincsenek évszakok.

    Bár a földfelszín csupán egyötödét foglalják el, közel 1,5 millió növény- és állatfaj (ez az ismert fajok több mint fele) él bennük. Több szintet is megkülönböztethetünk bennük, az akár 75 m magas óriásfák nyílt felső lombkoronaszintjétől a zárt középső szinten keresztül a fény hiányában ritkább alsó szintekig. Minden szintnek megvan a maga jellemző élővilága.

    A vékony vörös erdőtalajon sok élőlény a fentről érkezett bőséges eső hozta szerves anyagból él. Az állatok a sűrű növényzethez és a kevés fényhez alkalmazkodtak, többnyire rejtőszínekkel álcázzák magukat.

    Az esőerdők irtása nem csak az ottani élőhelyek és élőlények pusztulásával jár, hanem kihat a teljes bioszférára. Az erdőket irtják, a faanyagért és termőföld nyeréséért, hogy a növekvő népesség igényeit kielégítsék. Mivel azonban az esőerdők talaja silány minőségű, egyre újabb és újabb területeket égetnek fel a gyors kimerülésük után.

-*-

    Mind a ragadozók, mind a növényevők rejtőszíneikkel beleolvadnak környezetükbe. Bár egy tigris feltűnő látványnak tűnik csíkozottságával, az élőhelyén, a szórt fényű, árnyas erdőkben tökéletes álcaként rejti el őket lopakodás közben. A jaguár, gepárd és a párduc pettyezettsége feloldja az állat körvonalát, szintén nehezen észrevehetővé téve őket.

    A zebra fekete-fehér csíkjai azonban fejtörésre késztették a kutatókat. Hiszen általa még feltűnőbb lesz a szavannán! A megoldás talán a zebrák védekező magatartásában rejlik: az egyedek megpróbálnak szorosan együtt menekülni vész esetén. Mikor több zebra rohan így, a csíkozottság szinte egybemossa őket. Ez megzavarhatja a ragadozókat, amelyek éppen azon ügyködnek, hogy egyiküket különválasszák a többiektől.

-*-

Az év madarai 2009-ben: a kék vércse és a vetési varjú.

    A két védett madár életmódja szorosan összefonódott, a kék vércsék a vetési varjak fészkelő telepein költik ki utódaikat. A kék vércsét kevesen ismerik, a vetési varjakról azonban számos legenda él a köztudatban. 2009 az ő évük, ismerjük meg valódi életmódjukat!

    A fokozottan védett kék vércse hazánk egyiklegkisebb, legszínesebb ragadozó madara. Különlegessége, hogy saját fészket nem épít, elsősorban vetési varjak fészkeit foglalja el, és ragadozó madaraink közül egyedüliként telepesen költ.

                                        A vetési varjú Magyarországon széles körben elterjedt, 2001 óta védett faj. Ki ne látott volna ősszel diót hordó vagy télen nagy csapatokban károgva repülő varjakat. Maga építette gallyfészkekből álló telepekben költ, melyek más fajok, például a csóka vagy az erdei fülesbagoly mellett a kék vércsék számára is otthont adnak.

Együtt kell védenünk őket!

    Hosszú távon stabil kék vércse állomány csak a vetési varjak költőtelepeinek megőrzésével biztosítható. A múlt század végén a varjak ellen indított irtó hadjárat (méreggel, a fészkek és a madarak kilövésével) eredményeként számuk két évtized alatt 90%-kal csökkent! Az ország egész területén, így a kék vércsék élőhelyein is, nagy fészektelepeik eltűntek.

    Az utóbbi években egyre több varjú menekül a városokba, ahova a kék vércsék nem tudják követni őket. Drasztikus állománycsökkenése miatt a vetési varjú 2001 óta védett, azonban zajos, piszkos városi telepeik, mezőgazdasági vetőmagfogyasztásuk miatt sokan még mindig közellenségnek tartják őket.

    Varjútelepek híján a vércséknek be kell érniük a szarkák egymástól távoli, elszórtan épített fészkeivel, magányosan viszont nem képesek hatékonyan szaporodni, mert így nem működik a csoportos táplálékkeresés és a ragadozók elleni közös védekezés sem. Ez az egyik oka annak, hogy a kék vércsék száma 50%-kal csökkent az elmúlt 15 évben.

-*-

A kék vércse élőhelye, táplálkozása, vonulása

    A nyílt vidékek fészkelője. Hazánk állománya 900-1000 költő pár, mely egyben az Európai Unió legnagyobb állománya; túlnyomó többsége az alföldi területeken költ. Különösen kedveli a nagy kiterjedésű, legeltetett gyepeken álló, ritkás facsoportokat és fasorokat.

    Főként tömegesen előforduló rovarokkal és rágcsálókkal, valamint hüllőkkel és kétéltűekkel táplálkozik. A repülő rovarokat gyakran fecske módjára a levegőben kapja és fogyasztja is el, innen a népies neve: bogárzó sólyom.

    Ősszel, a vonulás megkezdése előtt éjszakázóhelyeken csoportosul, ilyenkor nem ritka, hogy egy-egy fán akár ezer kék vércse is együtt pihen. Egyes csapatai rendszeresen tesznek akár több ezer kilométeres kitérőket az elterjedési területtől távoli Nyugat- és Észak-Európába. A telet az afrikai szavannákon tölti, a hazai állomány pontos telelőterülete nem ismert.

-*-

A vetési varjú élőhelye, táplálkozása, vonulása

    Fákkal, ligetekkel tarkított sík, mezőgazdasági- és gyepterületeken él. Az utóbbi 25 évben egyre gyakrabban fészkel településeken.

    Elsősorban talajlakó férgekkel, rovarokkal, kisebb gerinces állatokkal táplálkozik. Étrendjét az év egyes időszakaiban magok és gyümölcsök egészítik ki, de nem veti meg a hulladékokat sem.

    A 25 000 költő párra tehető hazai állomány állandó, télire azonban a tőlünk keletre eső sztyeppterületek varjai is a Kárpát-medencébe érkeznek. Ilyenkor a varjak létszáma a keleti vendégek miatt tízszeresére nő! A fagyok beálltával a mezőgazdasági területekről előszeretettel húzódnak be a településekre.

-*-

    Talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy az őskori ember még nem ismerte a gombot. Barlanglakó őseink csonttűvel fogták össze bőrruháikat. A divat azonban egyidős az emberiséggel, így hát akkoriban is voltak tipikus, korra jellemző öltözködési formák és technikák. A bronzkorban például a spirális (csavaros) díszű bronztűk voltak a "menők". A rómaiak viszont nemesfémből készült drágaköves fibulákat (ún. díszcsat vagy melltű) viseltek. Egyébként ezek a fibulák a mai biztosítótű ősei. Mindenesetre az biztos, hogy például Horatius még nem gombolta be a tunikáját.

    Az ásatások tanúsága szerint a honfoglaló magyarok nem a latinos fibulát használták, hanem félgömb alakú, füles pitykegombok sorával zárták a ruháikat. Bizáncban a 10-11. században még tűvel kapcsolták a ruhákat, a rómaiakhoz hasonló módon, tehát elképzelhető, hogy a gomb Keletről, a lovas népek segédletével került Nyugat felé. S így akár azt is mondhatjuk, hogy az ámuló Európát a gombbal a magyarok ajándékozták meg.

    Nemzeti büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban a gombolt férfiruha első ábrázolása a Nagy Lajos király idejében íródott és illusztrált Képes krónikában található. A képen IV. Béla megkoronázza V. Istvánt. István zekéje elöl gombolt, mégpedig balról jobbra. És ez a gombolási gyakorlat élt tovább a 17. és 18. század során is a férfiak esetében.

    És mi a helyzet a nőkkel? Ők miért fordítva, vagyis jobbról bal felé gombolnak? A 19. század második harmadáig a női ruhák elejének szabása teljesen részarányos, és rendszerint hátul kapcsolódik. Tehát ekkor még egyáltalán nem beszélhetünk gombolásról. A 19. század második felében az emancipáció (női egyenjogúsági mozgalom) kezdetével egy időben a női viselet férfias vonásokat öltött. 1836-ban egy pesti divatlap lovaglóruhás hölgyet mutat be, mellette pedig gavallérját. Ruhájuk majdnem egyforma szabású, s mindkettőjüké balról jobbra gombolódik!

   Az 50-es években az elöl gombolt ruha a nők körében is kezdett általánosabbá válni. A divatrajzolók a szimmetria kedvéért a női ruhát - ellentétben a férfiruha gombolásával -jobbról balra kezdték el rajzolni.

    És ki gondolná, hogy az ellentétes gombolás valódi oka milyen romantikus? A múlt század érzelmes művészete szívesen ábrázolta az egymás mellett andalgó párokat úgy, hogy az egymáshoz való tartozásukat a ruhájuk egymás felé gombolása is kifejezze. Így vált ma már megmásíthatatlannak érzett szabállyá ez az érzelmes divatrajzolói ötlet.

-*-

    Manapság vannak olyan használati tárgyaink, amiknek az eredetén senki sem töpreng, hiszen már annyira hozzászoktunk a létezésükhöz, hogy szinte elképzelhetetlen lenne az élet nélkülük. Ilyen a tű is. Pedig volt idő, amikor ez a hasznos kis szerszám még nem létezett. De vajon mikor? Mióta könnyíti meg a tű az emberek mindennapjait?

    A varrótű őse az ár: az ős-kőkorban először a bőrt tövis, hegyes fa-, illetve csontszilánk segítségével kilyukasztották, s azután ezeken a lyukakon áthúzták az inakat vagy bőrszalagokat. Mindaddig, amíg a tűt nem kapcsolták össze a cérnával, a varrás igen nehéz munka volt. Az ember azonban hamarosan rájött, hogy milyen előnyös, ha a cérnát magára a tűre erősíti. Kezdetben csak begörbítették a tű végét, s ebbe a horogba erősítették a cérnát. Persze, rögtön gyorsabbá vált a varrás. Még kényelmesebb lett, ha a tűnek foka is volt. Már az ős-kőkor végén készítettek olyan csonttűt, amelynek fokába tűzkőszilánkkal fúrták a lyukat. Később rézből, bronzból majd vasból készítették a varrótűt.

    A jó tű becses szerszám volt, ezért tokban tartották. Praktikus tűtartót használtak az avar asszonyok: a tűt övükről lecsüngő vászonszalagba tűzték, erre csontból készült csövecskét húztak, amely megakadályozta, hogy a tű elvesszen, vagy megsebezze viselőjét. Ha elő akarták venni a tűt, csak az azt fedő csontcsövet kellett feljebb húzni, használat után újra visszacsúszott helyére. Abban, hogy leszaladjon a szalagról, a végére kötött csomó akadályozta meg.

    A varrótű története tehát elég régi időkre nyúlik vissza. De vajon mi a helyzet a gombostűvel? A gombostű első használata a 15. századra tehető. Körülbelül 1410-ben jött forgalomba, s ekkor szűnt meg a tövisek, az arany- és ezüstszegek használata. A gombostű feltalálója egy Tourangeau nevű drótkészítő. Előállítása kezdetben temérdek munkával járt, s ezért igen magas ára volt. Csak a fejedelmi pipereasztalkákon kapott helyet. XI. Lajos leányának nászajándékul egy szelence gombostűt adott. Innen származik a gombostűpénz elnevezés. Angliában VIII. Henrik alatt kezdett elterjedni a gombostű. Ekkor kapott a később lefejezett Boleyn Anna is egy gombostűt a királytól ajándékba. Innét a babonás hit, hogy aki tűt kap ajándékba, azt szerencsétlenség éri.

-*-

    A vadmacska (Felis silvestris) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj. Kisméretű ragadozó, amely Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honos. Kisemlősökkel, madarakkal és hasonló méretű más élőlényekkel (pl. halakkal, hüllőkkel, ízeltlábúakkal) táplálkozik. Számos alfaját leírták, melyek a világ különböző részein élnek, ideértve a mindenütt jelenlévő házimacskát (Felis silvestris catus) is, amely minden lakható kontinensen és a világ nagyobb szigetein is elterjedt, majd elvadult. (Újabb kutatások szerint a vadmacskával együtt csak 6 alfaja van.)

    Természetes környezetében a vadmacska különböző élőhelytípusokon is megél: szavanna, nyílt erdő és füves puszta. Habár a háziasított alfajánál, a házimacskánál rengeteg alak- és színváltozat előfordul, a vad egyedek színe mindig közepesen barna, fekete csíkokkal. Hosszuk 50 és 80 cm közötti, 3 és 6 kilogramm közötti súllyal rendelkeznek. Az afrikai alfajok valamivel kisebbek és világosabb barnák.

    A vadmacskák különösen félénkek. Messze elkerülik az emberi élőhelyeket. Magányosan élnek, territóriumuk nagyjából 3 km² egyedenként.

-*-
 

...hogy nem kell beletörődnünk abba, hogy soha nem találjuk a kulcsot, vagy elfelejtjük, miért is mentünk le a boltba. Szakemberek szerint bármilyen idősek vagyunk,tehetünk valamit azért, hogy jobb legyen az emlékezőképességünk.

A 30-as években

Tisztítsuk ki a fogközeinket minden nap
Meglepő lehet, hogy ennek bármi köze is van a memóriához, pedig nagyon is: a

fogkő igen rossz hatással van az agytevékenységre, ugyanis olyan immunreakciót

vált ki, amely megtámadja az ereket, így nem jutnak el az alapvető tápanyagok az

agyba.

Megosztott figyelem az edzőteremben

Az edzés a fizikumot erősíti, az agytorna a memóriát, de a legjobb a kettőt

egyszerre végezni. Fejtsünk keresztrejtvényt a szobabiciklin, vagy tanuljunk

nyelvet futás közben. A tudósok szerint a test és az agy együttes megmozgatása

igen jó hatással van az agysejtekre.

Együnk halat

Ha minél több halat fogyasztunk, jobban karbantartjuk az agyunkat. A lazacban,

pisztrángban és egyes dúsított élelmiszerekben található omega-3 zsírsav kiváló

memóriaerősítő, mert csökkenti az erek gyulladását, és kijavítja az idegpályákat

védő mielin burkot.

A 40-es években

Játsszunk

A 3-D Rubik-kocka bármely életkorban igen jól karbantartja az agyat. A

problémamegoldó játék közben egyszerre dolgoztatjuk a memóriánkat és

stratégiai valamint térbeli készségeinket. Ha a Rubik-kocka nem megy, bármelyik

másik játék megteszi.

Sportoljunk

Ha heti három alkalommal 20 percre megemeljük a pulzusszámunkat – ezt akár

ütemes sétával is el lehet érni – több oxigént kap az agyunk. A testmozgás

ugyanolyan hatásos, mint az agytorna. A legújabb kutatások szerint már a heti

egyszer végzett élénk testmozgás, mondjuk hétvégi kocogás, 30 százalékkal

növeli annak esélyét, hogy életkorunk előrehaladtával a kognitív funkcióinkat meg

tudjuk tartani.

Kártyázzunk

A kártya a stratégia és a memória kombinációja, ráadásul a társasjáték a

kiszámíthatatlanság plusz előnyeit nyújtja az egyedül végzett játékokkal szemben.

Az 50-es években és azon túl

Evőpálcika, kötőtű

Vizsgálatok szerint az ujjbegyek foglalkoztatása közvetlenül stimulálja az agyat.

Az evőpálcika használata, a kötés, de még az is, ha egy tollat görgetünk az ujjaink

közt, serkenti a vérkeringést, ezáltal jótékonyan hat az agyra.

Játsszunk elektronikus játékokat

Ebben a korban sem öreg még senki az olyan játékokhoz, mint a Wii és társai.

Már pusztán az, hogy valami újat kipróbálunk, például egy videojátékot,

megmozgatja az agy olyan területeit, amelyeket nem használunk minden nap. Ha

valaki nagyon nem kedveli az elektronikus játékokat, játsszék együtt a TV-ben a

kvízjátékosokkal.

Óvatosan a gyógyszerekkel

Az altatók és nyugtatók idősebb korban veszélyesek lehetnek, és a memóriára

károsak egyes allergia elleni gyógyszerek is. Beszéljük meg az orvossal, milyen

más megoldást ajánl.

Ételek, melyek mindenkinek ajánlhatók

Vizsgálatok bizonyítják, hogy az alábbi ételekben, fűszerekben és italokban levő

természetes vegyi anyagok felveszik a harcot a memória hanyatlása ellen:

– spárga
– kék áfonya
– kakaó
– kávé
– tojássárga
– indiai curry
– vörösbor
– rozmaring
– lazac
– paradicsomszósz
– dió

Jobb memória minden életkorban!

-*-

    Kétszer is érdemes meggondolni, ha legközelebb magas sarkú cipő vásárlását tervezi. A legújabb kutatások kimutatták ugyanis, hogy a magas sarkú cipők és szandálok a későbbiekben a sarok és a boka fájdalmát okozhatják.
 
    A lábfájás gyakori panasz, 65 éves kor felett a húsz leggyakoribb panasz között van az orvosi vizitek során. Ennek ellenére viszonylag keveset tudunk a lábfájás okairól.

    Nőknél gyakoribb ez a panasz, de nem tudjuk, hogy ennek a hátterében a gyakrabban előforduló lábdeformitás, valamilyen alapbetegség, a cipőviselési szokások, vagy más tényező áll.

    Járás közben jelentős mechanikai terhelés jelentkezik a lábunkon minden egyes alkalommal, amikor sarkunk a talajra ér. A „jó” cipők - például a sportcipők - enyhítik ezt a terhelést és védik a lábat.

    A boka és a sarok viszik el a teher nagy részét, ezért lehetséges, hogy a magas sarkú cipők hosszú távon fájdalom kialakulásához vezethetnek.

    A kényelmetlen cipő számtalan problémát okozhat. Szakértők a következő szempontokat javasolják, hogy meggyőződjünk egy cipő alkalmasságáról:

A kényelem - és ne csak a divat vagy a stílus - vezérelje döntéseinket.

*Az alapján döntsünk, hogy egy cipő kényelmes-e, és ne a számozás befolyásoljon: a különböző gyártók számozása eltérhet.

*Mindkét lábunkat mérjük meg cipővásárláskor: a lábak nőnek az életkor előrehaladtával.

*Olyan cipőt válasszunk, ami nagyobbik lábunkra passzol. A legtöbb embernek egyik lábfeje valamivel hosszabb, mint a másik.

*Kerüljük a magas sarkú és a hegyes vagy elvékonyodó orrú cipőket.

*A nap végén próbáljuk a cipőt, amikor a legnagyobb a lábunk.

*Mindkét lábra próbáljuk fel a cipőt, és tegyünk benne néhány lépést, hogy biztosan kényelmes-e.

*Mozgassuk meg lábujjainkat a cipőben, hogy érezzük elférnek-e.

Ezen alapelvek segítségével olyan cipőt választhatunk, ami követi a lábunk alakját - a lábunk ugyanis soha nem fog a cipőhöz alkalmazkodni.

-*-

     A bonszaj egy olyan növény, amit Japán tett világhírűvé, mégis Kína volt az az ország, ahonnan világhódító útjára indult e növény. A bonszaj nevelés tudománya i.e előtti 400 körül alakult ki. Ebben az időben került hatalomra Csin Si Huang Ti császár, aki keménykezű uralkodó volt Kínában. S mivel félt az esetleges merényletektől, számos palotája között ide-oda vándorolt, és mindig csak közvetlen környezete tudta, hogy éppen hol tartózkodik. Valószínűleg számára is fontos volt az otthon érzésének megtartása és ezért költözködései alkalmával magával vitte kedvenc növényeit is. Ráadásul volt az udvarában egy varázsló, aki arról volt híres, hogy mágikus erejével képes volt a hegyeket, a fákat, az embereket úgy lekicsinyíteni, hogy elférjenek egy tálban. Talán innen indult el a bonszaj nevelés kultúrája. Ezeket a miniatűrizált tájakat, amelyek kezdetben csak sziklakertek voltak, nevezték penzsingnek, és amelyeket csak a későbbiekben ültettek be növénnyel. A VI. században kínai szerzetesek vitték a buddhizmus tanát Japánba, és valószínűleg ők lehettek az elsők, akik kukltikus tárgyként Japánt is megismertették ezekkel az apró csodákkal. A bonszáj kultúra igazi felvirágozása aztán Japánban indult meg a XII. században.

    S hogy egy növényt mikor nevezünk bonszájnak? Japánban a bonszájkészítők megfigyelték a természetben megtalálható formákat, és megpróbálták ilyen formára vágni az általuk ültetett növényeket. Egy fa csak akkor válik bonszajjá, ha besorolható valamilyen stílusba. A szigetország lakói hét stílust különböztettek meg egymástól.

    Így van a moyongi stílus, amely az "s" alakú fát jelenti. Ez a legkönnyebben nevelhető és vágható növény.

Aztán van a kéttörzsű fa, a ferde törzsű, megdőlt növény vagy az esernyő és gömb alakúra megnyírt bonszáj és még sorolhatnám. Egy a lényeg. Az pedig az öntözés és a növény vágás, na, meg a fantázia. Mert hogy itt aztán az ember nagyokat alkothat.

S hogy ki tartson bonszajt? Az aki szereti a szépet, a virágokat és a kreatív dolgokat.

Ezek a növények igazi odafigyelést igényelnek.

-*-

Az árapály = (tengerjárás, aestus maris, ném. Gezeiten, franc. marées, ang. tides), a tenger vizének periodikus emelkedése (áradat v. dagály) és sülyedése (apály), melyet a Hold és Nap vonzásának befolyása okoz.

 A Hold v. Nap vonzása bolygónk felszinének feléje fordított helyére természetszerüen erősebb, mint annak középpontjára, leggyengébb pedig a felszínnek az égi testtől elfordított helyére, úgy hogy a vonzó erő különbsége középpont és felszín között mindkét esetben a nehézség kisebbítésére törekszik. Ennek folytán a Föld vizzel borított felszínének az égi test felé fordított fele középen, valamint a tőle elfordított fél középen megárad s ezzel kapcsolatban eme két felének szélein megapad.

Míg tehát az égi test egyszer elvégzi látszólagos utját a Föld körül (mire a Napnak 24 óra középidő, a Holdnak pedig átlag 24 óra 50 p. kell), a Föld felszínének minden helyén kétszer áll be a víz tükrének emelkedése s ugyanannyiszor sülyedése.

A felnőtt ember csontváza 206 csontból áll. (Születéskor még kb. 300 csontunk van - közülük néhány a gyerekkorban összenő.)

Ez a szilárd mozgatható váz a test támasza, védelmezője.

A szilárd koponya úgy védi az agyat, mint a diót a héja. A koponya - bár szinte egy csontnak látszik - mégis 22 különálló csontból áll.

A kezekben több mint 50 csont van.

A gerincoszlop csigolyákból épül fel:

7 nyaki
12 háti
5 ágyéki
5 keresztcsonti
3-5 farkcsonti csigolyák alkotják

Egyenesen tartja a testet, de nem úgy, mint egy merev rúd. A csigolyák között rugalmas, szívós porckorongok vannak - így a gerincoszlop csavarodni és hajolni is tud. Napközben a gerincoszlop porckorongjai összenyomódnak - este lefekvéskor így alacsonyabbak vagyunk, mint reggel felébredéskor.

A bordák a tüdőt és a szívet óvják.

Ásványi anyagok nélkül a csont olyan rugalmassá válna, hogy csomót köthetnénk rá úgy , mint egy kerti locsolócsőre. A csontok keménynek és élettelennek tűnnek, bár erek és idegek hálója fonja át belsejüket. A csöves csontok belsejét velőüreg alkotja, melyben zselészerű anyag, a csontvelő található, ahol egy nap alatt csaknem 200 milliárd vörösvérsejt termelődik. A csontok négyszer szilárdabbak, mint a beton.

A 3 legkisebb csont a fülekben található: kalapács, üllő, kengyel a nevük.

A csontok nem hajlékonyak, de ahol két csont találkozik, ott mozgatható izület jön létre.

A csontok végét sima porc borítja, ami védi a csontokat, és megakadályozza a csontok kopását.

A porcok között izületi folyadék van, ez csökkenti a súrlódást. A térdízület a csontváz legbonyolultabb és legelmésebb ízülete, mely rendkívül sérülékeny is.

-*-

   
 
... hogy az ánizs származása: keleti mediterrán terület, vagy Nyugat-Ázsia. A növény a Földközi-tenger környékén őshonos, már az ókori egyiptomiak is használták. Mára szinte az egész világon elterjedt, hazánkban is termesztik, bár meglehetősen igényes növény, ezért kiskertekben nagyon ritkán marad meg.

    Törökország jelenleg is nagyon fontos termelője, de a jobb minőségű magok Spanyolországból származnak. A távol-keleti konyhákban (India, Irán, Indonézia) nem tesznek különbséget az ánizs és az édeskömény között. Emiatt általában mindkettőnek ugyanazt a nevet szokták adni. A Fülöp-szigeteken a csillagánizs a népszerű fűszerféleség, és szintén ánizsnak nevezik.

    A nyugati konyhaművészetben az ánizst jobbára csak kenyérféleségekben és süteményekben használják, ritkán gyümölcskenyereket ízesítenek vele. Kis mennyiségben szerepelhet még olyan fűszerkeverékekben, melyeket virslikhez, illetve pörköltekhez adhatunk. A legfontosabb felhasználása azonban az ánizs ízesítésű likőrökben történik, mint amilyenek a raki, ouzo, és a pernod.

    Keleten az ánizs kevésbé ismert növény, az édeskömény és a csillagánizs az, amelyhez könnyen hozzájuthatnak. Az ánizzsal esetleg helyettesíthetjük az édesköményt az észak-indiai receptekben. 

-*-

    Leonardo da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2.) olasz (akkor még itáliai) származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író volt.

    Leonardót sokszor nevezik a reneszánsz ember őstípusának, akinek láthatólagos végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő. Széleskörben az egyik legnagyobb festőnek tartják, és egyes vélemények szerint akár ő is lehetett minden idők legműveltebb embere

-*-
 

....Van néhány igen egyszerű hiba, amelybe a legtöbben gyakran beleesünk, pedig elkerülésükkel biztosítható a jó alvás. Ha az alábbi hat szokást nem alakítjuk ki, illetve igyekszünk elkerülni, megoldódhatnak alvási gondjaink:

Túl korai lefekvés:

    Azt hihetnénk, hogy az este 8 órai lefekvés biztosítja a hosszú álmot, de ez nem így van. Ha napnyugta előtt (vagy nem sokkal utána) megyünk aludni, az ellentétes a biológiai óránkkal. A szekértő szerint jobb várni, míg elálmosodunk, és ügyeljünk arra, hogy azonos időben keljünk fel.

Elektronikus szerkezetek a hálószobában: 

    Ne tartsunk a hálószobában sem televíziót, sem másféle elektronikus eszközt, számítógépet vagy játékkonzolt, mert ezek jelenléte zavaró üzeneteket küldhet a szervezetünknek, mikor kell ki- és bekapcsolnia.

Egy-két ital lefekvés előtt:

    Ha gond van az elalvással, az ivás nem jó megoldás. Néhány sör egészen biztosan elálmosít, de abból nem lesz pihentető, mély álom, ráadásul ébredéskor nagyon rosszul érezhetjük magunkat.

Ne dolgozzunk késő estig, lefekvésig:
 
    Nem lehet úgy elaludni, ha egyenesen a számítógép mellől esünk az ágyba. Próbáljunk meg nem gondolni semmire, legyen egy üres határsáv munka és alvás között.

Ne figyeljük az órát:

    Ha számoljuk a perceket, még nehezebben alszunk el. Ne is tartsunk órát a hálószobában, vagy fordítsuk el a számlapját. Inkább vegyünk elő keresztrejtvényt vagy egy könyvet, az nyugtató hatású, hamarabb elálmosodunk tőle.

Sötét reggelek:
 
    A reggeli rutin nagy hatással van az alvási folyamatra. Tudatni kell a szervezetünkkel, mikor van itt az ideje a felkelésnek. Ennek a legjobb módja, ha reggel bekapcsoljuk a lámpát. Az orvosok általában 20 perces kora reggeli fényt ajánlanak.
 

-*-

...hogy az akupunktúra latin eredetű szó (acus=tű, pungere=szúrni).

    Az akupunktúra egy ősi kínai gyógymód, a hagyományos kínai orvoslás egyik ága. Az akupunktúra csak része a keleti orvoslásnak. A kínai orvosok alkalmaztak még gyógynövénykészítményeket, masszázst, moxibuszciót, köpölyözést a gyógykezelésben, sőt sebészeti beavatkozásokat is végeztek.)

    Pontos időbeni eredetét nem lehet meghatározni, de az tény, hogy az i.e. 10.000-4.000 év körüli időkből származó hegyes köveket (ú.n. pien-eket) már valószínűleg ilyen beavatkozásokra használták. A hagyomány szerint ezekben az ősi időkben kő-, csont- és bambusztűket használtak, ezeket váltották fel a fémtűk, melyek aranyból és ezüstből készültek. Manapság rozsdamentes acélötvözetből készült tűket használunk, ezüst vagy réz nyéllel.

    Az i.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi könyv: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Ti Nei Ching), mely máig kiindulási alapként szolgál a keleti orvoslással foglalkozók számára. A mű foglalkozik a kínai medicina alapteóriáiával (az öt elem tannal, yin és yang viszonyával), meglepően pontos leírást ad az anatómiai viszonyokról (többek közt a vérkeringésről - 2000 évvel Harvey előtt!), kérdés - felelet formájában próbál választ adni különböző klinikai tünetekre, foglalkozik a helyes légzéstechnikával, masszázzsal, moxibuszcióval. A könyv második része a Ling Shu ("Az akupunktúra") leírja a meridiánrendszert (az akupunktúrás csatornák rendszerét), foglalkozik a szúrástechnikával és a tűk fajtáival. Felmerül a kérdés: vajon hol tartott ekkor még a nyugati orvosi kultúra?

    Magyarországon, ahol csak 1989 óta engedélyezett hivatalosan e gyógymód gyakorlása, még most is számtalan ellenzője van. Hatását valamiféle hipnotikus, pszichikai hatásként tételezik fel. "Hinni kell benne" - mondják a páciensek is kezdetben. De: hogy tudott volna fennmaradni egy gyógymód hozzávetőlegesen 4000 éven keresztül, hogyan lehetne műtéti érzéstelenítést végezni akupunktúrával, ha pusztán arról lenne szó, hogy a páciens hisz benne?

-*-